Harangszó, 1923
1923-03-11 / 11. szám
84 HARANQSZÖ. 1923. március 11. Protestáns estély Szombathelyen. Dr. Ravasz László ref. püspök előadása. A Szombathelyi Protestáns Kör, élén Jánossy Gábor elnökkel, a Kúl- turház nagytermében márc. 1-én Protestáns estélyt rendezett. Erre az estélyre a Kör az előadás tartására megnyerte dr. Ravasz Lászlót, a dunamelléki ref. egyházkerület neves püspökét, ki napjainkban a magyar szónoklás egyik legkiválóbb képviselője, akinek írói, aesthetikai értekezései a magyar irodalom remekei között foglalnak helyet. Ami Ravasz előadásait, Írásait szemünkben különösen értékessé teszi, az a megfeszített és feltámadott Krisztus Jézusról szóló személyes bizonyságtétel az egész vonalon. Krisztus bennüak él, — Írja egy helyütt — ez azt jelenti, hogy akaratunk Isten akaratával, életünk Isten életével egybefolyt. Bennünk elérte célját. Isten is gyönyörködik diadalmában... Életünk annyira lett széppé — mondja ismét másut — amennyi jézusi elem épen az élet sötét oldalaiban fér el... Ami a fának a gyümölcs, a sasnak a szárnyalás, a szellemnek a szabadság, az asszonynak az anyaság, a művésznek az alkotás: az az emberi életnek a Jézus életében való elhelyezkedés — vagyis megteljesedés, kivirágzás, rendeltetéseinek megtalálása és boldog betöltése. .. Azért Krisztusra építeni any- nyit tesz, mint rajta keresztül függeni össze a világgal és az Istennel — kiált fel Ravasz munkáiban. Szombathelyi előadásában is lelkének élő hitével fejtegette az embernek, mint egyednek a világgal vívott küzdelmét; mutatott rá az emberi fejlődés hármas lépcsőfokára s tárta hallgatóság elé azt az utat, amely elvezet a boldog Nagymagyarország- hoz, ahol is úgy itt a csonkaország' ban mint a megszállva tartott részeken, hogy ismét csak Ravasz püspök szavaival éljünk: »magyarnak lenni ma annyit jelent, mint bűnt bánni, megtérni, kiengesztelődni és mindenek- felett hinni !a Ravasz püspök előadását, Bakó László a Nemzeti Színház örökös tagja által imádságos áhítattal előadott Hyranu3z vezette be, ki ezután több Petőfi költeményt is előadott. A műsor többi pontjait Palotay Árpád az Operaház művészének gyönyörű énekei és Bakó László könnyekre fakasztó szavalatai töltötték ki. A szombathelyi Protestáns kör — írja az egyik helyi lap — hivatása magaslatán áll és mindenképen méltóan szolgálja azt a magasztos célt, melyet maga elé tűzött. Mi első nyilvános szereplése alkalmából melegen üdvözöljük és további müködéséré Isten gazdag áldását kérjük. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az elmúlt évek során húshagyókedd napjával pontot tettek a farsangi mulatságok sorozatának végére; hamvazó szerdán pedig megjelent a szigorú ukáz, hogy a nagyböjt tartama alatt semmiféle mulatozások nem tarthatók, illetve ilyenekre engedélyt nem ad az illetékes hatóság. És a nagyböjt napjai, mint ahogyan illik is — a magunkbaszállás, a bűnbánat hangulatában peregtek le. Rövid volt ezidén a farsang s a bálok úgyszólván egymást hajtotíák, sőt volt nap, amikor öt hat helyen is ropták a táncokat. Mindazonáltal úgylátszik az emberek mégsem mulatták ki teljesen magukat, legalábbis erre enged következtetni az a körülmény, hogy most a böjti időben még mindig tartanak táncmulatságokat; mégpedig eléggé zajos táncmulatságokat. .. És mintha ezen táncmulatságok rendezésében lenne valamilyen árnyalata a célzatosságnak is Mert hiszen ez a böjti táncmulatság járvány szinte országszerte dúl Az illetékes hatóságok azonban mégis helyesen cselekednének, ha az ilyen böjti mulatságok megtartására irányuló engedély kérelmeket elutasítanák. Lelkészértekezlet. A győregyházmegyei lelkészegylet Németh Károly elnöklésével február hó 27 én tartotta gyónással és úrvacsorával egybekötött böjti konferenciát Győrben. Kiss S. Ap. csel. 20., 28. alapján mélyen szántó, komoly vizsgálatra indító irásmagyarázatot tartott; ő szolgáltatta ki az úrvacsorát is. Kovács Zsigmond Szimonidesz Lajos „Jézus élete" című munkáját ismertette és bírálta. Az értekezlet a Harangszót s általában egyházi sajtónk ügyét a gyülekezetek támogatásába a legmelegebben ajánlja, mert abban egyházunknak egyik hatalmas fegyverét látja. A zsinat dolgában kéri, hogy a zsinat alkosson törvényt arra vonatkozólag, hogy a lelkészeknek készpénzben megállapított összes illetményei (tiszti fizetés, teimény- és munkaváltság, stóladijak) a valutáris viszonyoknak megfelelően állapíttassanak meg, tekintette! arra, hogy sok lelkészi állás javadalma a pénz elértéktelenedése következtében nagyon leapadt s a békés egyézség útja nem mindenütt vezet célhoz. Komolyan megfontolandónak tartja, hogy egyházi közigazgatásunk nehézkességének, lassúságának és költségességének megorvosiása céljából nem lenne-e szükséges a prezbitériális rendszernek az egyházközség fokán már meglevő elemeit valamennyi fóruma kiépíteni, a konzisztori- ális és episzkopális rendszer felé közeledni s a ma gyakorlatban levő közgyűléseket a magasabb fórumokon nem évenként, hanem nagyobb időközökben; két, illetőleg három évenként tartani. Az egyházmegyei belmissziói egyesületek szövetsége Harangszó fenntartására 2000 koronát szavazott meg. A konferencia felterjesztést tesz a kerülethez, hogy a missziói gyülekezetek fenntartása egyházi közérdeknek nyilvání- tassék ki, a fenntartásukra szükséges ösz- szeg, amennyiben más forrásból elő nem teremthető, vettessék ki a gyülekezetekre. Ajánlja, hogy a leikészek a heti egy órai vallástanításnál a Vasárnapi Iskolai Szövetség textusait vegyék anyagul, amelyek a Szövetség lapjában („A Fecske“, Budapest I., Bertalan u. 24. IV. em. 6.) találhatók. A konferencián vendégként megjelent Föld- váry Valéria Öméltósága is, aki a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szövőszék akcióját ismertette, amivel őszinte hálára kötelezte a konferencia részvevőit. Szeretetvendégség. Az ostffyasszonyfai gyülekezet asszonyai és leányai februárban 2 szeretetvendégséget tartottak. Állott pedig a szeretetvendégség abból, hogy este 6 órára jó melegre fütött 2 nagy, teremnek is beülő szobában pus- pánggal díszített fehér asztalok mellé telepedett a személyválogatás nélkül meghívott vendégsereg, (első alkalommal 94-en, a 1 másodikon 140-er.) kezükben az énekeskönyvvel és együtt dicsérve az Istent énekkel és imádsággal, biblia magyarázatokon épültek, zenében, karénekekben, evangéíi- omi szellemű költeményekben gyönyörködtek. Hogy pedig még barátságosabb, még melegebb legyen az együtliét és a megszentelt örömben is Isten dicsértessék, a pihenőre szánt negyedóra alatt csöndes beszélgetés közben fogyasztatott cl a közadakozás ingyen teája és süteménye. Azután újból felzendül a közének: „Jövel Szentlélek Úristen" és az Igének meg az Evan- géliomtól megszentelt emberi beszédeknek léleképitő szava szólott. így tö'tve el közel 3 órát, minden vendég boldogan, lelki örömben távozott otthonába, egy felejthetetlenül „szép* estének emlékével. (Azóta a templom padjai is jobban megtelnek.) Kedves dolog volt, hogy a vendégek sorában ott tisztelhettük dr. Ostffy Lajos ny. főispánt és Károlyi Endre kér. gyámintézeti elnököt családjukkal együtt. Mindketten szólották és beszédjükkel evangelizáló munkát végeztek. Bioúainagyarázatot tartott a helyi lelkészen kívül Tarján István répeze- laki lelkész; szavaltak: Fehér Irma, Fehér Margit, Szakács Ida; énekeltek: Nagy Lina és Róza, Takács Ilona, Gersei Juliska, Lipi Mariska, Bagics Ida, Erőss Kálmán, Kocsis István, Horváth Imre és János; zongorán játszott Szabó Dezső c&öngei tanító, szólót énekeit Rózsa János ostffy- asszooyfai tanító. Szeretetadomány készpénzben és természetben 30.000 korona. ■
