Harangszó, 1923

1923-01-28 / 5. szám

38 HARANGSZÓ. 1923. január 28. sabbnak a jelenlegi francia-német váltság tárgyalására. A Rajnavidék megszállásának egyen­lőre semmi eredménye nincs a franciákra. A franciák azért azzal fenyegették meg a nagyiparosokat, hogy nemcsak magánva- gyonukat kobozzák el, hanem további engedetlenség esetén családíagjaikat is kiutasi ják. A westerholti szénszálutóknak megparancsolták, hogy lakásukból sem éjjel, sem nappal ki ne mozduljanak. EGYHÁZI ÉLET. Vizkereszt utáni 4. vasárnap. Ev. Máté 8, 23—27. „Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek neki.“ így kiálthatunk fel mi is, ha visszagondolunk a kiáltott viharokra, melyeken az Ur eddig evangéli­kus anyaszentegyházát keresztülvezette és bízva az Úr ígéretében a múltból erőt me­rítve, bátran szembe nézhetünk mindazon viharokkal, melyek bennünket nemzeti, egy­házi, családi és magánéletünkben a jelenben fenyegetnek. A győri egyházmegye lelkészei egyhan­gúlag magukévá tették a kemenesaljai egyházmegye lelkészt karának indítványát s Payr Sándor kinyomandó egyháztörténeti müvéből egyenlőre már is 25 példányt jegyeztek. Várjuk a többi egyházmegye lelkészi karának a megmozdulását. Bakonyszentlászló 1932 december hó lZ-én, ádvent 3-ik vasárnapján vallásos estét tartott. A szépen sikerűit estély mű­sora a közének és a lelkész oltári imáin kívül a következő volt: 1. jézus akarja, hogy napsugár legyek. . . Énekelték az iskolás gyermekek. 2 Kutass Kálmán: Haldokló felett. Szavalta Bors Géza. 3. Szabolcska M. — Révfy G.: Hegyi beszéd. Énekelte Saller Molnár Ilonka. Orgonán kisérte Benkö Béla tanító. 4. Rudnyánszky Gyula: Karácsonyi mese. Szavalta Takács Róza. 5. A kicsiny Bethlehem a világ üdvözítőjének születési helye. Irta és fel­olvasta a lelkész. 6. Oh Ábrahám Ura. . . 4 hangon énekelte az ifjúsági és leányegylet vegyeskara. 7. Legifj. Szász Károly: A hi­tetlen. Szavalták Major Mariska, Major Róza és Szabó Ilonka. 8. Dicsértessék Uram örökké szent neved. . . Két hangra énekelték az iskolás gyermekek. Az estély a hívekre, akik zsúfolásig megtöltötték a templomot, nagyon jó hatást gyakorolt. Alszoporon ádv. III. vasárnapján vallá­sos ünnepély volt az alábbi műsorral: Közének. „Jövel Megváltó“ Varga Gyu­lától. Szavalta Takó István II. theol. halig. „Mit köszönhetünk egyházunknak?“ Ünnepi előadás. Tartotta dr. Prőhle Károly theol. tanár. „Áldott az egek Ura.“ Énekelte az alszopori dalegylet. “A hit.“ Béry Gyulától. Szavalta Horváth Pál III. theol. halig. „Magyarok imája.“ Énekelte az alszopori dalegylet. Ima Mondotta Berecz Gábor ev. lelkész. „Hymnusz." Közének, A vallásos ünnepélynek, főképen a tudós theol. professor előadásának oly felemelő hatása volt a nagyszámú gyülekezetre, hogy ennek háláját s érzelmeit tolmácsolandó, a helybeli lelkész hálás köszönetét mondott ágy a tanár urnák, mint a theológusoknak és a tanár úrhoz intézett múlt évi azon óhaját, hogy: „máskor is kívánunk tégedet e felől hallani — odamódosította, hogy „ezután minden évben kívánunk téged e felöl hallani*, mely óhaj teljesítését — a gyülekezet nagy örömére — a jószívű professor ur kilátásba is helyezte. Kemenesmagasiban az ev. nőegylet az elmúlt ádventben 2 vallásos estélyt tartott. Ádvent 2-ik vasárnapján Weiss Vilmos kemeneshögyészi lelkész tartott szép, tar­talmas szabad előadást „A meg nem hall­gatott imádságáról; Döbröntey Szidike (Ifj. Porkoláb Gyula: Az árnyék) és Kom­játhy Juliska (Szász Károly: A Tűri fiú története) szavaltak, az ifjúsági egyesület énekkara pedig „Dicsérd az Urat én lelkem“ című énekkel működött közre Pálffy M. tanító vezetése alatt. Az offertórium a helybeli szegények javára 742 K-t ered­ményezett. Advent 3-ik vasárnapján Gamauf Olga szavalata (Pap-Váry Elemérné: Hitvallás) után Varga Gyula esperes, olvasott fel eszmékben gazdag, kedves munkát „Mária és Márlha“ címen, vázolva a nők nehéz, de magasztos hivatását, akik az örökélet felé vezető utón a háztartás, nevelés súlyos gondjait is hordozzák. A felolvasás után az ifj. egyesület adott elő egy szép ádventi énekét (A hajnal pírja mondja...) Pálffy M. tanító vezetésével, majd Huiber Katus szavalta el Csengey Gusztáv: Gondviselés című költeményét. Az oflert. az egylet pénztárába 386 K-t tett ki. Nemeskolta megható ünnepély kereté­ben avatta fel ádvent utolsó vasárnapján nyolc változatú fél milliónál többe került új orgonáját. A felavatást Nagy György lelkész végezte. A gyülekezetre az évi rendes kiadás is nagy terheket ró s amellett az orgonára kivetett összeg négy hét alatt összegyűlt, amiért a gyülekezet minden egyes tagjának ez utón is hálás köszönettel adózik az egyházközség vezetősége. Tordas az elmúlt karácsonyi ünnepek alkalmából szép karácsony estét ünnepelt. A lelkész buzgó imája után a 100 iskolás gyermek elénekelte két hangon a 151. sz. éneket „szent karácsonyest közelget“ — s ennek végeztével három iskolás gyermek gyönyörű alkalmi verseket szavalt, — utána a gyülekezeti ifjúsági vegyeskar Pontőr Béla tanító szakavatott vezetése alatt „Ezrek ajkán egy szívvel“ című szép éneket adott elő — majd a lelkész méltatta az estnek mindenkire kiható erejét, a karácsonyfa jelentőségét, mely mindenkor hirdetője ama végetlen isteni kegyelemnek, mely Jézus Krban megjelent. A lelkész záróimaja után minden iskolás gyermek egy-egy karácsonyi csomagocskát, süte­mény és cukorka tartalommal, fenyőfa­ágacskával feldíszítve, kapott, — 27 hadi­árva pedig imakönyvvel lett megajándé­kozva. A karácsonyestét megelőzőleg 5 hadiárva ruhaneműben részesült s a lel­kész közbenjárására a község nemesszívíi földbirtokosa, Dréher Jenő 13 részint hadiözvegyet, részint segélyreszoruló sze­gény csaladot fával és zsírral látott el valláskülönbség nélkül. A karácsonyest örömét az egyház hitbuzgó tagjainak áldo­zatkészsége, a lelkes ifjak és hajadonok fáradhatlan buzgalma, a lelkész és tanítók nejeinek odaadó szíves fáradozása biztosí­totta s tette oly családi ünneppé, melyen nem volt özvegy, nem volt árva, nem volt szomorkodó és elhagyatott. Ezen estének egy hervadhatian virága, maradandó gyü­mölcse, hogy az adományok fel nem hasz­nált részéből árvaalap létesíttetett Tárnokréti 1922. évről való jelentése szerint a gyülekezet lélekszáma 532; isten­tiszteletet tartott 28D-szor; adakozott 199 esetben 75 család; nem adakozott 22 csa­lád. Templomi alapítványra 1400 koronát s 10 ezüst koronát; oltárra 500 koronát s 12 gyertyát; gyámintézetre 1451 K 90 f-t, melyből Jakos Sándor és felesége Kovács Teréz 500 koronát, iskolára 880 koronát, nőegyletre 6995 koronát, orgonafenntartásra 40 és 5 ezüst koronát, Luther-Szövetségre 700 koronát, Harangszó terjesztésére 5102 K 95 f-t, sajlóalapra 41 K 20 f-t, a sop­roni Líceum költözködési költségeire 2570 koronát, külmisszióra 104 koronát, tanítók házára 1106 koronát, szekszárdi templomra 157 koronát, harangra 6150 koronát, hősök emléktáblájára 900 koronát, ménfői tanító­lakásra 15.000 koronát, soproni képezde bútorozására 12 000 koronát, hősi halált haltak keresztjére 700 koronát, tüdőbete­gek szanatóriumára 594 koronát. Összes adomány 56 842 kor., 15 ezüst kor. és 12 gyertya. Alapítvány- s alapjainak száma 188, összege 42 258 kor. 94 fill. A kimu­tatás a gyülekezet élő hitének bizonyítványa. Petőfi ünnepélyek. Az evang. Luíher- Szövetség keretén belül Petőfi ünnepélye­ket rendeztek: A zalaistvándi ifjúsági egylet és ének­kara január 6-án, az ünnepi beszédet Nagy István lelkész tartotta, Németh György ta­nító Petőfi életét ismertette, Simon János és Horváth József főgimn. tanuló szavaltak, az énekkar pedig két jól betanult hazafias dalt adott elő. Az ©ffertóriumot az elesett katonák emléktáblájára fordítják. Még az ádvent folyamán tartott vallásos estélyen Nagy István lelkész előadásán kí­vül szép szavalatokkal közreműködtek Job­bágyi Lincsi és Sári. A csöngei ifjúsági egyesület jan. 6-án este a színházban szépen sikerült Petőfi ünnepélyt rendezett. Petőfi életéről és köl­tészetéről felolvasást tartott Hajas Dénes tanító, Szabó Dezső tanító pedig több ha­tásos Petőfi költeményt adott elő. Énekel­tek Hajas Gizuska, Bárdossy Irma, Hajas Ilonka és Kiss Lidiké. Szavaltak : Bárdossy Kálmán, Hajas Gizuska, Seregély Jolánka, Nagy Kálmán, Kóbor Ferenc, Tamaska Jenő, Németh István, Kóbor Lajos, Bognár Juliska és Bognár Ida. Ugyancsak szép ünnepély keretében á doztak a halhatatlan költő emlékének az ev. népiskola növendékei január 14-én. A tanulók előadták Porkoláb István jeles munkatársunknak „Petőfi képe előtt“ című színdarabját. Mindkét ünnepély feledhetet­len emlékeket hagyott az ifjúság lelkében. A gecsei gyülekezet január hó 14-én Petőfi emlékének a következő műsorral áldozott: Szózat Petőfi képe előtt. Jelenet, irta Porkoláb István. Előadták: Baranyai Dénes, Kalmár Károly, Kalmár Zoltán, Dá- kai Lina, Kalmár Lenke és Nagy Icus. Pe­tőfi. Irta Sántha Károly, szavalta Kiss La­jos. Emlékezés Petőfiről. Irta és felolvasta Nagy Kálmán ev. lelkész. A hazáról. Irta Petőfi, szavalta Kiss Karolina. Honfidal. Iskolásgyermekek énekkara. A ledőlt szo­bor. Irta Petőfi, szavalta Baranyai Sándor. A magyar nemzet. Irta Petőfi, énekli az iskolásgyermekek énekkara. A téli esték. Irta Petőfi, szavalja Csapó Erzsiké. Hym­nusz. Énekli a közönség. — Az ünnepély alkalmával tartott offertórium az aszódi főgimnázium javára 2480 K-át eredménye­zett. Az ünnepélyt az ifjúság által a harang­alap növelésére rendezett bál követte, mely­< * 4

Next

/
Thumbnails
Contents