Harangszó, 1923
1923-03-11 / 11. szám
1923. március 11. HARANOSZÓ 85 OLVASSUK A BIBLIÁT. A keresztyén ember szabadsága. Márc. 12 Róma 8.1—2. A bűn mindig úgy kezdődik, hogy az ember bilincsrek érzi magán az Isten fegyelmét s kikivánkozik onnan nagyobb ,szabadság“-ra. A tékozló fiú utjának vége pedig mindig az, hogy a szabadságkérésé még S7Ígorúbb, kegyetlen gazda hatalma alá kerül. Isten az embert úrrá tette e földön, de egyben hatalmasság alá is vetette. Vagy Isten, vagy a Sátán szolgája. Nincs gyötrőbb rabszolgaság, einésztőbb önvád, mint a bűn. Krisztus megszabadított engem a bűn rabszolgaságából s múltam emésztő önvádjától a kereszt hatalmával. Mily jó, ha a bűntől szabad, Krisz'us szolgája vagy! Márc. 13. I. Korinthus 15.55—57. Igaz ugyan, hogy a halál gondolata sokkal ke- vésbbé befolyásolja életmódunkat, mint hinnők, hisz nincs az emberi kedélynek egyetlenegy gyönge szenvedélye sem, amely nem állana a halál félelme felett, de azért vannak mégis percek, amikor rettentő erővel ül rá lelkünkre a halál és a leszáinoltatás félelme. Ha máskor nem, életünk utolsó órájában. Mily rettenetes a búcsú és az ítélet lehetőségére va ó gondolás a hitetlennek ! Mily boldog, aki viszontlátásra búcsúzik s Krisztus érdemét a magáénak tudja! Krisztus megszabadított a halál félelmétől! Márc. 14. Máté 11.28—30. Azért is olyan fáradtak az emberek, mert életük igáját I gondokkal és aggodalmaskodások bilincseivel megnehezítve cipelik. Mily jó, hogy 1 nekem minden nyomorúságom dacára sin- ) csenek gondjaim! Megszabadított tőlük í Krisztus, aki megtanított szelídségre, alá- ; zatosságra s arra, hogy minden gondomat t Arra vessem, ki az ő jóindulatát Krisztus- I ban bebizonyította irántam. Márc. 15. János 8.31—39. Mily rab ember a vak bizonytalan tapogaíódzásaival! 1 Pedig milyen kevés embernek van itt bizo- 1 nyossága! A keresztyén embert Krisztus I megszabadította a bizonytalanság tapoga- I tódzásaitól az Ö igéje által, mely ösvénye- i ifiknek világossága. A magyar is akkor lesz 1 igazán szabad, ha megszűnik fölötte a bűn < uralma s királlyá lesz fölötte az Ige. Márc. 16. Róma 7.1—3. Milyen rab a j paragrafusoktól körülbástyázott élet! Min- . den lépésénél arra kell vigyáznia, nem ; ütközik-e bele a törvény valamelyik betüI 'ébe? Milyen szabad s boldog ezzel szemlén a keresztyén élet, mely független i minden paragrafustól s csak egy törvénye 1 van : a szeretet! Márc. 17. I. Timótheus 5.0. Milyen korlátolt a mozgási szabadsága s milyen ; tehetetlen az az ember, aki minden ügyes- ! bajos dolgában másnak a közbenjárásához h kénytelen folyamodni! Mi annyira hozzászoktunk már ahoz, hogy szabadon olvas- 1 hatjuk a bibliát s szabad a bemenetelünk 1 Krisztushoz és általa az Atyához, hogy nem is tudjuk már igazán értékelni az egyetemes f papságot, az emberi tekintélyek közben- .1 járása alól való felszabadulásunkat. Ezt a : szabadságot ma már oly természetesnek ;t tartjuk, hogy felhasználását kötelességünk- n nek nem is érezzük. Pedig ez nem csak 11 méltóság, hanem elkötelezés is. Márc. 18. I. Korinthus 10.23. Ez a kert resztyén ember szabadságának korlátja. K Nem azt kell fonto'gatnom cselekedeteim 1 « előtt: szabad-e ez, vagy nem, mert minden :8szabad nékem; hanem azt: leaz-e építő haszna cselekedeteimnek, mert nem minden használ és nem minden épít. Amiből akár az én, akár másnak lelke kárt vall, amiben csak egy lélek is megbotránkozik, attól nekem tartózkodnom kell. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlésen az erdészeti igazgatásról szóló javaslatot tárgyalták. Nagyatádi Szabó miniszter kimutatta, hogy a legutóbbi 2 év alatt az Alföldön 2000 hold fö det sikerük befásitani. — Március- b3n a nemzetgyűlés elé kerül a földbirtok- reformnovella Egyébként a politikusok között elég izzó a hangulat A pénzügy- miniszter beterjesztette az 1922—23. évi állami költvégvetést, mely 405 milliárd deficitet mutat. A magyar-osztrák határ mentén Szent- péterfát, a rötfalvai határban az Eszterházy féle birtokból 1600 holdnyi területet és Szentgolthárd határában a cisztercita apátság tulajdonában levő Németlak és Nagyfáivá között fekvő szántóföldeket a határkiigazító bizottság Magyarország területéhez mérte vissza. Budapesten a vasmunkások általános sztrájkja lapunk zártakor még mindig tart. A magyar-osztrák egyezést aláírták. Az egyezség értelmében Magyarország 3 mil'ió svájci frankot fizet Ausztriának a fizikai és jogi személyeket ért károk megtérítése fejében. A Felvidék lakósságának a csehek iránt érzett elkeseredése napról-napra fokozódik. Zsolnán legutóbb véres összeütközésben robbant ki. A túlnyomó részt tót altisztek és közkatonák itt megtagadták az engedelmességet. A zendülésnek 16 halottja és 36 sebesültje volt. A bajor néppárt indítványt nyújtott be a tartománygyűlésen, hogy a bajorok élére népszavazással válasszanak önálló elnököt. A szociálisták, a demokraták és a parasztpárt szónokai ellenezték a javaslatot. A svéd sajtó a legnagyobb rokonszenv- vel emlékezik meg a magyarság küzdelméről. Ne üljünk fel — Írják — mindenféle szenzációs híreknek, melyeket Magyarország felől szomszédai Jtöitenek. A franciák átlépték a Rajnát és megszállták Darmstadtot, Mannheimet, Karls- ruhét. Ennek az újabb akciónak a franciák szerint az a célja, hogy megkönnyítsék a vámellenőrzést Darmstadtban a munkásság sztrájkba lépett. Fremantle angol tengernagy egy előkelő folyóiratban hosszabb cikkben számol be prágai, bécsi, budapesti tapasztalatairól. Behatóan ismerteti a magyar helyzetet. Érthetetlennek tartja, hogy a reakciós kormányról és az u. n. fehér terrorról szóló mesék hitelre találnak. A legsúlyosabb problémái az országnak — irja — az utódállamok rosszakarata, a gazdasági veszteségek és a jóvátétel bizonytalansága. Az olasz kormány elhatározta, hogy teljesen önálló külügyi politikát fog követni. Mussolini a maga részéről megcáfolta, mintha Franciaországgal szövetségre kívánna lépni. A fővárosban tanulók szobát és teljes ellátást kaphatnak egy ev. úri családnál kedvező feltételek mellett. — Cím a kiadóban. MAGYAR GAZDA. Újjászervezik az állatbiztosító szövetkezeteket. Háború elótt körülbelül kilencszáz állatbiztosító szövetkezet működött az országban. Ezek a szövetkezetek igen nagy szo'gálatokat tettek az állattartó kisgazdáknak, mert lehetővé tették számukba az elhullott vagy kényszervágott állat póilását. Mive! az állatbiztosító szövetkezetek a háború alatt megszüntették működésüket, most a földművelésügyi miniszter rendeletileg intézkedett, hogy a községi elöljáróság és jegyzők mozdítsák elő az állat- biztosító szövetkezetek újjászervezését és működését, illetőleg ahol ilyen szövetkezet még nincsen, annak megalakulását kezdeményezzék Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok: 76 kg.-os tisza- vidéki búza 13.600—13.700, egyéb 13 500— 13.600, 78 kg.-os tiszavidéki 13.700—13 900, egyéb 13.600-13 800, rozs 8.700-8 «00, takarmányárpa 8600—8800, zab 9200 — 9400, tengeri 8100—8300, korpa 5200—5300. Hús- és zsirárak. Budapest, március 3. Marhahús I. rendű hátulja 760, eleje 710; II. rendű hátulja 530, eleje 380, csontöznivaló —. Brauch-cég sertésjelentése: Nehéz 720, szalonnás félsertés 850, lehúzott hús 800, sózott oldalszalonna 800, zsir 970. Zürich. Március 3. Zárlat: Páris 3235, London 2510, Newyork 533*25, Milánó 2560, Holland 211 1, Berlin 2.36, Bécs 0.747/8, Osztrák bélyegz. 0.75, Szófia 310, Prága 1580, Varsó 1.20, Budapest 177/a, Bukarest 250, Belgrád 550. A devizaközpont jegyzései. Budapest, március 3. Napoleon 11.000 pénz, Osztrák korona 425 —40, Dollár 2960 —3035, Márka 13 5—14.5, Lira 142-148, Lei 14—15, Szoko! 87.5—91.5, Dinár 30—31, Francia frank 180—190, Svájci frank 555— 575, Hollandi forint 1170—1210, Angol font 13924-14225, Lengyel márka 6.75-7.75, Leva 17—18, Belga frank 158—166, Koppenhága 574—594, Krisztiánja 514—564, Stockholm 785—815. A valuták egyeznek a devizákkal. Lószerszámok kaphatók minden kivitelben, úgyszintén javításokat elfogad 2—5 HALÁSZ ISTVÁN szíjgyártó mester BELED. Keresek egy papi házhoz való jobb nőt, aki a főzéshez is ért és más egyéb házi dolgot is szívesen elvégez. Fizetése havi 2000 korona. — Cím: Németh Pálné Vése, Somogyin egye. 1—3
