Harangszó, 1924
1924-03-09 / 11. szám
XV. évfolyam. AUpltott» X A PI BÉLA 1910-ben. LaptulajdonoB: i DQDánlall Lollier-Szővetséo. Az Országos Lather-Szövet- ség hivutalos lapja. Kéziratok, előfizetési dijak és reklamációk a HAEANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minién vasárnap 1924. március 9. _________ HARANGSZÓ Nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból. I í. szám. Sxtrkautó-kUdóhlTaUI: izentootthArd. Vasvármegye. 1 „IUHANH8Z0“ «lőOxetóal ir> : negyedén» 5000 korom. Külföldre a kétszerese. IiBther-SzSreMgl Ugokmak 10°/o-oi kedvezmény. Amerikák» küldve előli»« - tésl ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 450 koroaa. A .Harangsző’ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Az igazi böjtről. A kivilágított báltermek városokban és falvakban elsötétültek. A hosszantartó vígadozásnak vége szakadt. Előttünk állanak a komor böjti napok; mélységesen komoly tartalommal, tanulsággal, intelemmel. Félő, hogy a legtöbb ú. n. keresztyén ember életében ezúttal is csak annyiban idéznek elő változást, hogy a farsangi zajos önkínzás után egy kissé megpihennek, vagy a legjobb esetben bizonyos napokon tartózkodnak a húsevéstől. De kérdezzük: böjtöl-e aztán az, aki vajas, tejes, tojásos étellel,■ meg hallal él ilyenkor és pedig gyakran nagyon jól él. Ha ezért a régi, igazi, szomorú böjt (L. Ezsaiás 58.5.) nem tetszett az Urnák, akkor ez a mai képmutató böjt, amikor az ember egyfelől nem is böjtöl, csak ételét változtatja, másfelől meg a legtöbb ember úgyis kelleténél többet böjtöl egész éven át, bizonyára még kevésbbé tetszik az Istennek. Az ú. n. böjti időszak nem a testnek, hanem a léleknek ünnepe. A böjtnek az a hivatása, hogy megtanítsa az embert az élet igazi értékének és céljainak ismeretére. Az igazi böjt abban áll, hogy mindenek előtt a lélek böjtöljön. S úgy ennek eredmény ekép a test. Az egész test: a gyomor, a nyelv, a szem, a fül, a kéz, a láb tanúsítson mértékletességet. A nyelv mások becsületében rie gázoljon; a szem ne nézze az ocsmányságot; a fül ne hallgassa a kísértőnek megmételyező beszédjét; a kéz ne szolgálja a gonoszt; a láb a hitetlenek tanácsába ne járjon és a bűnösök útjára ne térjen. Az igazi böjt az erkölcsi tisztaságban, vagyis abban áll, hogy a lélek az Isten által eltiltott egyetlen ételtől: a bűn-, tői óvakodjék. Az ilyen böjt nélkül a nemevés semmit sem használ. Hiszen az ördög sem eszik és iszik és böjtölése ellenére is csak ördög marad ő mindörökké. Ne tévelyegjen tehát senki! Isten nem azt akarja, hogy néha sanyargassuk magunkat, hanem hogy testünket, lelkünket neki szenteljük mindenkorra. Az étlap megállapítása egészség esetén a családnak a háziasszonynak, betegség esetén az orvosnak, de sohasem az Istennek és az egyháznak a dolga. Finnországban. Irta: Báró Podmaniczky Pál. Január 2.-a és 27.-e között nagy dolog történt. E közé a két nap közé esik dr. Raffay Sándor püspök finnországi útja, amelyet e sorok Írójának kíséretében tett meg. Hogy ez a finnországi látogatás miért ilyen nagyjelentőségű esemény, ezt szeretném a Harangszó olvasóival röviden megértetni. Nagyjelentőségű esemény azért, mert a velünk vérszerinti atyafiságban levő finn nép érintkezésbe jutott a magyar evangélikus egyházzal. Ez azt jelenti, hogy a földkerekség egyik .egvirágzóbb egyháza kezdte meg a velünk való érintkezést. Hiszen, igaz, egyesek eddig is meglátogatták Finnországot, de ezeknek a látogatásoknak nem volt az a hivatalos jellegük, mint amikor egyházunknak egyik püspöke jelent meg a finn egyház konferenciáján. Ez a konferencia a hatalmas finn gyárvárosban, Tamperében tartatott meg, ahol azonban nem száraz egyházkormányzati ügyeket tárgyaltak, hanem azzal a nagy kérdéssel foglalkoztak, hogy miként lehet Isten országának üzenetét legjobban eljuttatni az egyes emberhez, az egyszerű munkáshoz épen úgy, mint a műveltség magaslatán álló intelligens emberhez. S noha ez a mindeneknél fontosabb kérdés töltötte be a kb. 1000 főre rugó közönség lelkét, azért a figyelem újra meg újra ráterelődött a magyar vendégekre. Raffay püspök több Ízben beszélt és tolmácsa a finn egyház egyik prépostja volt: Vainio Miklós, aki tökéletesen beszél magyarul. Micsoda szeretet nyilatkozik meg irántunk ebben az egy tényben is, hogy valaki így megtanulja egy messze távoli nép nyelvét! A tamperéi konferencián való részvétel azonban csak épen az alkalmat adta a látogatásra. Hozzá egy finn testvéreink által bölcsen előkészített körút csatlakozott, a- melynek az volt a célja, hogy a finn néppel megismertesse a magyar egyházi viszonyokat. Ez a körút mindjárt észak felé kanyarodott, majd útba ejtve a fővárost egészen az orosz határig elhatolt. Raffay püspök, valamint kísérője egész sor előadást tartottak mindenfelé. A köztársaság elnöke, a nagyváros munkása, a föld népe s a diákság egyaránt Umajoki, Nurmo közönsége épen úgy, mint Kuopio-é, Savvalinnáé, Vüpuriés tudomást vehettek bajainkról, küzdelmeinkről. Legfontosabbak voltak azonban a magyar viszonyok ismertetésére Helsinki-ben nyújtott alkalmak. Különösen megemlítem dr. Raffay Sándornak a helsinki i hatalmas Nikolai templomban tartott beszédét, továbbá az egyháztörténeti társulatban és az egyetemen elhangzott előadásait, amelyek A keresztyén családok Legkedveltebb lapja: a Harangszó.
