Harangszó, 1923
1923-03-25 / 13. szám
98 HARANÖS2Ó. 1923. március 25. és a tolnai esperesség csak 1806. tudta megvalósítani. Kiváló tanárai voltak egymás után Balia, Unger, Druglányi, Haag Péter és Lehr András. Maga a község is a Sió mellett áldott szép róna, melyet félkörben a borjádi szőlőhegysor koszorúz. Lakosai jómódú, értelmes, józan nép, tősgyökeres magyarok Itt hát nem hallott tőt beszédet a kis Petőfi. A régi szép és nagy templom, melynek képét a Vasárnapi Újság is közölte, még 1775. épült. Hírneves szülöttei a falunak Zsivora György a nagy emberbarát, Balassa János a vallásos lelkű és európai hírnevű sebészorvos, később pedig a két Lehr testvér. 1831. szept. 28. hozta el ide Pe tőflt az édesanyja és Hitiig János jegyzőnél helyezte el. A pesti Petőfi- ház emlékei között megvan még az a jegyzőkönyv, melyet Hittig a kis Petrovics fiú kiadásairól és bevételeiről vezetett. A Hittigek is régi ároni családból valók Tolnában, több lelkész és tanító volt közöttük. Hittig János is egy év múlva kettős hivatalra, tanítónak és jegyzőnek ment el Majosra. Amália nevű 12 éves leánya játszótársa volt Petőfinek s emlékét a költő később > Gyermekkori barát- némhoz« című szép versében örökítette meg. Hittig távozása után Németh Ferenc tanító volt Petőfi szállásadója, akire mindig hálával gondolt vissza a költő s később is, midőn Borjádon járt, meglátogatta őket. Egy ideig a tanítókisasszony, Németh Zsuzsika is A Bölcs meséje. Irta: Porkoláb István. A Bölcs túl van a kilencven esztendőn, szemeit szürke-hályog borítja, a napkorongból sem lát mást, csak egy tompa fényfoltot. És mégis sokat lát. Arca pergamenjére titokzatos betűket nyomott az Idő, vál- láraérő fehér haján a tél hava csillog, hangjából a halottak vágytalan nyugalma érzik. Nem vár már mást az Élettől, mint a Halált. Egyedül él, nincs senkije, csak egy tehene. A jóemberek a tehenet látják el ennivalóval, a tehén a vak Bölcset tejjel. Látogatóinak meséket mond az agg, bölcs meséket. A napokban fölkerestem. Nyugágyán pihenve fogadott. — Mi hir a nagyvilágban ? — kérdezte. Mondtam: — Semmi jó. Az Erény végső pályázott a költői babérágra, mert ő is játszótársa volt Petőfinek, de a kritikusok Amáliának ítélték oda. Ha Lehr András csak 1832. kerül Szentlőrincre, amint a gyülekezet története mondja, akkor Petőfinek 1831. még Haag Péter is tanítója volt. De róla nem szól az irodalom- történet. A tanulótársak is mind csak Lehr Andrást emlegetik hálával, mint kedves tanárukat. Maga Petőfi is, mikor már országos hírneve volt, kifejezte egyszer köszönetét a jeles tanárnak, aki saját fiaiból is, Zsig- mondból és Albertból költőt és kiváló tudóst nevelt. Petőfi különösen a latin nyelvet tanulta nagy kedvvel. Horatius később kedves olvasmánya volt. És a latin klasszikusok megértéséhez a jó alapot itt szerezte meg Lehr Andrástól, aki nemcsak tudós, hanem humánus jó tanár is volt. Tanítványait maga vezette ki játszani a lapdázó helyre. Ismert nevű tanulőtársai voltak itt Petőfinek Sárkány Sámuel a későbbi pilisi lelkész és püspök s ennek fivére Sárkány János, a kiskőrösi, majd szarvasi lelkész. A két Sárkány testvér közös szálláson is lakott Petőfivel s már itt kötöttek holtig tartó barátságot. Ilyen jó pajtásai voltak a borjádi birtokos fiai, Sass István és Károly is. Kápli Lajos, a későbbi kisbaboti lelkész is büszkén emlegette, hogy már Szentlőrincen együtt tanult Petőfivel. Sass István az emléktábla leleplezésekor az iskolaház előtt e szavakkal jellemezte a szentlőrinci kis diákot: >E téren, ennek hajdan harcát vívja a Bűnnel. S az Erény már nagyon fáradt... Az agg bölcs felemelkedett fektéből, sovány csontkezével arca ráncait simogatta, mintha ezekből olvasná le, ámít mond, és elkezdett mesélni. * * * — Bűnország királyának óriási fogadótermét menyezetigérő, hatalmas vasszekrények kárpitozták. Fekete gyomruk a legválogatottabb kínzóeszközöket rejtette magában. Az uralkodó rengeteg mennyiségben halmozta fel bennük a kínt, könnyet, éhséget, szenvedést, fájdalmat előidéző baci- lusokat, amelyekkel kerékbetörette ellenségeit. A királynál minden délelőtt megjelent kihallgatáson Gonoszság, a fő- államminiszter, és kiosztás végett megkapta az aznapra esedékes baci- lus*adagokat. A bacilusok így lassan bár, de évek hosszú során át nem zöld pázsitján versengett lapdázó pajtásaival. Túl a völgyben pedig majd mint magános andalgó, majd a fész- 1 kelő madárkára leselkedő, majd ama j dombról leszaladó szánon mint bátor kormányos tűnik fel emlékezetemben, megannyi jeleneteivel ártatlan gyér- mekörömének « (Vas. Ujs. 1884. 543.) Ezek voltak Petőfi legboldogabb évei. Szülei Szabadszálláson jó módban éltek, fiukat többször meglátogatták és elhalraozták hazaival. Sass mondja róla azt is, hogy Petőfi itt 1 tisztán, jól öltözött, testhez álló kék szatengló ruhában járt. Vasárnaponként az iskolában gyülekeztek össze a kis diákok és Lehr tanár vezetése alatt innen mentek párosán az Isten házába. Petőfinek már itt is megvolt I az a szokása, hogy szeretett a na- I gyobbakkal barátkozni és erejét meg- ] haladó dolgokra is vállalkozott, ha bátorságát kétségbe vonták. Petőfi idejében Lehr tanár és Né- 1 meth tanító mellett lelkipásztora is I igen kiváló volt Sárszentlőrincnek, a répcelaki születésű Balassa János, a I hírneves orvos atyja, egy szép, sze- I lid arcú, tudós és igen buzgó lelkész, akiről évtizedek múlva is nagy hálával emlékeztek az öregek. Nemesdö- j mölkre is meghívták, de nem ment ] el. És Székács is nagy dicsérettel szólt róla. Ahol ilyen személyiségek képviselték az egyházat, ott bizonyára Petőfi is tiszteletet, hálát érzett iránta. Augustinusra is különösen Ambrosius, I a hű lelkipásztor személyisége volt I nagy hatással. A szentlőrinci iskola mindig is kis eredménnyel fogyogattak s elárasztották az egész Földet, kínba, I vérbe, könnybe borítva Erényország fejedelemasszonya alattvalóinak arcát. ] Mert már csak a kisded Erényország ! édestestvérnélkülvaló maroknyi népe I mert dacolni Bűnország hatalmas királyával. A többi mind behódolt. I A király arca nap, mint nap vi- gyorgóbb lett, ahogy tele marokkal ! osztogatta a bacilus-tubusokat miniszterének : ( — Már alig van ellenségem. Csak az a nyomorult korcs nép, Erényország I A tagbaszakadt Gonoszság hajlongott : — Dupla adagot kegyeskedjék adni, | felség, akkor az is igába hajtja büszke nyakát. A király kapott a jő tanácson s a miniszter megkapta a kétszeres adagot. Erényország határain pedig átcsapott a kínok jaj-a; a folyók könnytől
