Harangszó, 1924
1924-03-23 / 13. szám
n HÁRÁNüSm 1924. márcíüs 23. Tanuljátok meg tőlem, mit jelent ember fiának, Isten fiának lenni I Isten fiai vagytok ti. Nem vagytok nyulak, kik házaitok mentén aggodalmaskodva surrantok, félve, boborról bokorra. Nem vagytok rókák, kik vadásztok amazokra ravasz kegyetlenséggel. Testvérek közössége vagytok. Az emberi haladás nem lehet áldozatok nélkül. De ne legyenek fölösleges áldozatok és nem is lesznek, ha kérlelhetetlen szigorúsággal mindenki csak egy iránt: saját maga, a saját maga kötelességei iránt lesz és ha áldozatul csak egyet dob oda: a saját magáét, ha kell: saját magát az ő atyafiaihoz való szeretetből. Az élet mindennapi apró rablóhadjáratainak és a világ nagy háborújának diadalérzése kielégít benneteket és a szerencse zsákmányán sugárzó szemmel ültök. Aztán eloszlik a mámor és az oszló ködből szomorúan néz rátok a legázolt, véres áldozat. Vágyatok beteljesült. No — és legyetek őszinték magatokhoz — boldogok vagytok most ? Most, hogy a szemetekről elmúlik a köd! De csak hajszoltok valamit tovább. Uj, közeli vágyak az üres lélekbe 1 Új áldozat, uj teljesülés és az oszló mámor után még üresebbre kivájt szív. Nyugvást nem ismerő, izgalmat kereső lélek, amit az ördög mindig a másiknak feláldozásával fűt. A poklok tüzével. És akik járják az utat, szemeiül várfői pasa. Irta: Nárai Szabó Gyula. Cukorsüveg alakú kis hegy a Mecsek északi alján Váralja. Egy szájhagyomány szerint a tatárdulás után a tetejére várat építettek és az volt a várfői vár. Ma már csak a romjai maradtak meg és kevesen tudják, hogy valamikor az parancsolt a Mecsek vidékén, akinek a zászlójával játszott a szél Várfő legmagasabb bástyáján. Történetünk idején egy török pasa ló- farkas zászlója kevélykedett a váron. Hogy mi volt a neve a pasának, arról nem ludnak a váraljaiak, csak azt tudják, hogy azóta sem született nála erkölcsösebb, törvénytisztelőbb, nemesebb, igazságosabb és szigorúbb török Mohamed földjein. Nemcsak maga tisztelte az erkölcsöt, hanem mással is megtartatta. Kérlelhetetlenül büntetett, ha valami gazság a fülébe jutott. Saját janicsárjait sem kímélte. Egyszer egy spáhija fe fedezte, hogy a váraljai bírónak szebb rózsája van, mint Gül Babának és szerette volna a keblére tűzni. Igen ám, de a rózsát Máriának hívták és az apja felment a pasához panaszra. — Annyira félted a rózsádat? — kérdezte a pasa. két a legközelebb fekvő és mégis végtelen távolba nyúló célra, az Atyára függesztve, a saját maguk számlájára hozott áldozatokkal me- lengítve lelkűket, azok megnyu- gosztatnak bpldogsággal, mert megjutalmazza Ő ezrediziglen azokat, akik Őt szeretik, az ő fiaiban is szeretvén őt. Otth Tamás. „Nem a teljes évűek mindig a bölcsek. Szomorúság van ott, ahol ez valóra válik. Szomorú dolog, ahol a családban nem a vének a bölcsek. A vén embernek ragyogó mintaképnek kellene lenni azok számára, akik az életük első felét tapossák, a vén ember személyének erkölcsmegtartó erőnek kellene lenni az ifjak számára! Mért oly erkölcstelen ez a világ? Jórészt azért, mert kevés benne az erkölcsös, bölcs, vén ember. Mit várjunk az olyan vüágtól, melyben rengeteg sok a nem józan, de iszákos öreg ember; melyben férfiak, akiknek vállát 60—70 év terhe nyomja még az élvezethajhászás, a Icéjelgés, a bujaság rabjai; és nők, akiknek tisztes matrónáknak kellene lenni, mint valami ledér piaci leány, festik magukat és Ízléstelenül öltözködnek.“ Ébredjelek fel halljátok, testférek kiáltanak hozzátok. Ziermann Lajos egyetemes gyámintézeti elnök tavaszi körleveléből. A Lipcsében megjelenő »allgemeine E'vangeiische Kircheuzeitung« legutóbbi karácsonyi számának egyházi hírei közt olvashattuk, hogy mily céltudatosan dolgozik mindenfelé a tóm. kath. egyház. Németországban, dacára a nagy nyomorúságnak, 1919 — Kertem rózsáiból szívesen adok — felelt a bíró — ha valaki szépen kér, de házam rózsaszálát életemmel is megvédelmezem, mert olyan a magyar becsület. — Hát a török se más! ... Estére egy spáhival kevesebb ábrándozott bőségről, pasaságról, no meg rózsáról Várfőn. A pasa mindenki panaszát meghallgatta. Jaj volt a bűnösnek, de karóba huzattá a vádaskodót is, ha alaptalanul áskáiódott valaki ellen. A váraljai bírónak nemcsak szép, viruló rózsája volt, hanem egy vásott fia is. A kenderhaju és lenvirágszemü lányát galambnak, tubának nevezték el jóságáért és szelídségéért, a fiút pedig eleven ördögnek, meg piciny Pulutónak, mert száz rossz csínyt követett el naponta. Apja már megpróbálkozott a som-, mogyoró-, kökény- és a galagonyavesszővel. Hiába 1 Minél több pálca törött el, a fiú annál gonoszabb lett. Elvezette a bonyhádi lutheránus prédikátorhoz, a pécsi püspökhöz, hogy beszéljenek lelkére, de a gyereken nem fogott a sok szép, istenes beszéd. Kolo .torba adta, de ott is kitelt a becsület, mert elfolyatta a bucsuszentlászlói barátok borát. óta 711 uj helyen telepedtek meg a szerzetesek. Egyháziakból s világiakból testületek alakulnak abból a célból, hogy tervszerű térítési mozgalmat indítsanak meg a protestáns táborban. Északamerikában egy külön lovagrend alakult e célból, a Columbus lovagrend. (Knights of Columbus), amely eddig 7 5.79 á taggal s évente 17 millió dollárral rendelkezik Angolországban az 1918 ban alakult Evidense Cuild »az igazság gilde«, Hollandiában a Wiliibrordus lovagok, a Mária és Miriha nővérek és a KaniMus egylet, Németországban az 1920 ban alakúit Winfried- szövetség végzi ezt a munkát. Ezen testületek hajtóerői mindenütt a jezsuiták, akik nyíltan bevallják mar, hogy a társadalom legmagasabb köreitől fogva, le a legalacsonyabb körökig mindenütt gyökeret vernek és sikerrel dolgoznak az ellenreformáció munkáján. »Az Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung« ezen hírét mi hasonló hírekkel egészíthetnénk ki. Csonkamagyarországon a rótn. kath részéről ma — sajnos — hasonló munka- folyik, mint az említett országokban, vagy mint folyt nálunk a XVIII század derekán, amikor itt olyan egyesületek létesültek, amelyeknek bevallott céljuk volt az igaz hitnek (értsd a róm. kath. hitnek) »uj és hathatós« módon való terjesztése, az eretnekségnek pedig teljes elnyomása. (L Payr S : Fábry Gergely 8. lap) Hallottunk már előkelő róm. kath. papokat dicsekedni avval, hogy Mit csináljon ? Eh 1 felmegy ismét a pasához, majd az talál valami jó orvosságot. — Ismét a rózsád? — szólt komoran a pasa. — Azt már megvédelmezted igazságos pasa. Még egy gyermekem van. Azonban lányom szívében angyal honol, fiaméban a sátán vert tanyát. — Káromkodik? — Száz ember helyett is. — Jó az háborúban, azért nem büntetem meg. — Rest? — Nem dolgozik soha — Ezért sem büntetem meg. A tunyaságnak, a munkakerülésnek úgy sem maradhat el a jutalma sohasem Oiy rettenetes az, hogy én úgy sújtani nem tudok. — Lop? — A múlt héten egy csikót szerzett hamis utón. — Azért sem bántom. Akinek lova van, vigyázzon rája. — Ha nem bünteted meg pasa, egészen a sátán hatalmába kerül. — Ezen bűnöktől — válaszolt a török — még megszabadítja a vessző, csak ne sajnáld. — Nem sajnálom én a vizes kételet sem.
