Harangszó, 1924
1924-11-23 / 48. szám
364 BÁRANQSEO 1924. november ?3 künket az a tudat, hogy mi Gyurátz Ferenc városában, Qyurátz Ferenc püspök gyülekezetében vagyunk, ahol minden alkotás, a vallásos, egyházias szellem ereje az ő hatalmas apostoli egyéniségére utal. Luther-Társaságunkat elszakíthatatlan kapcsolatok fűzik Gyurátz Ferenchez. Azt mondhatnánk, hogy az ö egész élete egy hatalmas kulturális munka volt. Emlékeztetek arra, hogy ó ajándékozta meg az első Luther életrajzzal ev. egyházunkat, ő vetette papírra Gusztáv Adolfnak, a nagy svéd királynak életét és jellemrajzát. Imádságos lelke gazdagságából virá gokkal szórta tele az Istent kereső imádkozó lelkeket Ezer és ezer Istent szerető szív talált biztos utat az ő imádságos könyve által az Istenhez. Kimondhatatlan sok sajgó lélek sóhajtása oldódott fel egy buzgó imádságban, mely az ő imádságos könyvének lapjairól szállott Isten felé. Imádságos könyvei azok voltak, amiknek ó elnevezte: »A hit oltára* volt és igazi jó »Lelki vezér.« Felejthetjük e, hogy ő készítette el azt a templomi ágendát is, melyet egyházunkban sok helyen, dunántúli egyházkerületünkben majdnem mindenütt használnak. Ha ünnepként feltárul a templom ajtaja s az imádkozó lelkész megáll az Úr oltára előtt, ennek az imádságos könyvnek könyörgései vezetik a gyülekezetei Isten felé. De van Gyurátz Ferencnek egy olyan könyve, amely minden megírt könyvnél szebb és gazdagabb: saját életkönyve. Nincsen tisztább és nemesebb kulturális mű, mint amit az ő élete példáz mindnyájunk szeme előtt. Telve van az az élet erkölcsi szépséggel, jósággal, felemelő életnemességgel. 84 esztendő terheivel vállain úgy áll előttünk, mint az evangéliumból sarjadzó kultúrának örökké prédikáló apostola Gyurátz Ferenc iránt érzett mélységes tiszteletünk, hálánk és szeretetünk megnyilatkozásaképen azt indítványozom, hogy társaságunk szeretett tiszteletbeli tagját válassza meg a közgyűlés a társaság tb. elnökévé. Indítványomat azon szavakkal ajánlom elfogadásra a közgyűlésnek, amivel egykor Mohert ajánlották tagul a francia akadémiában: nem ő szorul a mi dicsőségünkre, hanem mi szorulunk arra, hogy nemes egyéniségéből fény és dicsőség hulljon társaságunkra. Kapi püspök nagyhatású szavai után Gyurátz Ferenc ny. püspök elfoglalván a tiszteletbeli elnöki széket többek között a következő leikéből fakadó szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért, amely őt váratlanul érte: Ami vagyok, Isten kegyelméből vagyok. Nekem érdemem nem volt semmi, sőt fáj, hogy nem végezhettem el azt, amit óhajtottam volna. Ha mégegyszer kezdhetném el az életet, újból is csak az Úr gyönyörűséges igáját venném fel magamra. Amidőn a magyar Luther-Társaság munkájára az Istennek gazdag áldását kérem, kívánom, harcolja meg a szeretet harcát, mely végre is győz a testvéri szeretetben. Dr. Pröhle Károly prodékén a pécsi Erzsébet Tud. Egyetem soproni theol. fakultása részéről üdvözölte Gyurátz ny. püspököt s nagy lelkesedés közepette bejelentette, hogy a theol. fakultás Gyurátz püspököt a Theologia doktora címmel tiszteli meg az érdem elismeréséül. Németh Károly esperes, a lelkészegyesület alelnöke, a dunántúli lelkészek sze- retetét tolmácsolta. Tentzlinger József polgármester pedig ismételt felszóla lásában Pápa város szegényei nevében adott örömteljes kifejezést a Gyurátzot ért nagy kitüntetés alkalmából, kiknek nevében Gyurátz püspök annyiszor zörget a polgármester szobájának ajtaján és miként Gyurátz válaszában kijelentette : Nem hiába 1 Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, főtitkár hangulatos évi jelentésében számolt be azután a társaság egyévi működéséről. Bejelentette, hogy a társaság az elmúlt évben Élet és Vallás címmel új kiadványsorozatot indított meg és a sorozat első füzeteként megjelentette Kapi Béla püspöknek »Új élet* című hatalmas munkáját. Kegyeletes szavakkal adózott a társaság elhunyt tagjainak: egy Moravcsik, Wälder és Kubisch szép emlékének. A pénztári és ügyészi jelentések meghallgatása után a püspök elnök imájával véget ért a közgyűlés. Este a templomban vallásos estély volt, melynek 10 pontból álló műsora rendkívül lelket nemesítő, égbe emelő volt. Kődének, majd Mesterházy L. pápai lelkész szívből jövő imádsága után a gyülekezet vegyeskara Kirchner Elektől »Jövel Szentlélek Úr Isten* t énekelte Szutter Dániel igazgató vezetésével. Ezt követte Pékár Gyula írónak, a társaság világi elnökének előadása a Művészet és Erkölcsreől. A gazdag gondolatokkal telített előadásában a neves író rámutatott mindenekelőtt arra a szomorú körülményre, hogy míg régente az őrültek háza csak egy kis sziget volt az országban, addig ma a kis szigetben vannak, akik egészségesen éreznek, gondolkodnak. Az egész ország a nagy holt beteg emberhez hasonlít, aki mellett csak lábujhegyen, imádkozó, tiszta lélekkel, egészséges gondolatokkal és fantáziával szabad járni és nem őrült táncot járva. A geográfia mindig erősebb volt, mint a politika. Egy msgasabbrendü nemzet, sohasem lehet szolgája egy kisebb kultúrájú nemzetnek, de a munkából ki ked aztán vennie a maga részét az egész társadalomnak. S ennek tisztának, méltónak kell lennie a nagy beteg állapotához. Tiszta lélek, tiszta erkölcs, tiszta művészet szükségeltetik. A sejtett Isten és a rejtett ördög küzdelme az élet. Minden ember minden nap végig harcolja a csatát. Sajnálom — úgymond Pékár — azokat, akikben az Antikriszius győz. Ami a művészet, irodalom keretében a színházakat, könyveket illeti, már most, egy egészséges angol társadalom elbírja a bohCcok ugrálását stb., de egy beteg nemzet soha, mert csak az ideálok szűzi tisztasága képes egy nemzetet fenntartani. Az ideálok szűzi tisztaságát illetőleg egy Petőfit állította oda örök ideálul az irodalomban. A legtöbb költő mikor megházasodik, elnémul dalt zengeni a szerelemnek, Petőfi akkor dalolt a legszebben s a hitvesi szerelemnek emelt oltárt. Mi annak a titka, hogy annyi bűn és politikai hiba mellett fennmaradt a magyar supremáciája ? A magyar nyelvnek csudálatos egysége. Az egységes magyar nyelv, páncél a magyar nemzet testén. A nyelv romlása parallel megyen a külső rom'ás3al. Csak egészséges tiszta lélek, tiszta erkölcs, tiszta művészet, tiszta örömök, lelki ideálok képesek megmenteni az országot. A templomot zsúfolásig megtöltő hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta mindvégig Pékár előadását s neki meleg elismeréssel edózott. Dr. Hermann László gyönyörű hegedüjátéka után, ki Nagy Pál gyülekezeti karnagy művészi orgonakiseretében két »Áriát* adott elő, Chugyik Pál aszódi lelkész csodálatos éneklésével fogta meg a lelkeket. Chugyik Kapi Gy. 2b-ik zsoltárját és Luther Media vita ját énekelte. Dr. Kesztler Ede kir. ügyész megrázó szavalatai, a tökéletes előadó művésznek érzetével hatottak, Reményiktől Az óriás t és Végváritól Keserű kérdés-t szavalta. A gyülekezet
