Harangszó, 1925
1925-10-04 / 40. szám
314 telezték magukat, azokat szabadon bocsátották. Azt a 47 evangélikus és 45 református lelkészt és tanárt pedig, akik meghajolni nem akartak s semmiféle térítvényt alá nem írtak — miután a király a halálos ítéleteket aláírni vonakodott, különböző börtönökbe zárták, majd pedig, miután hitűkhez ott is hívek maradtak, Itáliába, Nápolyba gályarabságra hurcolták. A reformáció ellenségei akkép gondolkoztak, hogy megverik a pásztort s majd elszélyednek a nyáj juhai. E lelkész gályarabok története jelképezi az egész magyar evangéliomi egyház történetét, sőt mivel a magyar evangéliomi egyház története s sorsa jó- és bal- szerencsében mindenkor szorosan összeforrott a magyar nemzet történetével és sorsával, a lelkész gályarabok története tükörképben mutatja a nemzet történetét is. A- mint a magyar protestáns lelkészeket és tanárokat a legnagyobb szenvedés, a halálos veszedelem, a vértanuság sem törte meg s nem volt képes evangéliomi hitétől eltántorítani, akkép a magyar evangéliomi egyházakat sem volt képes a bécsi ellenséges kormány s a neki vakon engedelmeskedő minden magyarországi eszköze megsemmisíteni. Megfogyva bár, de törve ne, él még a magyar evangéliomi egyház. És hogy még élünk, abban kiváló érdeme van azoknak a gályarab hithősöknek, kiknek emlékezését ünnepeljük ebben az Kitépett lapok Farkas Győző debreceni lelkész 1923125. évi utijegyzeteiből. 1923. Hidasnémetinél btlépem a „határt“. Még egy pillantás a magyar rónára, majd eltűnik a nemzeti lobogó, a magyar katona s máris jól ismert és mégis idegen földön vagyok. Megpillantom a Tátrát, pátriámat. Engedély nélkül csak lopva, osonva megyek és titkon tartózkodom a szülőhelyemen. Az élet mily kegyetlen játéka, otthonunkban nem lehetünk otthon .. . Pátriám Isten veled. A vasúti fülkében nyelvre, lélekre nézve számomra idegenek ülnek. A Prágai Magyar Hírlapot olvasva, rám se néznek, érzik a közöttünk tátongó űrt. Csorba után alig hallani egy-egy rég ismert, kellemes magyar szót. Rózsahegyen középiskolai növendékek kiránduló csapata száll fel Fehér, piros, kék lobogójukat örömmel lengetik. Néhány évvel ezelőtt, talán nem is olyan régen, más zászlót szorongattak kezükben. Melyik volt az igazi, mikor hazudtak, most vagy akkor?... Csak hadd siessen a gyors mennél előbb tova. Minden tekintet és lélekzetvétel keévben s kiknek soha le nem róható, örök hálával és dicsérettel tartozunk. A francia hugenottákat nagyobbrészt kiirtották, ma mindössze mintegy hatszázezer hugenotta van; a cseh reformációt teljesen megsemmisítették. A csehek rettenetes nagy árt fizettek az evangéliomi igazsághoz való ragaszkodásukért. Cseh- országnak a 30 éves háború kezdetén 3 millió lakosa volt, evangélikusok ; a 30 éves háború végével hétszáznyolcvanezer lakosa volt Csehországnak, de római katholi- kusok. Tehát két millió kétszázhúszezer ember életébe került a csehek római katholikussá tétele. Magyarország népe Rudolf király uralkodása kezdetén (1576) kevés kivétellel mind evangélikus volt. Egy jezsuita panaszát ismerjük ebből az időből, ki amiatt kesereg, hogy csak 3 főúri család maradt meg római katholikusnak. A kétszáz évi üldözés után a magyar nemesség fele és a lakosság egynegyed része még mindig a reformáció híve volt. A világháború előtt 4 milliónál többre ment a magyar protestánsok száma. Más országokban hasonló üldöztetések és szenvedések közt, mint aminőket a magyar protestánsok kiállottak, az egész nép áttért az uralkodó hitére. Nálunk a középnemesség és a városi lakosság erős sza- badságszeretete és kiváltsága erős védőbástyája volt a reformációnak, de mindez nem mentette volna meg ______HARANQSZÖ.__________ s erüséget okoz, ez a föld a mienk volt 8 azzá lesz, de mikor? Eisleben. Egy kis bányavároskára voltam elkészülve s egy szépen rendezett, parkírozott város tárult elém. Egy kis séta után máris ott vagyunk reformátorunk szülőhajlékában. Az eredeti berendezésből — fájdalom — már semmi sincsen, csak a faiak a régiek, amelyek között napvilágot látott — mint egyik német író mondja — Pál apostol után a legkiválóbb ember. A szobában egy hattyú mely egykor olvasó állványa volt s Húszra való visszaemlékezésül kapta. A Marienkirche, a mansfeldi grófok temetkezési helye épségben őrzi a keresztelő medencét, ahol egykor a ki3 Márton a keresztség szentségében részesült s ott van még a szűk szószék, amelyről a beteg Luther 1546 ban utoljára hirdette az Igét. A Sterbehaus komor boltívei már külsőleg is sejtetik e ház komoly történelmi jelentőségét: Szűk csigalépcsőn jutunk az emeletre. A szoba bejárata előtt üvegfedél alatt a fekete terítő, mely koporsóját fedte, ennek megszemlélése után belépünk a szobába, amelyben lelkét visszaadta Teremtőjének. Elhalálozása helyén egy óriási festmény Luthert halálos ágyán ábrázolja, amint Eisleben papja Justus Jónás felteszi 1925. október 4. egyházunkat, ha nem lettek volna hű pásztorai, önfeláldozó lelkészei, kik készek voltak hitükért mident elszenvedni, akár meg is halni. Amint Üdvözítőnk halálával szerzett diadalt az igazságnak, akkép a martír lelkészek is szenvedéseikkel és ártatlan halálukkal mentették meg a magyar reformációt. Első ízben 41 lelkészt indítottak útnak Itália felé. Durva katonák bántalmai közt, bilincsekbe verve, gyalog kellett megtenniük az útat Ausztrián, Stájerországon s Krajnán át egész Triesztig. Innen hajón vitték őket Pescara városig, honnét ismét gyalog mentek Itálián át Ná- polyig. Útközben a sok szenvedés| miatt hatan haltak meg közülök, mások elmenekültek vagy betegség miatt elmaradtak; mindössze 30-an érkeztek Nápolyba, hol fejenként 50 aranyért gályarabokul adták élj őket. Többen közülök a gályapadokhoz láncolva, a legnagyobb gonosztevőkkel együtt evezőkkel hajtották a nyílt tengeren a nagyi hajókat, másokkal a gályákon és a tengerparton különféle munkákat végeztettek. Ha mi e hithű lelkészek szenvedéseiről megemlékezünk, ha meggondoljuk, hogy mily drága örökségül hagyták ők reánk a mi evangéliomi hitünket, lehetetlen, hogy] mi is e hitnek mindhalálig buzgd vallói lenni ne igyekezzünk. És al mi napjainkban ily hithüségre, evangéliomi hitünkért való fokozotü buzgóságra nagy szükség van. neki az ismert kérdést s ő egy határozotl pillantással, erélyes mozdulattal megerősiti élete munkáját... Ott utolsó levele hitveséhez, melyben a vitás ügy kedvező elintézését és rövid utón való hazatérését jelzi, — szegény, nem sejtette, hogy e szoba egyszerű díványán fogja néhány nap muiva pályafutását befejezni... egyszerű pam- lag. . drága ereklyéje népek millióinak.. Eisleben népe ma is bányászokból áll. Odajövet egy munkásnál a Lutherház fekvése iránt érdeklődve — gőgösen tovább megy. A nép közismerten kommunista érzelmű. Megtagadják nagy szülöttjük szellemét, nincs bennük semmi abból a nemes lélekből, ami a mőrai parasztok szegény gyermekében, az egyszerű bányászfiúban egyszer volt... de kár, szegények. Wittenberg. A hallei egyetemi ifjúság dr. Ficker tanár vezetésével kirándul Witten- bergbe. Velük tartok. A történelmi város képe, amelyről oly sokat hallottam, olvastam és a hittanórában beszéltem, végre a maga teljes valóságában előttem van. A hosszú parkon végigmenve, egyszerre megállunk a történelmi vártemplom kapuja előtt, amelyről most ércbe vésve ott mered rám a 95 tétel. Útközben elhagyjuk a voll Elster kaput, egy hatalmas tölgy jelzi a bulla elégetés helyét. Félő áhítattal lépek
