Harangszó, 1924
1924-07-06 / 28. szám
1*24. jtílius 6 HARANOSZO 219 1714. években. Régebben nem jártak még kath. egyházlátogatók ezekben az ev. községekben. Minthogy e gyülekezetek részben a locsmándi, részben a rábaközi kath. főesperesség területén feküsznek, amelyekben az egyházlátogatást különböző személyek végezték, ismertetésemet 2 részre osztom. I. A locsmándi kath. föcspcrcsscg területén 1. 1697-ben (szept. 16-tól nov. 9-ig) Gurabi Mátyás locsmándi főesperes, 2. 1714-ben (márc. 11-től máj. 2-ig) az alsó kerületben Gra- ezos János csepregi plébános és locsmándi alsó kor. alesperes végezte az egyházlátogatást. Megjegyzem, hogy az itt említendő ev. gyülekezetek ebben az időben a kemenesaljai ev. esperes- séghez tartoztak, esperesük Asbóth János nemeskéri lelkész 1695-ben szintén tartott egyházlátogatást és járt Szemerén, Nemesládonyban és Nagygeresden is (Payr S. Egyháztört. emlékek 245 1.). A papok és tanítók neveit ebből is közölni fogom zárójelben. Ide tartoznak a csepregi járásból a következő községek: Nemeskér. Az 1697. évi egyházlát. könyv szerint temploma a falu közepén sikhelyen épült, cseréppel fedve, az egész boltozat alatt van sekrestye nélkül, szószéke és karSzilágyi a dulakodók közé vegyült Magasra emelte a feszületet és maga elé tartotta a szent könyvet. Kegyelmet kért az emberei számára. Azok közül az egyik már a földön hevert Keresztülgázoltak rajta s még vadabb dűhvel támadtak rájuk. Az éles kardokkal kegyetlenül vagdalództak. Egyszer csak Szilágyi keze lehanyatlott. A feszület kieseit a kezéből s a földre zuhant. Melléje esett a biblia is. Aztán ő is összeesett Odarogyott a feszületre s a szent könyvre. Egy éles kard járta át a szívét. Szó nélkül kiszenvedett. Kiomló vére pirosra festette a fehér gyöngyvirágokat. Egy ismert s három ismeretlen vértanúval több iett. A pribékek egy fa tövében ásták el őket. A sirt letaposták, a földdel egyenlővé tették, hogy még nyomuk ie maradjon. De hasztalan erőlködtek 1 A kegyelet megkereste a vértanuk sírját. Kis halmot emeltek a sir fölé és körülötte a fákat kivágták. S a természet is segítségükre sietett. A következő tavaszon a gyöngyvirágok kisarjadtak a síron és évek múlva egész erdővé sűrűsödtek körülötte. A hívek meg mai nap is kizarándokolnak a csendes helyre s elmerengve hallgatják, hogy mit regélnek a csilingelő fehér csengetyük gyöngyvirágos májusi napokon. ... (Vége.) zatja kőből van; magasba nyúló kőtornya 2 haranggal, melyek körül az egyiket nemrég szerezték be. Fallal körülvett temetője van. Az 1714. évi egyházlát. említi még az oltárt a Keresztrefeszített képével. Azelőtt a kath. Lövőnek volt leányegyháza, ekkor pedig (az 1681. évi országgyűlésen hozott) törvénnyel volt átengedve az evangélikusoknak. [A XVII. század közepén Musay Gergely ev. szuperintendens volt hosszabb ideig papja.] 1697-ben ev. papja Asbóth János Hegyfaluból (Vasmegyéből) való 40 éves. [1706-ban Andreides György volt a papja.] 1714-ben igazgatta Csereti Mihály ev. pap Révfaluból (Győrm.) való, körülTusa. [.elkeni tengerén vihar támadott. Bünszelek száguldtak szilajon, vakon. A gyémánt a mélyen csendben hallgatott. Az éltem rút szennye zúgott a habon. Fekete bárka táncol az árba. Láng e szó rajt, mint lobogó máglya: „Szenvedély"; pokol tüzének átka! A kormánynál a sanda sátán álla. A pokol, a bún izzóit mindenen, Sivitott a pusztulás szikkadt lelke, Mint kigyult gyár kürtője éjfelen. Tompán dübörgőit a halál bús éneke. S lm megtárul bársonya az égnek. Uj titkos hatalom áll a tusába. Szelíd, örök vezére a létnek, Ki tisztító bort tölt a bünkupába. A pokolhajó sülyed s vele a sátán. Szelíd, halk imáktól áldott lesz az ég. Valaki jár a hullámok hátán. Könnyes gyémántok égnek, amerre lép. Ifj. HETVÉNYI LAJOS. belül 44 éves, ev. tanítója pedig Galovianczki Ádám Guottovian faluból (Liptóm.) kb. 25 éves. — 1797-ben 153 ev., 93 kath. és 2 ref. volt. 1714-ben 202 ev., 112 kath. [Az 1920. évi népszámláláskor 220 ev., 390 kath., 4 ref. és 15 izr. volt. L. Magyar Statisztikai Közlemények 69. kötete. Ev. anyaegyház.] Nemesládony. Az 1697. évi leírás szerint a templom szentélye boltozat alatt, a többi része deszkázott. A templom zsindellyel van fedve, a feltámadás oltára van benne, kőszószéke és kettős festett fakarzata va. Kőtorony 1 haranggal. A paplakást nemesi telken helyezték el, amelyet a község bir zálogban. 1714-ben hasonló leírás. Leánygyülekezetei Mesterháza, Tompaháza és Pórládony. [1695-ben az egyházlátogatás előtt lelkésze eltávozott, tanítója Füstös Márton volt). 1697-ben igazgatta másfél év óta Szeli András ev. pap Széliből való kb. 40 éves. (1706-ban is itt volt még.) Ev. tanító Ensel György, 35 éves, iváni. 1714-ben igazgatja már 4 éve Cseh György ev. pap, szakonyi, 60 éves, tanítója Tatai István Téthről (Győrm.) kb. 22 éves. A papiak teljesen elhanyagolt állapotban van, az iskolaház elég alkalmas. E parochián 1697-ben 565 ev. és 61 kath. volt. 1714-ben pedig az anyaegyházban 114 ev., 62 kath. volt, Tompaházán és Berekalján 101 ev., 6 kath., 1 ref. Pórládonyban 197 ev., 61 kath., 10 ref. Mesterházán 130 ev., 45 kath. [1920. népszáml.: Nemesládonyban 219 ev., 331 kath., 1 ref., 15 izr. Berektompaházán 264 ev., 130 kath., 3 ref., 13 izr. Mesterházán 111 ev., 206 kath., 1 gör. kel., 3 izr. Pórládonyban 160 ev., 241 kath., 18 izr.] Nagygeresd. Az 1697. és 1714. évi egyházlát. szerint: a templom szentélye boltozat alatt van, teste pedig deszkázott, zsindelylyel van fedve, benne a szentkereszt oltára, kőszószéke, fakarzata van; roskadozó kőtornya 1 haranggal. Fallal körülvett temetője van. Alkalmas iskolaháza van, a paplakás egy tető alatt van a tanítói lakással. (Az 1695. évi ev. esperes látogatásakor papja nem volt, az előtte való években eltávozott, tanítója Sartoris György.) 1697-ben sem volt papja, hanem a nemesládonyi ev. pap igazgatta, ev. tanítója N. György (talán Sartoris?) 1714-ben ev. pap Tatay István a sopron- megyei Tatafaluból, 57 éves, (1706- ban is itt volt már.) Ev. tanító Sartorius Márton, a nógrádmegyei Kiszelő faluból való, 20 éves. — Leányegyházak Jánosfa, Csáford és Kisgeresd. 1697-ben 324 ev., 30 kath. volt; 1714-ben Nagygeresden 233 ev., 34 kath., Kisgeresden 81 ev., 15 kath., 1 kálv. [1920-ban Nagygeresden 354 ev., 134 kath., 1 ref., 5 izr. Kisgeresden 173 ev., 50 kath., 3 izr. Nagygeresd ma is ev. anyaegyház.J Jdnosfán 1697-ben körülbelül 60 eretnek volt, eretnek (ev.) tanítóval. Az 1714. évi egyh. lát. szerint temploma a falu végén épült, szentélye boltozat alatt, a többi része
