Harangszó, 1925

1925-03-08 / 10. szám

XVI. évfolyam. 1925 március 8. 10. szám. Alapítóim K A PI BÉLA 1910-ben. LeptxiltjdonoB: s Drniántnll Latüer-Szövelsfifl. Az Országos Luthcr-N/öret- aég hirataloH lapja. Kéziratok, előfizetési dijak és reklamációk a HARANGSZÓ Bzorkesztő- ki adóhivatalának BaontgoHhárdra (Vaovm.) küldendők. Klőfisotést elfogad viinden evaag. lelkész é« tanító. Miojcltalt mlndea vasárnap. Boldog am, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elf edestetett. Siorkesitó-kUdóhlvaUl: SZENTQOTTHARD. Vasvártnegye. A „HARANflgZO* előfizetési ára : az alaS negyedérre 16.000 korona. Csoportos küld. 15.000 K. (.atker-HaSretágl tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész érre 2 dollár ; az utódállamokba az I. negyedre 20.000 K. A .Harangezö’ terjeszté­sére befolyt adományokból •lórrányban lakó híreink­nek Ingyenpéldányokat küldünk. R farsang és a böjt. — Dr. Csengődy Lajos cikkére. — Irta: Hamvas József. A nagy ínség sorvasztó lehellete dermeszti a világot. A munka és életszükségletek mérlege nem tud egyensúlyba jutni. A gyűlölet ked­vesebb, mint a szeretet és ami szent cél volt előbb, eszközzé alja­suk: keresztyénség, haza és igaz­ság. A történelem nem tűri az er­kölcsi és anyagi összeomlásokat. Ha egy nép, egy társadalmi osz­tály. egy nemzedék maga nem tuuja ujjáteremleni magát és meg nem találja az utat a megtisztu­lásra, akkor a történelem hoz új népet a maga nagy tartalékából új hittel, új egészséggel, új fiatalság­gal. A régi, a megromlott, eltűnik nyomtalanul. A hivatásos doktorok, akik az emberiség betegágya körül járnak, ezt a sorvasztó bajt nem gyógyít­hatják meg. Mert a hatalom az élet elemeiből épül és ez az élet súlyo­san beteg. Ha a hatalom teremteni tudna, segíthetne a világon, de nem tud teremteni, mert maga is ennek a világnak a teremtése. Nem a hatalom magasságából, hanem alulról, a lelkek mélyéből kell elindulni a gyógyulásnak. Csengődy Lajos cikke a Harang­szóban ilyen kiáltás volt a mély­ségből, egy szenvedő keresztyén ember jajszava, aki tudással és élettapasztalattal nézi a világot és amikor felemeli tekintetét a bibli­áról, belenéz az életbe, ijedten ve­szi észre az emberiség hallatlan erkölcsi nyomorát. A farsang mulatságainak érzéki mámora döbbenti meg Csengődyt és ez ellen keresi az orvosságot. Nagyon helyesen nem intézkedé­sektől várja az erkölcsök megjavu­lását, hanem a tisztító apostoli munkától, amelynek el kell kez­dődni egyházunkban mindenütt, ha nem akarunk elveszni. Mert nem lehet eléggé rámutatni arra a történelmi igazságra, hogy a protestántizmus, dogmatikai igaz­ságai mellett, a keresztyén erkölcsi öntudatot ébresztette föl. A protes­tantizmus a kérész tyénségnek er­kölcsi oldalát emeli ki a középkori egyházzal szemben. Luther nem­csak buzgó hivő volt, hanem ke­mény, egyenes jellem is. Amíg az ő korában a római egyház hatal­mas fellendülésének nem ártott a pápai család féktelen élete, Luther a családi élet tisztaságára építette föl a földi élet nemes tartalmát. A római katholikus egyház ereje vagyonában, hatalmában, szuggesz- tiv erejében van, mellyel engedel­mességre tud kényszeríteni, a pro­testáns egyházak ereje a hívek erkölcsétől függ. És ott van a nagy kérdés, mely­nek megoldásától a protestáns egy­házaknak élete vagy halála függ: Meg tudják-e teremteni a huszadik század erkölcsi szükségletét? Az evangéliomokban megvan hozzá minden. Ott van a nyers arany, de ebből az aranyból forga­lomra alkalmas pénzt kell verni, olyat, amit elfogadjon ma mindenki, minden társadalmi osztályban, min­den politikai párton. A protestantiz­mus nem a saját hasznára dolgo­zik, hanem az emberiségért. Mert a vallási igazságok annál jobban hatnak, minél jobban elmú­lik fölöttük az idő, de az erkölcsi igazságoknak új köntösre van szük­ségük, mihelyt a gondolkozás irá­nya megváltozik. Ha olvassa az ember az evangéliomokat, kiáltani szeretne, hogy hol van a próféta, aki ezeket az igazságokat beledörgi a huszadik század levegőjébe, hogy eloszoljék ez a mérges köd, kisüs­sön az Isten napja és elveszett út­ját megtalálja az emberiség! Volt idő, amikor a böjtöt túloz­ták, ma a farsang a túlzás. A böjt féktelen túlzásai/ az önkínzás kü­lönböző fajtái^ép úgy elpusztítottak egy bizonyos számú embert, ép olyan haszontalanná tették ember­társaik számára, mint a farsang őrülete. Csak az egészséges erköl­csű ember tud úgy örülni, tud úgy magába szállni, hogy evvel önma­gát építi, embertársainak javát szol­gálja és Istent dicséri. Akik tudással és hittel ott állnak munkás napjuk reggelén azért, arra hivatottak, hogy a keresztyén er­kölcs örök igazságait a huszadik századra alkalmazzák. Ha száz lel­kész és ezer világi hirdeti majd apostoli lelkesedéssel a keresztyén erkölcs megváltó erejét, akkor kez­dődik a munka. Fel — le. A német tudományok fejlesztésére alakult Kaiser Wilhelm társaságban előadást tartottak a gránit vándorlá­sáról. Most már az sem költői kép csupán, hogy megindulnak a hegyek, amióta dr. Cloos tanár gránitkutatá- sairói beszámolt. Ugyanott dr. Stock tanár az atőmok felbontásáról tartott előadást. Eddig úgy tudtak, hogy vannak anyagok, amiket nem lehet más anyagokra felbontani, sem má­sokból összeállítani Mint például az aranyat. Ezek az anyagok: az ele­mek. Ha még olyan kicsire szedjük is széjjel, az arany arany marad. Ennek az elképzelhető legkisebb Olvassuk és terjesszük a Harangszót!

Next

/
Thumbnails
Contents