Harangszó, 1924
1924-01-06 / 2. szám
12 HARANGSZÖ. 1924. január 6. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Hossz lesz a tőzsdén, — ezzel a bizalommal várja ma minden második magyar és »magyar« ember mindig jövő hét elejét. Ettől vár egy kis a vigasztalást, ettől reméli a dolgos- kezű, hogy értékpapírba mentett vagyona megmarad, ettől várja a mun- kátlanul élők serege, hogy tovább lehet itt mások kérges tenyere, széttépett idegei munkájának gyümölcséből nekik autózni, dőzsölni, öltözködni — és tovább lehet nevetni azokat, akik még ma is, Magyarországon is munkából akarnak megélni. * »Eddig csak politikában voltunk egyek — írja teleki József vend plébános —, de most már igazán testvérek vagyunk, mert egyházilag is szlovének lettünk. Két fejedelem személye köt bennünket össze, az egyik a szerb király, a másik a marburgi püspök, aki vértanú vérünkből«. % Farkas Mina ötéves kicsi apróság, aki mindennap össze-vissza verve ment a budapesti Váci úti óvodába, ahol éhségről is panaszkodott. Az óvoda tanítónői utánajártak a kis leányka ügyének és megállapították, hogy az apja Farkas Ferenc és a vele közös háztartásban élő György Lajosné kínozza a kis gyereket. Feljelentették a lelketlen mostohát a rendőrségen, bár ott az összes tanuk beigazolták, hogy állandóan ütötte verte és éheztette a kis leánykát. Farkas Minát mégis otthagyták a go- noszlelkü szülők kezei között, ahelyett, hogy valami gyermekvédelmi intézmény gondjaira bíznák. * A pozsonyi államügyészséghez Az épület legtávolabbi részén voltak, mikor elindultak a kijárat felé. Néhány pillanat múlva régi boltozat alatt haladtak keresztül, mely még abból az időből való volt, mikor először állítottak ezen a helyen templomot; s itt az egyik faihoz támasztva szörnyű hosszú és nehéz régi rézktirt állt oszlophoz hasonlóan. Púpos, forrasztott volt, kívül-belül por és pókháló lepte be, körülfogva ősrégi időkből származó betűk alig látható recézéseivel. Bizonyára ezer év is elmúlt, mióta valaki kísérletet tett, hogy belőle hangot csaljon ki. (Folytatjuk.) nemrégiben különös feljelentés érkezett. Egy íráshoz nem igen szokott kéz iromba betűi arról adtak hirt, hogy Sághy József sikabonyi gazdálkodó az anyósával, Boráros Rozáliával, embertelen módon bánik, ehez- teti, ütlegeli stb. A panasz megvizsgálására kiküldött csendőrjárat a 85 esztendős, magával tehetetlen öregasszonyt csakugyan az istálló leg- belsejében tehénláncon a jászol elé kötve találta meg. Ruhája már rongycafatokban lógott le a testéről s beszélni is élfelejtett már úgy, hogy csak sejteni lehet, hogy a szerencsétlen öregasszony már évek óta él az istállóban a két tehénnel együtt. Tápláléka is csak a tehenek moslékja, nyers tök és répa meg — széna volt. A szomszédok nem tudtak semmi felvilágosítást adni az ügyben, mert azt hitte mindenki, hogy az öregasz- szony már évekkel előbb elköltözött a faluból, úgy amint azt a veje állította. Sághy József ellen és leánya ellen, aki atyja bűnéről tudomással birt, megindították a büntető eljárást. # Bizonyos Bäcker Bébi nevezetű hölgy, aki magasrendü művészettel keresi a selymet, melyben jár 8 a fogatot, mely a kívánt palotához ringatja illatos porhüvelyét, némi kellemetlenséget hozott azokra, akik sze mérmetlea módon akarták reklámozni őt s ezáltal tisztességtelen hasznot igyekeztek biztosítani maguknak. A királyi ügyészség ugyanis Santó Imre festő é3 Kellner István nyomdatulajdonos ellen szemérem elleni vétség címén vádat emelt, mert 1920 elején Bäcker Bébiről különböző gyalázatos poziturákban festett képeket sokszorosítottak és hoztak forgalomba. A budapesti büntetőtörvényszék bűnösnek mondotta ki szemérem elleni vétségben mindkét vád ottat s ezért Santó Imrét három hónapi fogház- büntetésre és százötvenezer korona pénzbüntetésre, Kellner Istvánt pedig hatheti fogházra és százezer korona pénzbüntetésre ítélte. Indokolásában kimondotta a biróság, bogy a Bäcker Bébiről Részűit képek fajtalanságok és semmi művészi értékkel nem bírnak. # Az egyik amerikai magyar lep hosszabb riportban számol be arról, hogyan és milyen mértékben emel kedik a bűnözés Amerikában is és mennyi pénzébe kerül ez az államnak, illetve a közönségnek? A cikkhez statisztikát is közölnek, melyből megtudjuk, hogy évenként részvénycsalásokért egymilliárd, hitelcsalásokért és bűnös bukásért négyszázmillió, rablás és lopás révén negyedmilliárd, sikkasztásért és hamisításért kétszáz- millió, kikötő rablások, kalózkodás, vámhivatali csalások és apróbb bűncselekmények révén százötvenmillió dollár kár éri az államot, vagyis a különböző bűncselekmény összesen hárommiiliárd dollár kárt jelent, ami viszonyt ötszázmillió dollárral meghaladja az ország évi behozatalának összegét. Ha ezt a statisztikát az amerikai lakosság számával arányosítjuk, megtudjuk, hogy a felsorolt bűncselekmények minden amerikai polgárnak fejenként évente harminc dollár kért okoznak. Az amerikai lap panaszkodik, hogy a bűnözés Amerikában évről évre beigazolhatőan nagyobb méreteket ölt. Luther és az egyetemes (ka- iholikus) keresztyén Egyház. Az a szolgálat, amelyet Luther az egész keresztyénségnek tett, mind nagyobb jelentőségűvé válik; mert korának minden más egyházi tanítójánál határozottabban és világosabban tárja fel az Egyháznak egységét és egyetemességét (una sanda eatho- lica et apostolién ecclesia) szembehelyezkedve minden öntett szektáskodással és az evangélikus katholikus hitet a lángelme szabatosságával és erejével határozza meg. — Söderblom érsek. 1923. nov. 10. Papbeiktatás Budapesten A pesti evang. magyar egyház az elhunyt Kaczián János esperes örökébe a Vil. kér. Fasori templomban lélekemelő tinnep keretében iktatta be az újonnan megválasztott Kemény Lajos evang. lelkészt, volt pesti hittanárt a karácsony előtti vasárnapon, dec. 23-án. Az egyház vezetősége, a székesfőváros, Pest vármegye és számos egyesület és testület képviselői a Fasori ev. főgimnáziumban gyülekeztek, ahonnan a főgimnázium cserkészei és tanulói sorfala között nemzeti szinü zászló alatt vonult az ünneplő közönség a szomszédos templomba. Ott volt báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, Raffay Sándor püspök, Zsig- mond Jenő kér. felügyelő, Halász Lajos gyűl. felügyelő, Heim János a német egyház felügyelője, Landgraf János gondnok és sok presbiter, lelkeszi, tanári és tanítói testület. Eljöttek a református, unitáiius, róm. katholikus, görög katholikus, baptista és methodista egyházak képviselői és sok száz meg ezer hivő. A rendet díszbe öltö
