Harangszó, 1923
1923-11-04 / 45. szám
1923. november 4 HARANOSZO. 333 Sajnálatos dolog, hogy egyházunkat sújtó és a békét veszélyeztető egyes kérdések mégis felvettetnek. Kétségtelen, hogy megértés nagymértékben mutatkozik irántunk, de ezt a túlsó oldalon lerontják egyes elhamarkodott kijelentések. Különösen azokat az állításokat teszi szóvá, melyek méltatlanul bántják az evangélikus egyház önérzetét. Örömmel köszönti azt a gondolatot, melyet Szeberényi fóesperes vetett fel, hogy Békéscsabán tartsák meg az evangélikusok zsinatát. Prónay Dezső báró tiszteletbeli egyetemes felügyelő 75 éves születési fordulójáról lelkesült hangon emlékszik meg. Prónayt ezelőtt 40 esztendővel választották egyetemes felügyelővé. Kéler Zoltán kerületi felügyelőnek nagy érdeme van abban, hogy Prónay Dezső visszaemlékezéseit sajtó alá rendezték. Elhatározta az egyetemes közgyűlés, hogy Prónay Dezső arcképét megfesteti. Üdvözli még az egyház uj tisztviselőit, ezek között dr. Mesterházy Ernőt, az uj dunántúli felügyelőt, majd megnyitja az egyetemes közgyűlést. A bevezető szavakkal kapcsolatban elsőnek Soltész Elemér protestáns tábori püspök kért szót. Megköszönte a melegséget, mellyel az evangélikus egyház-egyetem őt fogadja és kiemelte a prolestáns tábori püspöknek azt a feladatát, hogy az egyházak közt a lelki egységet kiépítse. Kapi Béla püspök ugyancsak napirend előtt szólalt fel és magasba lendü'ő szóval emlékezett meg Prónay Dezső báró születési jubileumáról. A közgyűlés valamennyi jelenlevője felállt és néma hódolattal köszöntötte a gondolatot. Mesterházy Ernő újonnan választott kerületi felügyelő szólt ezután, Geduly Henrik püspök javaslatára a közgyűlés elhatározta az egyetemes felügyelő elnöki megnyitójának és Soltész Elemér beszédének a jegyzőkönyvbe való szószerinti beiktatását, majd Kuthy Dezső dr. egyetemes előadó olvasta fel az egyetemes felügyelő szokásos jelentését. Raffay Sándor dr. püspök történelmi adatok alapján tisztázta azt a téves felfogást, mintha a protestáns egyházak valaha is vágyakoztak volna katolikus földbirtokra. Örömmel vesszük tudomásul, hogy katolikus testvéreink a mi történelmi jelentőségünket elismerik — mondotta —, kérjük őket az egy Atya gyermekeihez méltó szc- retetre is, mert kultúrharctól mentsen meg bennünket az Isten. Raffay Sándor beszéde közben lépett a terembe Prónay Dezső báró, akit a közönség felállva éljenzéssel és tapssal köszöntött, úgyhogy a püspök szavai pillanatra megakadtak. Mikor Raffay Sándor befejezte beszédét, Radvánszky Albert báró üdvözölte meleg szavakkal Prónay Dezsőt Az ünnepelt hosszabban válaszolt az üdvöz-' lésre Beszélt a három nemzedékről, amely- lyel életében találkozása volt. Azt kívánja, hogy a mai generáció el ne veszítse a múlt idők iránti megbecsülését, ápolja a hagyományokat és birkózzék meg a jelen nagy feladataival. Megnyugvással látja, hogy az egyetemes felügyelői székbe olyan kiváló fél fiú került, mint báró Radvánszky Albert. Rásó Lajos felszólalása után Pröhle Károly egyetemi pródékán kért támogatást az uj hittudományi kar számára. Zelenka Lajos szerint az államsegélyt lényegesen fel kell emeltetni. Farkas Győző viszont a reverzális harcot kárhoztatta. Raffay Sándor tett ezután jelentést külföldi útjáról s azokról a segítségekről, melyeket az amerikaiak, svédek és dánok nyújtottak. Tiltakozott a vörös szász kormány túlkapásai ellen, mely betiltotta a reformáció emléknapjának megölését és az őszi hálaadó ünnepségeket. Raffay dr. püspök külföldi jelentésével kapcsolatban az egyetemes közgyűlés egyhangúlag magáévá tette lapunk felelős szerkesztőjének : Czipott Gézának indítványát, ame'y szerint az egyetemes közgyűlés a szász állami kormány intézkedései felett sajnálatának ád kifejezést, a felfüggesztett egyházi vezérférfiaknak, valamint a szász- országi ev. egyháznak e válságos időkben a legmélyebb őszinte együttérzését fejezi ki. Az államsegély ügyében Okolicsányi Gyula az 1848. évi XX t.-c. végrehajtását szorgalmazta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a zsinati előmunkálatok folynak, előreláthatóan tavaszra, Békéscsabára a zsinat egybehívható lesz. A lelkész! fizetések kérdésében terjesztettek elő ezután több indítványt, majd Kapi püspök szólalt fel a lelkész dotációjának emelése érdekében. Általános érdeklődés mellett került ezután tárgyalásra a földreform ügye, melyet Szelínyi Aladár főjegyző ismertetett. A kérdéshez elsőnek Prónay György báró nemzetgyűlési képviselő, közélelmezési államtitkár szólt hozzá és azt a föltűnő kijelentést tette, hogy a földigénylés szemben áll a keresztény alapelvekkel és hangoztatta, hogy a tulajdon szentségével kerülünk ellentétbe, ha földet kívánunk. A beszédre Kapi Béla püspök nyomban válaszolt és kijelentette, hogy ebben a kérdésben csupán tévedésről ledet szó, amennyiben a protestáns egyházak nem egyesekkel szemben támasztanak földigénylest, hanem az állammal szemben, törvény alapján és pedig úgy, hogy az állam rendelkezésére álló állami tulajdont képező birtokokból óhajtanak részesedést. Ezután Prónay Dezső báró szólalt fel és hosszas történeti és bölcseleti bevezetéssel támasztotta alá azt a felfogását, hogy a földreform a családi élet legmélyébe nyúl bele és veszélyezteti az állam jövőjét. Zelenka Lajos tiszai egyházkerületi felügyelő, a nyíregyházai törvényszék elnöke ezután nyomban szólásra jelentkezett és hangoztatta, hogy a prolestáns egyházak igenis az 1848. évi XX. t.-c.-re támaszkodva kívánhatják íöldigenyük kielégítését, sőt az egyházakat külön dotáció illetne meg. Szeberényi Lajos fóesperes beszéde után Kaas Albert báró megállapítja, hogy még a fogalmazásban is élnünk kell a tisz. telette), amellyel Prónayt illik körülvenni. Az ő felfogása — úgymond — az ő klasz- szikus konzervatizmusa szinte magától értetődévé teszi, hogy Prónay Dezö csak ezt az álláspontot foglalhatta el. A dolog érdeméhez szólva szerinte nincs különbség ingó és ingatlan adó közt. A vagyonvált- ság nem egyéb, mint ingatlanadó. Az. egyházak igenis az 1848. évi XX t.-c. alapján igényelhetnek a vagyonváttság-földekből és pedig olyan törvény alapján, melyet az egész Csoukamagyarország érvényesnek elismert. Duszik Lajos beszéde és Turóczy Zoltán arnóti lelkész felszólalása után báró Kaas Albert tett jelentést a Luther-Szövet- ség egy évi működéséről A szövetség — úgymond — a kezdet nehézségeivel küzd, azért hát dolgozni és dolgozni. Majd a választások következtek. A régi tisztikart választották meg újra. Sztehló Kornél dr. lemondott főügyész helyett Rásó Lajos dr. lett az uj ügyész. A délután folyamán a teológiai fakultás és a szeminárium ügyét tárgyalták meg és a hitoktatói állások ügyében beszélték meg a tervezetet s több folyó ügyet intéztek el, mire aztán a gyűlés véget is ért. A gyűlés Geduly Henrik püspök imádságával végződött. Az Orsz. Evang. Tanáregyesület közgyűlésén Szigethy Lajos dr. elnök megnyitójában megemlékezett Petőfi evangélikus tanárairól és iskolatársairól, azután Madách eszméinek a nevelés szolgálatában való fontosságát fejtegette, Kozma Gabriella a protestáns nevelés céljairól, eszközeiről és értékéről olvasott fel. Vidovszky Kálmán a cserkészeinek a protestáns iskoláknál való továbbfejlesztése érdekében tartott propaganda-előadást. Azután meghallgatta a gyűlés Szelényi Ödön dr. titkári jelentését. Az Ecclesia harangöntő r. t. az egyetemes gyűlés alkalmával az egyetemes gyűlésnek vagy 30 tagját vendégül látta. A házigazda tisztet dr. Langráf János nyug. államtitkár, a társaság aligazgatója, a pest ev. egyház fáradhatatlan gondnoka töltötte be. Az ebéden meleg iinncpeltetésben részesítették a jelenvoltak dr. Langráf Jánost, aki úgyszólván a vállalat lelke, Riemer Gyula vezérigazgatót, dr. Rejöd Tibor r. kath. lelkeszí és Haffner Andort. Az Ecclesia r. t. fényes tanúbizonyság amellett, hogyha az anyagiak terén összhangban tudunk lenni, akkor egy kevés akarattal, miért ne tudnánk a lelkiekben is egyetérteni. Püspöki egyházlátogatás Somogybán. 2) Október l én, hétfőn délelőtt Po- lány, Ecsény filiája részesült a püspöki egyházlátogatás áldásaiban. A templom előtt Brenner Ede ecsényi lelkész és Fetter János tanító köszöntötte a főpásztort, akinek útja egyenesen az iskolába vezetett. Iskolavizsgálat után az egész gyülekezet a templomba vonult. Itt a főpásztor I. Péter II. 5-re építette bűnbánatra sarkaló, szivekbe markoló beszédét, int
