Harangszó, 1926
1926-04-11 / 15. szám
19;6. április ll% HARAN05ZÖ. 123 „Földön járó angyalok“ című költeményét adta élőt* Az estélyen, amely közénekkel, imádsággal, szentíge hallgatásával vette kezdetét s ugyancsak imádsággal és közénekkel nyert befe- fejezést, ott volt a gyülekezet apraja-nagyja. Ott láttuk többek között: gróf BUlow Vilmost, gróf Btilow Vilmosnét, dr. Varga Gábor- nét, gróf Zedtwitz Ferencéket, a presbyteriumot teljes számban, de ott voltak mindenekelőtt a gyülekezet lelkes asszonyai, lányai, akiknek lelkében minden bizonnyal termékeny talajra talált a húsvét- vasárnapján egy Gregersen Lujza által elhintett mag. Lelkészegyesületi konferencia Szarvason. A magyarhoni evangélikus lelkészegyesület f. évi tavaszi konferenciáját április 27—29. napjain Szarvason tartja. A konferencia 27 én Úrvacsorával veszi kezdetét, fél 10 órakor Paulik János az egyesületi elnök megnyitja. Előadást Kapi Béla dunántúli püspök, Tűrdczy Zoltán ózdi, Bartos Pál szarvasi lelkészek és Kuthy Dezső egyetemes ügyvezető tartanak Este 6 órakor vallásos estély lesz a nagy templomban, külön programra szerint, melyen a megnyitót Paulik János elnök, nyíregyházi lelkész, az ünnepi beszédet Ge- duly Henrik, a tiszai egyházkerület püspöke tartja. Április 28~án írásmagyarázatot Sárkány Béla kecskeméti esperes, lelkészegyesületi alelnök tartja. Előadást tartanak: Raffay Sándor bányakerületi püspök, dr. Häadel Vilmos és dr. Deák János egyetemi tanárok és Duszik Lajos miskolci lelkész. Délután 6 órakor istentisztelet, melyen Túróczy Zoltán ózdi lelkész prédikál. Április 29 én Marcsek János tokai lelkész tart irásmagyarázatot, míg Németh Károly lébenyi esperes, lelkészegyesületi alelnök az evangélikus sajtóról értekezik. Előadók ezen a napon dr. Deák János egyet, tanár, Zsiray Lajos nagyvázsonyi lelkész és az elnök, Paulik János, aki a Masznyik Endre-féle új biblia fordítást ismerteti. A konferenciára mindenkit testvéri szeretettel szívesen látnak. Elszállásolásról a szarvasi egyház gondoskodik. Akik utazási kedvezményre igényt tartanak, forduljanak azonnal levélben az egyesület titkárához: dr. Varsányi Mátyás budapesti lelkész, I. Verbőczi u. 28. A konferencia idejére szóló ellátás körülbelül 150 ezer koronába kerül. Mi a magunk részéröl előre is a konferenciára a jő Istennek gazdag áldását kérjük! Tés. A tési evangélikus egyházközség, 1925. évi évkönyvét bűzgó félkészének, Görög Ernőnek szerkesztésében tette közzé. Az évkönyv kiemelkedő pontját a gyülekezet történetéből közölt III. rész képezi. Eszerint a tési gyülekezet már 1587-ben fennállott. A templom építését 1785-ben kezdték meg. A templom építéséhez szükséges telkül Varga János, a mostani Varga családnak egyik ősapja ajánlotta fel jobbágytelkét a régi imaházért és telekért. A templom építését annak idején nagyban késleltette az akkor püspök földesúr, Nagy Ignác Excellenciája, ügy. hogy csak 1786-ban tudták tető alá hozni a templomot. Rendkívül érdekes az 1786 bői származó lel- készi díjlevél is, melyben ez áll: » . . . szénát nem adhatunk in Natura, szokott vetéssel se szolgálhatunk, megfosztván bennünket mind földjeinktől s’ rétünktől Földes Úrunk ... « Köztudomású dolog, hogy a tési gyülekezet tagjai szegény jobbágyok voltak. 1789-ben azután megvették az egykori imaházuk közelében levő pásztorházat 50 ezüst forintért Nagy Ignác püspöktől. Ez a ház alakíttatott át iskolává és tanító lakká. Ugyanekkor szereztek a hívek két harangot és az első orgonát. 1864-ben épült fel a mai szentegyház. Az 1835—36-ban fellépett betegség az amúgy is kevés számú gyülekezetét 18 5 -tel megfogyasztotta. A tési gyülekezetben az 1925. év folyamán született 14 gyermek, meghaltak 8, konfirmáltatott 9, házasságot kötött 4 pár. A gyülekezett aranyköcyvében feljegyezve találjuk Pulay Gábor, a gyülekezet volt lelkésze és neje tízmilliós adományát, Teke László, Bogár Pál, Szolgai István, Borbás Julianna, Matyiák Mihály adományait. A gyülekezet a kerületi gyámintézettől félmillió, a Gusztáv Adolf Egylettől egy millió, az egyetemes egyháztól négy millió korona segélyt kapott. A nőegylet céljaira adakoztak egyesek 1.332.000 K-t; ifjúsági egylet céljaira 2.750.000 K-t. Az évkönyvben »Mit köszönhetünk a reformációnak?« címmel egy rövid értekezést találunk még, amely rendkívül talpra esetten, röviden összefoglalva mutat rá a protestantizmus nagy jelentőségére hazánkban. Á jő Istennek megáldó kegyelme nyugodjon meg továbbra is a tési gyülekezeten. „Mennyből jövök most hozzátok.“ Bach János Sebestyén hírneves zeneszerző születésének 231-ik évfordulója alkalmából. « Németből fordította: Almásy Brúnó. Minden mást semmivé tett a Bach mester ujjai alatt hatalmas akkordokban felhangzó régi kedves gyermekéneknek: »Mennyből jövök most hozzátok« dallama. Egy, a gyermekeknek és a zenekarnak szánt fej- bólintás és íme, végig hangzott az ének a templomon : „Mennyből jövök most hozzátok, { ó hirt mondok, jer, halljátok, loldog örömöt hirdetek, Méltán repes ma szívetek 1 Dicsőség néked, Istenünk, Hogy fiadat küldéd nekünk 1 Erről zeng az angyalsereg, Szivünk szent őröm tölti meg.“ Diadalmas örvendezéssel hangzott a gyermekek éneke, örömtől átha- tottan szállt égfelé a templom hajójából az idősebbek ajkáról az ének, hatalmas harsogással szóltak a trombiták és harsonák és közvetlen a háta mögött hallott a nagy orgonista egy mély férfihangot áhitatosan énekelni : „Dicsőség néked, Istenünk, Hogy fiadat küldéd nekünk. Erről zeng az angyalsereg, Szivünk szent öröm tölti meg.* És János, Sebestyén mester ismerte ezt a mély hangot. Még mindig a fülében csengett a haragos szó: >Ne mókázzék!« Az ének végeztével a nagy kántor egy utójátékot csalt ki az orgonából, ahogyan azt csak ő volt képes. Bámulat csillogott a dessauinak szeméből, amidőn a hangok csodás tömörségét hallotta. A lágyan halk pianőtől a harsogó fortéig — az összes változatokon át — mindegyre hatalmasabban szólt az orgona, mig végre egy erőteljes, felséges Hallelujá- ban törtek ki a hangok: »Dicsőség,
