Harangszó, 1925
1925-05-03 / 18. szám
emlékére küldi a saját vérétől foltos darabját azon fövegnek, amelyet a komáromi csatában viselt akkor, mikor az ellenség elé sodortatván egy osztrák katona mély sebet vágott fején. Tartsa emlékezetébe leánya az ereklyét, ennél drágább ereklyét nincs módjában küldeni. Görgey 1867-ig volt Klagenfurtban, illetőleg Wiktringben internálva. A hazába visszatérve egy- ideig a lánchidnál volt alkalmazva, azután pedig hosszú élete alkonyáig Visegródon élt teljes elvonultságban. Kornél fiát Rimaszombaton Ter- rai Károlynak, a gimnázium akkori neves igazgatójának a nevelésére bízta. A Görgey fiúnak itt Rimaszombaton, később Késmárkon sokat kellett tűrnie egyik másik tanárától, de különösen tanulótársaitól az apát terhelő vádak miatt. 1925 május 3 Házi áldás a német császár írószobájából. Légy erős a szenvedésben; ne vágyakozz az elérhetetlen, sem az értéktelen után. Elégedj meg azzal, amit a nap hoz; keresd meg mindenben a jót és örvendj a természetnek, valamint erftbertársaidnak* ha olyanok is, amilyenek. Ezer keserű óráért vigasztaljon meg egyetlenegy szép óra. Amit magad- bői az embereknek juttatsz, legyen az mindig legjava a lényednek, hä nem is várhatsz érte hálát, — aki ezt megtanulja, az a boldog, a szalépegetelt az uccán. Az igaz, hogy a kastélyban bevágott három stampi finom szilva- pálihká!, ami szörnyű bátcr.-ággal töltötte el szivét s örömében összeesőkolta volna a világot. — No anyjuk, burokban születtünk! Úr lesz a fiunkból! Hej, aki á dója, mégis csak okos ember az a gróf, tudja, hol szerezzen magának inast! Aznap Kovács Tótéknál ünnep volt. Nem dolgoztak semmit, no meg a rokonok, jóbarátok is csudájára jártak a dolognak, hogy hát a Kovács-Tóték Jancsija a kastélyba kerjil. Ki tudja, tálán még gróf is lesz belőle! No, minden úgy van jól, amint van. Hálát azonban a n3gy szerencséért elfelejtettek mondani a jó Istennek, aki csodás bölcsességgel intézi az emberek fiainak életét. 2. A kastélyban. A fiatal ember pontosan berukkolt. A paraszt ruha lekerült róla s úri ruhába bujtatták. E változás lelkűidére nem nagy hatással volt, legfeljebb egy fokkal büszkébb lett s kezdetét vette az új élet. Normális viszonyok között nem volt nehéz a szolgálata. A gróf nőtlen ember volt s rendesen reggel 10 órakor kelt. Az bad és büszke halandó és szép lesz az élete. A bizalmatlankodó kárt tesz önmagában és másokban; kötelességünk minden embert jónak tartani addig, amíg az ellenkezőről meg nem győződtünk. Oly nagy a világ és mi emberek oly parányik va- gyuhk benne, hogyan kívánhatnánk, hogy minden mi körülöttünk forogjon. Ha nekünk fáj valami, ki tudja, nincs-e javára a teremtés egészének? Mindenben, ami élő vagy élettelen e földön, a Mindenható és a Mindentudó nagy és bölcs akarata lüktet, csak bennünk pará- nyokban hiányzik a készség, hogy felérjük ésszel. Ahogy a világ ma áll, olyannak kell lennie, és ahogy ezentúl lesz, bizonyára jól lesz, mert a Teremtő akarata szerint való lesz! HARANGSZÓ Ki a klerikális? Erre megfelelt Kraus Xavér Ferenc, a XlX. század legjelesebb kalholikus egyháztörténet írója a következőkben : 1. K!eriká is az, aki az egyházat a vallás fölé helyezi 2. Aki a pápát az egyházzal felcseréli. 3. Aki vallja, hogy istenországa e világból való s a pápa kulcshfltalma a világi juriszdikciót is megában rejti, 4 Aki azt véli, hogy vailáőos meggyőződést fizikai hatalommal ki lehet kényszeríteni, vagy meg lehet törpi. 5. Aki kész a saját lelkiismerete parancsát idegen tekintély nyilatkozatának felá'dozni. — Ha ilyen a klerikális, akkor milyen a kalholikus? (Pr. Sz. 19)4. 387 ). új inas vitte be a konyháról a langyos mosdóvizet, amelybe mindig néhány csepp Eana de Cologne-t kellett csöppinteni. Majd az öltözködésnél segédkezett. Ez már sú’yosabb müyelet volt, amelynél 1—2 pofon minden reggel kijárt. Nehezen bár, mégis megszokta s idővel szinte rendes fizetségszámba vette. No de nem történt viszontszolgáltatás nélkül. Sokkal makacsabb, sokkal büszkébb természet szorult belé, semhogy ingyen pofoztatta volna magát. Az első pofonok elhangzása után ugyan ott akarta hagyni a gróf urat, de mit szólna a falu, mit szó'na hozzá a világ? — Kinevetnék, gúny tárgyává lenne s mi volna úri jövőjéből ? Szíttá tehát a fogát s mikor a gróf nem látta, szívía annak finom szivarjait, mik a pofonokra igen alkalmas gyógyszernek bizonyultak. Reggeli után a gróf rendesen kiment a birtokára. Ezek az órák, miket az új inas a gróf lakosztályában takarítás közben magánosán töltött, rendkívül tanulságos,és eredményes tapasztalatokra vezettek. így ismerkedett meg emberünk nemcsak a szekrények művészi külsejével, hanem azok belső tartalmával is. S így történt, hogy a finom szivarok mellé mindig jutott 1—2 kupica finom likőr, vagy elsőrendű pálinka 147 OLVASSUK A BIBLIÁT! A boldogság útja. Máj. 4. Bűntudat. Máté 5.3. A világ az értelemben szegény embereket nevezi lelki szegényeknek, pedig nem az ostobák a lelki szegények, hanem azok, akik tudják hogy abból az eredeti lelki gazdagságból, tisztaságból s szentségből, melyben Isten megteremtette az embert, rengeíeget elté- kozoltak s a rájuk lehelt Istenképet elhomályosították. A lelki szegénység tehát bűntudat. Nehéz, rögös út, de ahoz a boldogsághoz, mely nem mákonyos mámor, hanem öntudatos boldogság, ez az első lépcső. Megmértem-e már én a telkemet az Isten által elgondolt 8 megteremtett ember-eszményen ? Máj. 5. Bűnbánót. Máté 5.4. Vannak emberek, akikben van bűntudat, de beletörődnek lassacskán a. leromlott lelki álla- poiba, megszokják azt s csak mint fájó emiék jár vissza kisérteni őket a vágy egy igazabb élet után. A boldogsághoz azonban nem jut el, aki jól érzi magát, vagy megszokott a tékozló fiú moslékos váluja mellett. A bűntudat után kővetkező lépcső az erős bűnbánat. Mennyi minden fölött és mennyi mindenért sírnak az emberek 1 Sírnak düh, bánat, öröm, idegesség, szégyen miatt, de mily kevés könny folyik a legnagyobb emberi nyomorúság, a bűn miatt 1 Bánom-e én annyira bűneimet, hogy sírni tudok fölötte a Péter szégyenével? Máj. 6. Alázatosság. Máté 5.5. A bűntudat nem csak a titkos kamrában jelentkezik keserű könnyek között, hanem a nyilvánosság előtt is jelentkezik alázatosságban. Ágaskodó, jogokat követelő, érdekeiért könyökkel harcoló önérzetünket, mellyel sokszor szálúink Istennel s az emberekkel, nagyon le tudja hűteni a bűntudat. Egyszerre olyan igénytelenek, csendesek és szelídek leszünk, egyszerre minden úgy lesz jó, ahogy van. Él-e bennem oly erővel a bűntudat, hogy ilyen hatást vált ki belőlem ? Máj. 7. Vágy az igaz élet után. Máté 5.8. A boldogság legnagyobb akadálya nem Í3. Eb ura fakó 1 A gróf meg se érzi, észre se veszi 1 A lelkiismeret, mely soha ébren nem volt, meg volt nyugtatva, el volt altatva. Nyújtsd azonban az ördögnek kisujjadat s az nem nyugszik, mig egész testedet-lelkedet hatalmába nem keiitil Szóval úri élete volt. — A dolog parasztnak való! — szokta mondogatni s újságot vett a kezébe, rágyújtott s ledőlt a puha pamlagra. Apjának se volt kifogása fia ellen. — Úr lesz abból, még pedig a javából 1 — mondogatta a kocsmában vasárnap délutánonként. Szeme csillogott az örömtől, melle dagadozott a büszkeségtől. Az anyjuk meg pláne odáig volt. Gyűjtögette is nagy gonddal a stafirungot fehérneműből, eszcajgból, mi egyébből, amire egy fiatalembernek szüksége lehet. Ami azonban mind a gróf úr-fiókjaiból került rejtelmes utakon a tulipántos ládákba. A bűn csak először éget s ha gyakran elköveted, elhallgat a vergődő lelkiismeret! Kovács-Tótné minden szemrebbenés nélkül raktározta el az újabb és újabb szállítmányokat. — Hiszen senki se látja 1 — (Folyt, köv.)
