Harangszó, 1923
1923-03-25 / 13. szám
XIV. évfolyam. 1923. március 25. 13. szám. Alapította í K A Pl BÉLA 19l0-ben. Laptulajdonoa: 1 Dunáitól! Lutter-S'Gvetséj. ■ .1 OrKXkKO« Luther-S/övrt- kéf hlratalo« lapja. &X6zlratok, előfizetés! dijak és reklamációk a lAKANGSZO Bzerkesztó- kiadóbivatalának sHzentgoUhárdr* (Vaavm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden «rang. lelkész éa tanító. 'ifegjeleotk rnlndsn vasárnap. HARANGSZÓ SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KAROLY, CZIPOTT GÉZA. 8zerkeaztő-kl adóhivatal: SZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HAKliTÖSZO“ előfizetési ára: negyedévre 150 korona. Latker-SiÖTetégl tagoknak 10°/*-oa kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes teám ára SO koroaa. A .Harangozó* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. /Városi kis gyülekezeteink helyzete. Az élet harca nehéz próba elé hállít ma minden egyes családot. A <»HoI Teszünk kenyeret, hogy ezek ,aegyenek ?« bibliai kérdés naponként ilfelfakad minden családapa leikéből, amidőn övéire tekint. Hiszen a re- cménység anyának emlői is kiapadnak nmár lassanként, amelyekből eddig ^táplálkoztunk és amelyeknél a hideg »ttélben melegedtünk. Olyanok a csa- illádok, mint a vihartépett fa, mely »Heveiéitől megfosztott ágaival segítséget kérő kézként emelkedik az ég ii felé. A gyülekezet is nem más, mint 9 egy nagy család. Ebben is szükség 7 van az anyagi kellékekre, hogy ele8 get tudjon tenni kötelességének. És a amim ma a családnak, úgy minden a egyes gyülekezetnek nehéz harcot kell v vívni a megélhetésért, a fennmara- b dásért. Amint a szegény családok » csak tengődnek egyik napról a má- e síkra, ügy a városi szegény kis gyűlést kezetek is, melyeknek nir.es földje, B ahonnan bevételeit fokozhatná, évről- b évre szomorúbb sorsba jutnak. Hiszen ii templom, papiak, iskola fenntartása » és tatarozása ma egyedül többe keli rül évenként, mint amekkora összeg r volt előbb az egész évi háztaitás. 1 Hát még iskolafűtés, lelkész , tanftó-, B egyházfi fizetés, adó és ezer másféle i kiadás honnan kerül elő? A csekély y számú és legtöbbször szegény hiva- t talnokra és munkásokra rakott és b évenként hatványozott mértékben nö- v vekedő egyházi adóból. De ezt nem >( lehet emelni a végtelenségig, mert a >1 legnagyobb buzgóság is végül össze- t roppanik a nagy teher alatt. Pedig az ilyen városi kis gyüleke- s zeteink mind fontos őrállói az evan- & géliomi világosságnak és a magyar hazaszeretetnek. Ha ezekben a fény kialszik, irtózatos lesz a sötétség. És a sötétségben újra evangéliomi világosságot támasztani vájjon lehet-e mégegyszer ? Egy ilyen városi kis gyülekezetnek nehéz helyzetét ma csak az ismeri, aki abban él és annak ezerféle gondjait hordozni kénytelen. De nézzünk csak bele mélyebben a dolgokba, hogy valamennyire is tiszta képet lássunk. Van egy 800*) lelket számláló városi kis gyülekezet. Tart lelkészt és tanítót. De sem a lelkésznek, sem a tanítónak nem tud adni gabonát, fát, aminek megszerzése ma a legnehezebb, hanem csak csekély készpénzfizetést A tanító közalkalmazottnak tekintetik az államhatalom előtt, tehát valahogyan csak él, igaz, bogy ö is nehezen. De a lelkész, aki pedig szintén heti 15—20 órát tanít, közalkalmazott nem lehet. Sem fát, kőszenet, élelmiszert, sem ruhát, cipőt nem kap kedvezményes áron. Vasúti kedvezményt nem élvez. Hanem a napi árban kell vennie ruhát, élelmet, fát, lábbelit magának és családjának. Hol van még a gyermekek neveltetése és taníttatása, különösen ha helyben középiskola nincsen ? Egy gyermek házon kívül való tanítattása, napjainkban ha helyben középiskola nincsen, többe kerül, mint amennyi fizetése ily helyen a lelkésznek egész évre van. A gyülekezet pedig többet adni nem képes, mert a lelkészfizetésen kívül igen sok másra is kell az a kevés pénz, amit nagy nehezen össze lúd gyűjteni. Itt van az iskola. Mibe kerül annak ma csak a fűtése és tisztogatása ? Egy-egy tanítás iskola fűtésére kell 4 öl fa, aimnek ára ma fuvarral és fölvágással együtt 100.000 korona. Az állam pedig az iskolák dologi kiadásaira ma is csak annyit ad, *) De van alig 500 lelket számláló nagy területen működő gyülekezetünk is. mint 1914-ben. Hogy ez mit jelent, azt megvilágítja azon tény, hogy pl. az én gyülekezetem iskolája kap ma évi 557 kor. tandíjkárpótlási államsegélyt. Ezért 1914-ben lehetett venni 10 öl iát, ma pedig semmit. Egy hónapi takarításért kell ennyit fizetni. Erre nem gondol az állam, sót újabban még a tanítófizetés minimumának a megállapításánál is újabb terhet rakott az iskolafenntartó egyházközségekre. Hol van a földbirtokreform, amelynek végrehajtásától a városi kis gyülekezetek*) is némi könnyebbülést vártak ? Könnyebbség nincs, de teher mindig újabb és újabb, amelyek alatt már nem egysser hajladoznak a terhet tartó legerősebb oszlopok is. Vigyázzunk, hogy a ház össze ne ömöljék és lakói fedél nélkül ne maradjanak a pusztában, mert >az idők gonoszak«. Örálló. *) A városi kis gyülekezetek, a missziói egyházak szomorú helyzetével foglalkozott legutóbb a győregyházmegvei lelkészértekezlet. Reméljük, hogy a kérdés nem kerül le többé a napirendről s olyan gyorsan, mint csak lehetséges, megoldást nyer. Petőfi az eklézsiában. Irta: Payr Sándor. 4. Petőfi Sárszentlőrincen. Petrovics mészáros sokat adott arra, hogy fia a maga egyházának iskoláit látogassa. Igen jó hírnevű vilt akkor Tolnában a sárszentlórinci kis gimnázium. Az itteni gyülekezetnek magasabb szellemi színvonalát már Sreniczei Bárány Qyörgy esperes, a magyar Prancke s a két püspök : Perlaky Gábor és a tudós Nagy István alapította meg. A dunántúliak már 1791. a pesti zsinaton kimondták, hogy Sárlórincet is gimnázium illeti meg. Ezt a tervet Nagy István Olvassuk és terjesszük a Harangszót.
