Harangszó, 1926
1926-04-04 / 14. szám
112 HARANÖSEÖ szerint a kereszt szótól, a latin erux- tól kapták a délceg kurucok a nevüket. mert sok keresztet, csapást, szenvedést kellett nekik a hadjáratok borzalmai között eltürniók. Vannak sokan, akik tréfás fejtegéssel törekszenek megmagyarázni a név származását, de bárhogyan származtassuk is e szót, ma a kurucfogalom csakis bátor, vitéz, igazi, valódi, telivérü és szenvedésekkel bátran szembenéző magyart jelent. A kurucok ellenfele a császárpárti, a királypárti, másszóval: a labanc volt. E név a német- érzületű katonának, a kuruc halálos ellenségének volt az epitheton or- nánsa. Valószínűleg a »lafanc« szóból származik, amely tompost, rongyost jelentett. Más magyarázat szerint a »Lauf Hanz!« (»Fuss János!«) felkiáltás összevonásából ered. Egyébiránt a kuruc szemében a »labanc« fogalom gyávaságot, hazafiatlanságot, kétszínűséget jelzett. A jó kurucok, akik Thököly és 11. Rákóczi Ferenc (pártján) lobogói alatt harcoltak, nemcsak a németek ellen, hanem a velük tartó magyarok, illetőleg labancok ellen is, ügy vágták az ellenséget, mint a mezőn a kaszás a rendet s vérük hullásával pecsételték meg nemes ügyüket, hazaszeretetüket. Nagy megpróbáltatásokon mennek keresztül szegény jó katonák, különösen akkor, amikor a 1708. treccséni szerencsétlen ütközet után lehanyatlik a kurucok szerencsecsillaga A majtényi síkon lerakják az annyi győzelemben végighordozott dicső fegyvereket. Szomorú fináléja volt a nagy szerencsétlenségnek a szatmári békekötés. Aüg van a világtörténelemben olyan korszak, mint a knruckor, amely a hazaszeretetnek, hazáért való lelkesedésnek ragyogóbb példáit tudná felmutatni. Azonkívül ez a misztikus és fenomenális korszak annyi sok szép éneket, dalt is termelt, amelyekben a vitéz kuruc szívének érzelmeit öltötte ki. Az egyes táborokban az események vérzivatarai, majd a búj dosás keserveitől sajtolt keserű köny- nyek fakasztják a költészetnek csodálatos virágait: a különböző dalokat, énekeket, amelyek úgy teremtek, mint a mezők virágai, amelyeknek magvát senki sem vetette el. Annyi szép költészeti virágot hajtott ez a dicső és küzdelmes korszak, hogyha a történet nem is tartotta volna fent e heroikus időnek a magasztos emlékét, a kuruc- költeményekból, amelyekben a nemzet lelke szól hozzánk, teljesen meg tudnák alkotni magunknak a kuruc- világ képét. . . A Thököly- és Rákóczi-felkelések alatt keletkezett költészet, amely katonaköltészetnek is nevezhető, mert a katonaélet szolgáltatja hozzá az anyagot, nem áll izoláltan, hanem annak a népköltészeti gyökérnek az egyik hajtása, amely már a mohácsi vész után is, egészen a kuruckorig sarjadzott és élt a magyar népköltészet termékeny talajában. E régebbi hajtások a végvárakban vitézkedő katonák kalandos életéből és vitézi tetteiből, vallásos és hazafias érzelmeiből kapták a vegetációhoz szükséges éltető erőt A végvárak olyan határvonalak mellett emelkednek, amelyek a magyar területet elválasztották a török hódoltságtól. A magyar részen lévő várakban portyáz- tak a magyar katonák, az u n. végbeli vitézek, akik megakadályozták a török tovább terjeszkedését, továbbá a török rablásának is útját állták. Ezekből a végvári vitézekből, akik a török és német ellen egyaránt küzdenek, lesznek később a Thököly és Rákóczi Ferenc híres kurucai. Ezen végvári vitézek énekköltészetének egyenes leszármazottjának tekiathstö a kurucköltészet, amely a lírai vagy érzelmi és epikai vagy elbeszélő fajra osztható A lírai nembe tartoznak a kuruc lelkivilágát: örömét, bánatát, reményét, az ellenség iránti haragját, gyűlöletét kifejező költemények, az epikai vagy elbeszélő fajhoz pedig azokat a költői termékeket sorozzuk, amelyekben csaták, egyes vezérek hősi tettei vannak dícsőitve és a hősiesség koszorújával vannak övezve. Az érzelmi költemények egyik csoportjába tartoznak azok a művek, amelyekben a múlt dicsősége, a jelen szerencsétlensége: a nemzet pusztulása és elkeseredése jut kifejezésre; egyszóval a nemzeti fájdalom szólal meg bennük. A második csoportban a kurucnak a keserű gúnyja és humora tör elő A kuruc ugyanis humorba fojtja fájó érzelmeit, majd meg a labancot figurázza ki s lompos, darulábú, szarkaorrú, görbehátú, jel zővel illeti őt. Ámbár a labanc sem marad adós a kuruccal szemben a gúnyolódás terén, különösen akkor, amikor a kurucok szerencséje alá- hanyatlott. De a kuruc a kuruc ellen is gúnydalban fakad ki, így pl.: a székely kuruc szemére veti a magyar alföldi kurucnak, hogy többet ád a nyalka ruhára, mint a haza szent ügyére. A székely kurucnak nem kellett a kurta mente, prémes csákó, díszes nyakravaló, hanem elég volt neki a kurta kozsók is és fődolog volt előtte a nemzet sorsa és jövője. A szoYjetparadicsom és a bot. Trotzky Riewben nagy előadást tartott a kommunizmus áldásairól. A beszéd után felszólították a hallgatóságot, hogy adják elő esetleges észrevételeiket. Senki sem mert jelentkezni, csak egy Epinoff nevű munkás. Felment az emelvényre s magával vitte csontfogantyus és szöges végű botját is. »Elvtársak! — mondotta s magasra emelte botját — ime ez Oroszország képe a forradalomban. A forradalom előtt felül voltak az urak. Ezt jelképezi a finom csontfo- gantyu. Legalul voltak a gonosztevők. Ezt jelenti a vashegy a bot alján. A közepén voltunk mi munkások és parasztok.« — Ekkor megfordította a botot és igy folytatta beszédét: — »Most fordítva van : alul vannak az urak, felül vannak a gazemberek, mi pedig ott vagyunk, ahol voltunk.« Egy hét múlva Epinoff munkást bevonultatták a vöröshadseregbe. Újabban pedig már azt a hirt hozta felőle a táviró, hogy egy másik hasonló igazmondása miatt, halálra Ítélték és agyonlőtték mint ellenforradalmárt. 1926. április 4. „Mennyből jövök most hozzátok.“ Bach János Sebestyén hírneves zeneszerző születésének 231-ik évfordulója alkalmából. 3 Németből fordította: Almásy Brúnó. Most hirtelen nyílik az ajtó s a legnagyobb izgalomban Schettler tanácsos lépett be. »Az Isten szerelméért, Bach mester. mit csinált kend ?! Az Isten irgalmazzon nekünk, de különösen kendnek. A dessaui fejedelmet sértette meg halálosan! Ma reggel egy maroknyi katonával jött be váratlanul a városba. Mindnyájan Dresdennél lenni gondoltuk öt. És most itt van, mint a vihar és maga megsértette 1 Elfogatja magát — katonái minden pillanatban itt lehetnek — meneküljön, mester, meneküljön, míg ideje van! Kocsim itt áll az ajtó előtt — kiviszi a városból«. — »Ez gyávaság volna!« — kiált Bach büszkén. »A hatalmasnak bosszúja és erőszaka elöl menekülni nem gyávaság, kedves mester I Csak okos dolog. Hallgasson meg I A magdeburgi és spandaui kazamaták mélyek és nedvesek. Teljes joggal utasította vissza a fejedelem parancsát — nem tarthatunk hálaadó istentiszteletet a mi
