Harangszó, 1926

1926-05-09 / 19. szám

156 HARANdSZO. 1926. május 9. sz«r*tetre, komoly együttmunkál- kodásra kötelez. A külföld és a mi egyházunk. Különböző elnöki bejelentések után Raf- fay püspök tartotta meg a komoly, figyelő, történeti áttekintést nyújtó előadását A kül­föld és a mi egyházunk cfmmel. A külföldi kapcsolatok kiépítése Raffay püspök fárad­hatatlan, kitartó munkájáról beszél. Felséges látókört nyitott meg előttünk, amikor elénk varázsolta a 80 millió evangélikus egyetértő, határozott célokért való nagyszerű meg­nyilatkozásait, amely testvérkezet nyújtva a többi prot. szövetségeknek, egységes cselekvésre indítja majd a világ 180 millió protestánsát. A lelkész magánéletéről. A következő előadást Túróczy Zoltán ózdi lelkész tartotta a lelkész magánéleté­ről. Tőle már megszokott komoly alapos­sággal mélyedt bele a tárgyának minden oldalról való megvilágításába. A kor, a társadalom, a gyülekezet figyelő szeme ellenőrzi a lelkész minden megnyilatkozását, akitől nagyon sokat vár. A lelkészi eszmény az legyen: én és az én házam az Úrnak szolgálunk 1 A liturgia egységesítéséről. A mély nyomokat hagyott előadás után a déli szünet következett, melynek végez­tével ismét a tanácskozó terembe gyülekez­tek, hogy meghallgassák Bartos Pál lel­késznek a liturgia egységesítéséről szóló előadását. Az istentisztelet egyöntetűvé tétele mindig erősebben foglalkoztatja az egyházi vezéreket. Történeti visszapillantást nyújtott a liturgia fejlődéséről s a külön­böző egyházakban való kialaku’ásáról. A hozzászólások közben ismertette Raffay püspök a budapesti, most kipróbált isten- tiszteleti rendet, mely a történeti lutherá- nizmus hagyományait, az evangélium taní­tásait szerencsés formában egyesiti. — Valóban itt az ideje, hogy egységet vigyünk istentiszteletünk rendjébe! Vallásos est. Ezután következett a konferencia egyik kiemelkedő eseménye: a nagytemplomban tartott vallásos estély. Gyönyörű szép volt a hatalmas méretű templom, amelyet zsú­folásig megtöltött a hívők serege. Közének után Pau'ik János mondott szívből jövő és szívhez szóló megnyitó beszédet: A val­lásos estély középpontja Geduly püspök mélyen szántó előadása volt, amelyen az evangélium lá'ószögéből fejtegette nagy nemzeti tragédiánk alapján a szenvedés problémáját, kimutatván értékeket termő hatását. Nagy gyönyörűségünk telt az evan­gélikus költött verseiben. Szentantalfai Nagy Lajosnak a gályarabok hitvallása c. költe­ményét Vietorisz László hitoktató lelkész szavalta el mély átérzéssel és hatással. Kapcfó János vallástanár Szilágyi egyik hatalmas költeményét adta elő eiőleljesen. Szlancsik Pál lelkész pedig H .rangszó az alföldön c. költeményét szavalta el bájos közvetlenséggel. A szarvasi szereplők énekei nagyon hatásosak voltak és szépen közre­munkálkodtak a magasztos cél: Isten dicső­ségének munkálásán: Wagner Gézáné, Kiss Eta, a tanítóképző énekkara s a Szarvasi Dalkör, vitéz Szomjas Frigyes és Rohoska Géza. A lelkészi pálya külön keresztjéről; a templomról. Másnap, 26-án reggel 8 órakor Sárkány Béla kecskeméti esperes-lelkész, egyesületi alelnök tartott irásmagyarázatot Máté 16.24. alapján a lelkészi pálya külön keresztjéről, meleg hangon biztatva a kereszthordozó Krisztus követésére. Utána Duszik Lajos miskolci lelkész tartott előadást a templom­ról. Kiemelte, hogy a templom a gyüleke­zeti élet központja, mert mi igehirdető egy­ház vagyunk. A temp'ombajárás elhanya­golásának legfőbb okát abban találja, hogy ma a legtöbb ember önálló vallásos egyé­niségnek gondolja magát. A templombajárás fellendülését pedig az igehirdetők színvo­nalának emelésétől várja. Az igehirdetők színvonaláért azonban a gyülekezet is fele­lős, mert az üres padok a lelkész lelkének koporsóivá válnak. Fontosnak tartja, hogy a templom szent hely legyen. Közgyűléseket tehát ne tartsanak benne. Jó lenne a temp­lom szentségének emelésére falimondásokat helyezni el benne. A hatalmas előadás élénk eszmecserét váltott ki. Kovács Andor orosházai esperes azt hangsúlyozta, hogy neveljen már az iskola is a templomra. Csikesz Sándor is hozzásiólt a kérdéshez s mély történeti aláfestéssel mutatta ki, hogy a pisztorkodó pap tud templomot teremteni, de a csak prédikáló pap nem tud gyülekezetét terem­teni. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a pásztorkodó lelkész minden prédikációja bizonyságtétel s ez a bizonyságtétel vonz. Többek felszólalásában szóbakerült a róm. kath. istentiszteletek látogatottságának ma­gyarázata is. Dr. Deák előadása. Egy tudományos előadást hallgatott vé­gig a Konferencia dr. Deák János, a soproni theol. fakultás tudós tanárától, Mózes V. könyvéről. Az ev. egyház ébredőjén dolgozó s azért imádkozó tudós azt az alkalmat sem mulasztotta el, hogy rá ne mutasson a tudományos tárgynak a mai időknek szóló ama tanúságára, hogy a vallási sza­badelvűsig mindig bomlasztó volt s hogy a bomlást megakadályozó egyházi reformot nem lehet törvénnyel megcsinálni. Délután dr. Varsányi Mátyás budai lel­kész tartott előadást az evangélikusok gaz­dasági tömörüléséről. Az ev. sajtó. Németh Károly lébényi esperes az „Evangélikusok Lapja“ szerkesztője beszélt az ev. sajtó megszervezéséről. A konferencia kívánatosnak tartja az ev. sajtó megszer­vezését, a Luther-Társaság és Luther- Szövetség segítségével tömöríteni fognak ev. írókat s az egyházmegyénkénti sajtó- tudósnás végrehajtására felkéri az elnök­ségeket. Theol. Otthon. Ezután dr. Deák János előadásában került napirendre a Theol. O.thon ügye. Egy milliárdra volna szükség még ahhoz, hogy méltó elhelyezésbe kerüljenek a the- ologusok Sopronban. Az a meleg hangulat, mely a theologusok iránt él és meg is nyilvánult a lelkészek szivében, biztosíték ennek az összegnek áldozatos előterem­tésére. Zsiray Lajos előadása. Zsiray Lajos nagyvázsonyi lelkész elemi iskolai hittankönyveinkröl tartott előadást. Rámutatott azokra a különbségekre, ame­lyeknek egységesítése elkerülhetetlen. A miatyánk, a tiz parancsolat, a szereztetési igék és egyéb fontos alkatrészei hitokta­tásunknak legyenek egységes szövegüek minden vonnalon. Esti istentisztelet. Este 6 órakor istentisztelet volt az ó templomban, melyen Túróczy Zoltán beszélt Jakab 2.10—20. alapján az élő, következetes, a gyakorlati életben jelentkező hitről s a szarvasi ev. tanítóképző énekkara énekelt gyönyörűen Lévius Ernő tanár vezetése mellett. Az oltári szolgálatot Bartos Pál helyi lelkész végezte. Este azután nagy, közel 300 terítékes közebéd volt, amelyen a szarvasi közönség ismerkedett össze a vendéglelkészekkel. A Krisztus lába nyomán. 29-én reggel 8 órakor Marcsek János tokaji lelkész tartott irásmagyarázatot Máté 11.2—6. alapján arról, hogy amerre Krisz­tus jár, ott mindenütt élet fakad. Rámuta­tott arra, hogy milyen intézmények kelet­keztek a múltban egyházunkban a Krisztus lába nyomán. Da mi elfáradtunk a Krisztus követésében s Ö tovább haladt. Most újra közeledik felénk s életek kezdenek fakadni Tőle. Ha élni akarunk, nem lehet más élte­tőnk, mint Krisztus. Ebben csendült ki az épületes irásmagyarázat alaphangja. A keresztyénség és a modern szociáldemokrácia. Rámutatott arra, hogy a mozgalom ru­gója nem csupán a kevesebb munkaidő s a nagyobb darab kenyér, hanem az, hogy a munkás ember szeretne lenni. Most pe­dig nem találja meg a közvetlen életörömet, mert a legtöbbnek nincs otthona, hanem vándor életet él s nincs egész, önmagában zárt hivatása, mint például a kisiparosnak, hanem gépies részmunkát végez, amelyben nem lelheti meg az alkotás örömét 8 a munkánk felett érzett diadalt. Azután állan­dóan függő viszonyban érzi magát a tőkétől s a gazdasági viszonyoktól. A mozgalom legnagyobb tévedése abban van, hogy anya­gias utón akar embert nevelni a munkásból, pedig az anyagias életeszmény a megvaló­sulás pillanatában aljassá válik. A keresz­tyénség teszi világossá, hogy a boldogság forrása bennem rejlik. A keresztyénség sohase adott részletekbe menő szociális reformot, de az egyén részére mindig meg­oldotta a szociális kérdést. Az alapos tanul­mányt élénk eszmecsere követte. Több előadás nem volt, mivel Kapi Béla püspök és dr. Händel Vilmos nem jöhettek el egyéb el­foglaltság és családi gyász miatt. A befejező megbeszélések során elhatározta a konferencia, hogy szorgalmazni fogja az ev. rádió­istentiszteleteket s a lelkészi kon­ferenciával kapcsolatban még több evangelizáló előadást fog tartani a gyülekezet egyes rétegei számára. A lelkészek azzal az egyöntetű boldog megállapítással jöttek el a konferenciáról, hogy a konferenciák pályája felfelé ível s magukkal hozták a lelki kincseken kívül a vendéglátó szarvasiakra való ked­ves emlékezést. Gyííjtsünk előfizetőket és adakoz­zunk a ,Harangszó‘ fentartására.

Next

/
Thumbnails
Contents