Harangszó, 1925
1925-05-03 / 18. szám
148 HARANQSZÓ. 1925. május 3 a szegénység, fájdalom s az emberek mindenkin keresztülgázoló önzése, hanem a bűn. Nem elég azonban ezt belátni, még e fölött keseregni sem, hanem ez ellen tenni kell. Tenni pedig csak az fog, aki nem nyomja el az ember ősi vágyódását az igaz élet után, hanem erősítgeti, mig csak oly erős nem lesz, mint az éhség és szomjúság eleven ereje, amely mindent félrelök az útjából, mert úgy érzi, hogy számára mindennél fontosabb az éhség és szomjúság lecsillapítása. Él-e bennem ily erővel a vágy? Máj. 8 Irgalom. Máté 5.7. Nem azért boldogok az irgalmasok, mert irgalmasok, vagyis mert irgalmasságot gyakorolnak, hanem azért irgalmasok, mert irgalmasságot tapasztaltak s mert irgalmasságot tapasztaltak, azéit boldogok. Ezt a boldogító irgalmasságot ott tapasztalja meg az igaz élet után éhező és szomjuhozó ember, ahol erős elhatározásainak kudarcán felragyog előtte a golgothai keresztben megjelent büntörlő isteni irgalom. Máj. 9. Megszentelődés. Máté 5. s. Milyen parányi egy vízcsepp s mégis egy egész vi'ág képét tudja visszatükröztetni. így fogadja magába s így tükrözi ki magából, tehát látja, ismeri meg Istent az a lélek, amelyik megtisztította magát az isteni irgalom fürdőjében. A megtisztűlás, növekedés s az Isten megtapasztalásában való gyarapodás érzése maga a boldogság, élő, személyes viszony az élő személyes Istennel. Máj. 10. Békesség. Máté 5.9. Az Isten- fiúság boldogsága nem csak az Istennel szemben helyez minket a szeretet álláspontjára, hanem kibékit minket embertársainkkal is „Mi tudjuk, hogy álalmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiáit.“ Ebben látja a szenlírás a boldog életre eljutott ember egyik jellemző vonását. Ez a vágy a békesség után oly erős az ilyen emberben, hogy még saját érdekei kárának árán is igyekezik utána. Eljutottam-e én erre a boldogságra? Kína. A felkelő nap birodalmából ijesztő hírek jönnek. Az orosz bolsevisták erős mozgalmat indítottak a keresztyén iskolák és az egyházak ellen. Azt hirdetik a kínai népnek, hogy a misszió egyik kezében a bibliával, a másikban fegyverrel jön Kínába és végső célja az idegen impérium felállítása. Nyomdákat állítanak fel, a- melyek az izgató röpiratok egész garmadáját ontják a nép közé. A keresztyénellenes mozgalmat összekötik a kínai nacionalista mozgalommal és szítják a kínaiak amúgy sem szunnyadó idegen gyűlöletét Nan- hingban 900 kínai tanító tartott kongresszust. amelyen a misszió iskolák keresztyén jellegét töröltetni kívánják és azt követelik, hogy minden iskola tisztán csak nemzeti jellegű legyen. Német és angol lapok is jelzik, hogy Kínában ma a hangulat ép olyan izzó az idegenekkel szemben, mint volt 1900-ban a boxer-Iázedás előtt. Késmárki Galli János f Nagy részvéttel temették el Békéscsabán Késmárki Galli János nyug. evang. tanítót. Ravatala mellett mélységes részvéttel állott meg Békéscsabának egész társadalma. Nem csoda, hisz’ evangélikus tanító volt. Közel fél évszázadon át oktatta, nevelte az evang. egyház és a magyar haza számára az egymás után növekedő ifjú sereget egész lélekkel, teljes snvvel, sok-sok szeretettel. Késmárki Galli János az iskolán kívül is nagv szerepet játszott Békéscsaba társadalmi életében, ahol különösen a.magyar da’nak volt lelkes kultiválója, terjesztője. Évtizedeken át vezette a csabai daloskört, mely tulajdonképen tőle nyerte az ihletet és a lelkesedést. Az ő elmúlásával nemcsak az iskola, egyház, társadalom vesztett igen sokat, hanem mindenek előtt családja, melynek rendkívül odaadó családfője volt. A nagy számú család tagjai rajongásig szerették benne a legjobb férjet, apát, nagyapát. Galli János született Békéscsabán 1856. jan. 1-én. Házasságot kö'ött 1883-ban Wénich Máriával. Házasságából 9 gyermek származott meghalt 4. Elemi iskolait és az algimnáziumot Békéscsabán, a tanítóképzőt Szarvason végezte. A békéscsabai evang. egyházat, mint tanító 1875—-1923 szolgálta Orgnistája a gyülekezetnek 1887— 1923 volt. Áldás szép emlékére 1 HETI KRÓNIKA. A magyar választójogi bizo tság tárgyalta a választójogi javaslatot. A bizottság többek között kimondotta, hogy a szavazás az egész országban kötelező lesz. Az osztrák Höfe képviselő egyik bizottsági ülés alkalmával 24 órán át beszélt. A cseh külügyminiszter most Varsóban járt és csinálta ott a politikáját A miniszter autója keresztülment egy újságírón, úgy hogy az illető holtan máradt a földön Bulgáriában úgy látszik mégis sikerült a kormánynak rendet teremteni. A budapesti bolgár követ odanyiiatkozott, hogy a merényleteket az ántánt tette lehetővé. Görögországban mind erősebb az áramlat a királyság visszaállítására, Balkáni ántánt létesítését tervezik a kommunizmus ellen. Olaszországban most ünnepelték meg Róma alapításának emlékünnepet. Németország a múlt vas írnap választott elnököt Az elnök H ndenburg lett. A franciák sürgetik a magyar-francia kereskedelmi szerződés megkötését A spanyol miniszterelnök ellen összeesküvést terveztek, de felfedezték. A portugál köztársaság elnöke lemondott, azonban lemondását ismét visszavonta. A japán miniszterelnök, Cató ellen tervezett merényletet is meghiúsították. Walter magántanfolyam Budapest, VIII., Rákóczi-ut 51. Előkészít középiskolai összevont magánvizsgákra, érettségire, vidékieket is. Tisztviselőknek nagy kedvezmény. 6-16 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Párisban egynéhány fiatalemberből álló társaság a moziból kijövet, jókedvében elhatározta, hogy az első csomagothozó emberi megtréfálják, ahogy odabenn a moziban látták: ráfogják a pisztolyukat és tolvajt kiáltanak rá. Félperc múlva jön is velük szemközt három ember, megrakodva csomagokkal. A tréfás fiatalok egyike rájuk fogja a pisztolyát e fölkiáltással : — Tolvaj vagy, add meg magad! És: — a három csomaghordó ember erre ledobta a csomagjait, kettejük elfutott, a harmadik pedig kezét föltartva, nyomban beismerte, hogy a csomagokban csupa lopott holmi van; bevallotta két bűntársa nevét is, akit az odahívott rendőr segítségével még aznap szintén letartóztattak. EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. A bíróság valorizálta a takarékbetéteket Rendkívül érdekes döntést hozott dr. Nomier Károly budapesti jírás'oiró egy sommás perben, amelyet dr Hajnal Hugó indított a Hitelbank ellen. A felperes 1920 januárjában 1000 korona készpénzt helyezett el a Hitelbankban és ezt •óz összeget most valorizálva követelte vissza, a bank azonban a kö vetélést nem volt híjlandó teljesíteni és így perre került a sor. A járásbíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az akkori értéknek megfelelő összeg felét fizesse ki dr. Hajnal Hugónak. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a pénz romlásából származó hátrányokat nem viselheti az egyik fél, annál is inkább, mert a bank a gondjaira bi/ott tőkét haszonnal forgatta és megfelelően valorizálni tudta. Ezért indokolt, hogy a betevő a megfelelő valorizá'ást köve teljen. A teljes valorizálást a biró.ság nem látja jogosnak és úgy vélte mél tányosan és igazságosan megoldani a kérdést, hogy a kockázatot megosztva, a valorizációt ötven százalékban állapította meg. A nagyjelentőségű bírói íté’et természetesen a igha fog fejlemények nélkül maradni. A bankok a kormányhoz szándékoznak fordulni és kérni fogják, hogy ameny- nyiben a felsőbíróság is erre az álláspontra helyezkedtK, a kormány a takarékbetétekre vonatkozó valorizáció ügyét törvényhozási úton rendezze.
