Harangszó, 1924

1924-06-29 / 27. szám

XV. évfolyam. 1924. június 29. 27. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a QuEáatúll LntberSzövetsfio. Ai OrazágON I.utlier-Hzőfet­■ég hivatni«. lapja. Kéziratok, előfizetőst díjak és reklamációk a HARANGSZO ezorkesztő- kladóhlrataláoak Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Klőflzetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Miijeiül!* minden vasárnap. 9 Boldog ember az, akinek az Ur bűnt nem tulajdonít és lelkében csalárdság nincsen. ■ssrkaiitő-UadóhlTaUI : SZENTOOTTHÄRD. Vasvármegye. A „HAUAftHHZO“ előfizető«! Ara t a harmadik negyediTre 16.000 korona. Csoportos küld. 15.000 K. Lather-Bzőretégl tagoknak 10"/»-os kedvezmény. Amerikába küldve előfize­tési ára egész évre 1 dollár. Kgjes szám ára 1000 kor. A .Harangszó* terjeszté­sére befolyt adományokból szórványban lakó híveink­nek Ingyenpéldányokat küldünk. m Békességesek legyetek! A keresztyén élei a legékesebb zene, amely különböző hangokból áll, de mégis összhangot képez. Ter­mészetesen az összhangot a bűn meg-megzavarja, de az Idvezítő újra meg újra helyreállítja azt. A keresztyén élet harcból is áll, bé­kességből is. Nemcsak harcból, mert hiszen a harc a bűn ellen csak eszköz a békesség megvalósítására, de nem is csupán békesség, mert a keresztyén nem nyugodhatik bele mindabba a rosszba, amit maga körül lát. De éppen ez a nehéz do­log, harcolni a békesség kedvéért s harcolás közben a sebeket be­kötözni, mint ahogy az Idvezítő tette, aki meggyógyította a tanít­ványai által megsebzett embert a Getsemane kertjében. Éppen azért a Szent írás nem győzi ajánlani a békességet. Az intés folyton fel­hangzik : Békességesek legyetek ti közietek egymással! Legyünk hát békességesek családaink körében. Engedjünk szívesen egymásnak, ha eltérő nézeteink vannak, kivált, ha nem valami nevezetes kérdésről van szó. Igyekezzünk a Jézus kö­zelébe jutni, hogy a szelídség mi­nél jobban áthassa lelkeinket. Le­gyünk békességesek egyházaink körében is! Hárítsuk el a vissza­vonás okait. Legyünk adakozóbbak, alázatosabbak. Istenben elégedet­tebbek. Legyünk békességesek, a- mennyire lehet azokkal is, akik nem hisznek, vagy nem jól hisz­nek a Jézusban. Álljunk erősen a Krisztus mellett. Kicsinyes okok miatt ne bontsuk meg a szent egy­séget. Csak azoktól szakadjunk el, akik azt kívánják, hogy emberek­nek szolgáljunk, de azokért is imádkozzunk folytonosan. így le­gyünk békességesek. R bűn. A bűn élő, tevékeny hatalom, mely reá lép akaratodra s bénítja a jó felé igyekvő elhatározásait, szétroncsolja nemes érzésedet, sárba tapossa becsületedet és sírt ás nem csupán erkölcsi értékeidnek, de testednek is. Amint az egyeddel úgy bánik el a társadalommal, a néppel, a nemzettel, az egész vi­lággal. Önálló élet ez a bűn, egy erős hatalomnak a földre küldött agitá­tora kész pontosan megrajzolt hadi­tervvel, megmásíthatatlan elhatáro­zással, hogy megejtse az embert s vak fanatizmusával megdöntse a világot. S az ember ép a bűn által ki­fosztott szegénységében, reményei­től, örömeitől, boldogságától meg­rabolva könnyes szemmel mered a sötét jövőbe, szid, káromol min­dent, de a bűnt, ezt a minden rossz végokát nem veszi észre. Ez a bűn­nek az élet történetében elért leg­nagyobb diadala, sikerült megvakí­tania az embert. Munkája most már könnyebb. Megszállja az ember gondolkodó szerveit s ezeken ke­resztül tűr végcélja felé. Odaül az értelem legtitkosabb géphelységeibe, hol a gondolatok formálódnak, az ébredő eszmék sejteibe beleleheli szándékait, egész jellegét. Létratörésében szükségké- peni függvényévé lesz az eszmé­nek s irányító elemévé megteste­sítésében s ép a nagynak vélt gon­dolkodó alkotásain át lopja magát így bele a tömegek lelki világába s végzi végzetes munkáját, a ha- lálbasorvasztást. Az ember érzi ezen ütéseit, retteg tőle, keresi, kutatja a fenyegető bukás okát, meg is ta­lálja ezer és ezer felé, ugyanannyi­szor csalatkozik is valónak vélt fel­fedezéseiben, de a bűnt, ezt az ön­önmagában élő ellenséget nem veszi észre. De tovább nyúlik a bűn csápja; belegubózza magát tudományos rendszerekbe s ezen rendszereken keresztül ő maga, a bűn kiáltja szerte a világban: ő nem létezik, bűn nincs; oda akar törni a tör­vénytevő termekbe s a gyilkos fe­lett ítélkező bírákat akarja függő szolgáivá tenni, ne merjenek a gyil­kos felett ítélkezni, hisz nem tehet ő róla, hogy itt van, ő nem lehet tettéért felelős, nem ő követte el a bűnt, egy vele született beteges jellegnek követelménye emelte ke­zét tőrdöfésre; nem ő a bűnös, a társadalmi ferdeségek rántották a szakadékba, nem az ember aka­rata indítja meg a bőnös, romboló cselekményeket, hanem a társa­dalmi viszonyok kényszere. Oh boldog gonosztevők! a védelem s a virágzásnak milyen perspektívái nyílnak meg számotokra? Nem-e a bűnnek, ennek az élő hatalomnak .szinte őrjöngő diadal­tánca ez, a vaksággal vert embe­riség értelmi mezején ? Nincs egyéni felelősség, nincs bűn. A fiú meg­öli anyját, bűnös az esettel min­denki, az egész társadalom, csak egy valaki nem, a fiú, ki a tettet elkövette. Rettentő. Nem érzed, mint dübörög a haláltánc az egész világ homlokán ? S Lombroso, Be­nedikt, Forel, Ferri előtt, az őrült eszmék elgondolói előtt csodálattal, hódolattal hajol meg a tudományos világ egy része. De a bűn tovább megy utján; összekuszálja teljesen az ember ér­telmi világában az erkölcsi fogal­makat, kijelenti a társadalomnak csupán egy osztálya, a burzsoázia oka mindenféle bűnözésnek, ezt el Akinek nincsen sajtója, annak nincsen szava

Next

/
Thumbnails
Contents