Harangszó, 1923
1923-01-28 / 5. szám
1923. január 28. HARANOSZÓ. 37 „elég“ volt a ma, mit emésztem én magam a holnappal céltalanul? Én balgatag emberi Febr. 1. Máté 6.31—3*. A legtöbb ember azért nem is akar szabadulni az aggodalmaskodástól, mert nem érzi az aggodalmaskodásnak Istenhez való viszonyát. Nemcsak esztelen, céltalan a káros időlopás az aggodalmaskodás, hanem kishitűség, pogányság is. A keresztyén ember, aki hisz Istenben, a mindenható Atyában, nem aggodalmaskodhatik s az aggodalmaskodó ember nem keresztyén. A kettő kizárja egymást. Az aggodalmaskodás bún I Febr. 2. Lukács 8.33 -35 Nem mentegethetem aggodalmaskodásaimat azzal, hogy a körülményeim kényszeriiettek rá. Nem a körülményekből születik meg az aggodalom, hanem a szívből. A körülmények csak alkalmat szolgáltathatnak a szív hitetlenségének jelentkezésére. Lám ugyanabban a hajóban, ugyanabban a viharban Jézus alszik, a tanítványok pedig kétségbeesnek. Febr 3. Máté 6.26—so. Csak ne fogjak semmit rá a körülményeimre! Akinek szeme van a látásra, azt a környezet nem aggodalmaskodásra, hanem Istenben való bizalomra tanítja. Az az utón kapargáló madárkában, a rét szinpompás virágában, még a mező fűszálában is Isten gondviselése evangéliumának üdítő harmatát érzi csepegni napi bajokban fáradt szivére. Megértem-e én az Úr üzenetét? Febr. 4. Róni. 8.32. Az aggodalmaskodó kételkedik az Isten szeretetében. Nem gondolom, hogy bántja ez a bizalmatlanság Istent, aki legdrágább kincsének, egyetlen fiának feláldozásával bizonyította be irántunk való nagy szeretetét? Vagy engem nem bántana az ilyen ? MAGYAR GAZDA. Rétid ntmotató a vértetö irtásira. Időszerűnek tartjuk gazdaközönségünk figyelmét felhívni az almafáinkat mindenfelé végpusztulással fenyege'ő vértetü irtására, mit egyébként a törvény is szigorúan megkövetel. A m. kir. Rovartani Állomás szerint az irtás legalkalmasabb ideje a tél, amikor a lombtalan fán a vértetüt könnyi megtalálni, amikor az mozdulatlanul egy helyen vesztegel s amikor az irtómunkára jobban ráérünk. Mindenekelőtt megtisztítjuk almafáink koronáját, összes beteg igen fertőzött száradó ágaitól és gallyaitól. Ezeket még a ben csak tudok. Vizet hozok, fát hasogatok neked, elmegyek a tarlóra kalászt szedni s másolni valót kérek a jegyzői irodában. Tudod, szép az írásom. Azért, nagyon kérlek jó Nagymama, ird meg nekem a Te kedves öreg betűiddel, hogy gondolsz reám és meglátlak majd nemsokára, mert különben nem tudja elviselni ezt a nagy egyedülvalóságot a Te kézcsókoló hálás unokád Laci. Vége. tél folyamán feltüzeljük. Hasonlóképen le kell vágni a rendszerint végig vértetves fattyúhajtásokat is, melyek a vértetüt közvetítik a gyökérre. A koronatisztítást követi a faderék és a megmaradt ágak sebeinek éles késsel való kitisztogatása. Minden sebet, származzék bármiféle okból, alaposan kitisztítjuk, száraz részeit levágjuk és széleit simára faragjuk, majd kátránnyal bevonjuk. A nyers kátrány azonban nem használható, mert hig, tehát felkenve lefolynék és mert a fára ártalmas anyagot tartalmaz. Ezért előbb egy, vagy másfél óráig szabadban, nyílt tűzön melegíteni kell, miközben eltávolodnak belőle a fára ártalmas alkatrészei s kellőképen megsürüsödik. De vigyázzunk, hogy a kátrány meg ne gyulladjon. Ma már kapható olyan kátrány is, amely vértetüirtás és faápolás céljára ártalmas alkatrészektől mentesítve van és jól kenhető. (Ilyen a „Pomola“ revű vértetü- kátrány.) A sebre ecsettel kenjük a kátrányt úgy, hogy még a szélén túl is takarja egy-két ujjnyira. A kátrány alatt elpusztul a vértetü, a seb beforradhat és újabb tetü ellen védve marad. Ilyen módon kezeljük mindenkor és mindenféle sebet almafáinkon. Ha a téli védekezés során gyümölcs- fakarbolineumot is használnak, akkor előbb permetezzünk az előírt 20 százalékos oldattal (I hl. vízre 20 kg. karbolineum) és csak azután kátrányozzunk. A karbolineum egyéb, a kérgen telelő rovarokkal együtt, megöli a vértetünek nagy részét ama sebekben is, amelyek tisztogatás alkalmával figyelmünket elkerülik és így a vértetü ott életben maradna Néha vértetves a fa gyökere is. Ez esetben kibontják a tövét és gyökérsebeit ugyancsak, bekátrányozzuk, vagy 10 százalékos gyümölcsfakarbolineum- mal beecseteljük. Majd a földjét ismét visz- szahuzzuk a helyére. Ha a téli irtás ellenére később nyáron itt, ott vértetüre akadnának, akkor a faderékon és az ágakon pótló kátrányozással, a gallyakon, ahol a kátrányozás bajos volna, bármely higabb olajjal, vagy 10 százalékos gyümölcsfakarbolineum oldattal, a zöld hajtásokon pedig csak olajjal irtjuk. A vértetü ilyes irtását évről-évre végezzük s különösen a téli védekezést ne mulasszuk el. Ha azonban néhány évig kitartással védekezünk, a következő évek munkája különöseb fáradsággal már nem fog járni s csupán az idegenből át került néhány tetütelep elpusztítására fog szorítkozni. A gyümölcsfavédekezésre vonatkozó szakkérdésekben a magyar kir. Növényélet és Kórtani állomás Budapest II. Debrői-út 17. a növényvédekezőszerek beszerzésére és használatára vonatkozólag pedig a m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium Gyógy- és- Ipari Növény Forgalmi Irodája növényvédekező osztály, (Budapest, IV. Lónyai utca 7.) ad meg minden felvilágosítást. Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok: 76 kg.-os tisza- vidéki búza 12.400—12.600, egyéb 12 300— 12.500, 78 kg.-os tiszavidéki 12 300—12 400, egyéb 12.200-12 300, rozs 8 000-8.100, takarmányárpa 7900—810Ó, sörárpa 7800— 8000, kötés 8500-9000, zab 7700-7900, tengeri 7800—8000, repce 14.000—14.500, korpa 5150—5250. Hús- és zsirárak. Budapest, január 23. Marhahús I. rendű hátulja 440, eleje 360; II. rendű hátulja 300. eleje 220, csontoznivaló 170. Brauch-cég sertésjelentése.Árak: Könv- nyü 500—520, közép 530—550, nehéz 570, sertéshús 540—570, zsir 830, szalonna 650. Zürich. Január 23. Zárlat: Páris 3445, London 2494, Newyork 535.75, Milánó 2545, Holland 212, Berlin 25. Bécs 0.75, Osztrák bély. 0.76, Szófia 340, Prága 1490, Varsó 1 és hétnyolcad. Budapest 20 25, Bukarest 275, Belgrád 380. A devizaközpont jegyzései. Budapest, január 23. Napo’eon 9900, Osztr. kor. 370-90, Dollár 2655 -2730, Márka 13—16, Lira 125.5—131, Lei 1350— 450, Szokol 74-78, Kor. dinár 19-21, Francia frank 172—182, Svájci frank 495— 515, Hollandi forint 1040—45, Angol font 12350—650, Lengyel márka 9—10, Leva 17—18, Belga frank 156—64, Krisztiánia 495—520, Stockholm 7175—7475, Amsterdam 1050—1085. — A valuták egyezngk a devizákkal. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlésen legutóbb Ternes- váry Imre nagy szaktudásra és széles látókörre valló beszédben foglalkozott gazdasági kérdésekkel, a földbirtokreformmal, utak építésével és bányakérdésekkel Eckhardt Tibor nagyjelentőségű beszédében a külpolitikai helyzetet világitotta meg. Erődy Harrach Béla a szociálistákkal együttműködés feltételeiről beszélt. Kaas Albert báró értékes beszédjét más helyen kivonatosan hozzuk a Harangszó olvasóközönségének. Beszéltek még Daruváry miniszter, aki erélyesen visszautasította a bíróságra szórt vádakat, Benedek János, Bugyi Antal, Szabó Imre, Szilágyi Lajos, Mándy Samu, Hegedűs György, ki főleg a liberális politikát tette kritika tárgyává. Vasárnap a parlament kupolatermében a magyar társadalom áldozott Petőfi emlékének. Az ünnepélyen részt vett a kormányzó családjával, József főherceg és családja. Egy bécsi lap hosszabb cikkben foglalkozott Magyarország és a kisántánt viszonyával. A kisántánt célja — írja — hogy Magyarországot, mint középeurópa békéjének megzavaróját állítsák oda, főképpen, hogy megakadályozzák az ántánt ellenőrző bizottságának visszavonulását. Második céljuk, hogy megzavarják Ausztria és Magyarország közötti megegyezésnek aláírását, végül pedig országukban folyó katonai rendszabályokat akarják megindokolni. Románia komolyan aggódik a besszarábiai események miatt. Csehországot pedig az nyugtalanítja, hogy a felvidéki helyzet sokkal komolyabb, mint ahogy azt általában vélik. Az ántánt katonai ellenőrző bizottsága lefolytatta a vizsgálatot, tisztjei kiszálltak a román határon és sehol semmiféle csapatmozdulatot vagy csapatösszevonást nem észleltek. A kisántánt rágalmazók tehát megkapták a csattanós feleletet A népszövetség tanácsa január 31-én Genfben fog összeülni, mivel a semleges államban fekvő várost vélik legalkalma-
