Harangszó, 1923

1923-11-04 / 45. szám

1923. november 4 HARANOSZO. 333 Sajnálatos dolog, hogy egyházunkat sújtó és a békét veszélyeztető egyes kérdések mégis felvettetnek. Kétség­telen, hogy megértés nagymértékben mutatkozik irántunk, de ezt a túlsó oldalon lerontják egyes elhamarko­dott kijelentések. Különösen azokat az állításokat teszi szóvá, melyek méltatlanul bánt­ják az evangélikus egyház önérzetét. Örömmel köszönti azt a gondolatot, melyet Szeberényi fóesperes vetett fel, hogy Békéscsabán tartsák meg az evangélikusok zsinatát. Prónay Dezső báró tiszteletbeli egyetemes felügyelő 75 éves szüle­tési fordulójáról lelkesült hangon em­lékszik meg. Prónayt ezelőtt 40 esz­tendővel választották egyetemes fel­ügyelővé. Kéler Zoltán kerületi fel­ügyelőnek nagy érdeme van abban, hogy Prónay Dezső visszaemlékezé­seit sajtó alá rendezték. Elhatározta az egyetemes közgyűlés, hogy Prónay Dezső arcképét megfesteti. Üdvözli még az egyház uj tisztviselőit, ezek között dr. Mesterházy Ernőt, az uj dunántúli felügyelőt, majd megnyitja az egyetemes közgyűlést. A bevezető szavakkal kapcsolat­ban elsőnek Soltész Elemér protestáns tábori püspök kért szót. Meg­köszönte a melegséget, mellyel az evangé­likus egyház-egyetem őt fogadja és ki­emelte a prolestáns tábori püspöknek azt a feladatát, hogy az egyházak közt a lelki egységet kiépítse. Kapi Béla püspök ugyancsak napirend előtt szólalt fel és magasba lendü'ő szóval emlékezett meg Prónay Dezső báró születési jubileu­máról. A közgyűlés valamennyi jelenlevője felállt és néma hódolattal köszöntötte a gondolatot. Mesterházy Ernő újonnan választott ke­rületi felügyelő szólt ezután, Geduly Hen­rik püspök javaslatára a közgyűlés elha­tározta az egyetemes felügyelő elnöki meg­nyitójának és Soltész Elemér beszédének a jegyzőkönyvbe való szószerinti beiktatá­sát, majd Kuthy Dezső dr. egyetemes elő­adó olvasta fel az egyetemes felügyelő szo­kásos jelentését. Raffay Sándor dr. püspök történelmi adatok alapján tisztázta azt a téves felfogást, mintha a protestáns egyházak valaha is vágyakoztak volna ka­tolikus földbirtokra. Örömmel vesszük tudomásul, hogy ka­tolikus testvéreink a mi történelmi jelentő­ségünket elismerik — mondotta —, kérjük őket az egy Atya gyermekeihez méltó szc- retetre is, mert kultúrharctól mentsen meg bennünket az Isten. Raffay Sándor beszéde közben lépett a terembe Prónay Dezső báró, akit a közön­ség felállva éljenzéssel és tapssal köszön­tött, úgyhogy a püspök szavai pillanatra megakadtak. Mikor Raffay Sándor befejezte beszédét, Radvánszky Albert báró üdvö­zölte meleg szavakkal Prónay Dezsőt Az ünnepelt hosszabban válaszolt az üdvöz-' lésre Beszélt a három nemzedékről, amely- lyel életében találkozása volt. Azt kívánja, hogy a mai generáció el ne veszítse a múlt idők iránti megbecsülését, ápolja a hagyo­mányokat és birkózzék meg a jelen nagy feladataival. Megnyugvással látja, hogy az egyetemes felügyelői székbe olyan kiváló fél fiú került, mint báró Radvánszky Albert. Rásó Lajos felszólalása után Pröhle Károly egyetemi pródékán kért támogatást az uj hittudományi kar számára. Zelenka Lajos szerint az államsegélyt lényegesen fel kell emeltetni. Farkas Győző viszont a reverzális harcot kárhoztatta. Raffay Sándor tett ezután jelentést külföldi útjáról s azokról a segítségekről, melyeket az amerikaiak, svédek és dánok nyújtottak. Tiltakozott a vörös szász kormány túlka­pásai ellen, mely betiltotta a reformáció emléknapjának megölését és az őszi hála­adó ünnepségeket. Raffay dr. püspök külföldi jelentésével kapcsolatban az egyetemes közgyűlés egy­hangúlag magáévá tette lapunk felelős szer­kesztőjének : Czipott Gézának indítványát, ame'y szerint az egyetemes közgyűlés a szász állami kormány intézkedései felett sajnálatának ád kifejezést, a felfüggesztett egyházi vezérférfiaknak, valamint a szász- országi ev. egyháznak e válságos időkben a legmélyebb őszinte együttérzését fejezi ki. Az államsegély ügyében Okolicsányi Gyula az 1848. évi XX t.-c. végrehajtását szorgalmazta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a zsinati előmunkálatok folynak, előre­láthatóan tavaszra, Békéscsabára a zsinat egybehívható lesz. A lelkész! fizetések kér­désében terjesztettek elő ezután több in­dítványt, majd Kapi püspök szólalt fel a lelkész dotációjának emelése érdekében. Általános érdeklődés mellett került ez­után tárgyalásra a földreform ügye, melyet Szelínyi Aladár főjegyző ismertetett. A kér­déshez elsőnek Prónay György báró nemzetgyűlési képviselő, közélelmezési ál­lamtitkár szólt hozzá és azt a föltűnő ki­jelentést tette, hogy a földigénylés szemben áll a keresztény alapelvekkel és hangoz­tatta, hogy a tulajdon szentségével kerü­lünk ellentétbe, ha földet kívánunk. A beszédre Kapi Béla püspök nyomban válaszolt és kijelentette, hogy ebben a kér­désben csupán tévedésről ledet szó, amen­nyiben a protestáns egyházak nem egye­sekkel szemben támasztanak földigénylest, hanem az állammal szemben, törvény alap­ján és pedig úgy, hogy az állam rendel­kezésére álló állami tulajdont képező bir­tokokból óhajtanak részesedést. Ezután Prónay Dezső báró szólalt fel és hosszas történeti és bölcse­leti bevezetéssel támasztotta alá azt a fel­fogását, hogy a földreform a családi élet legmélyébe nyúl bele és veszélyezteti az állam jövőjét. Zelenka Lajos tiszai egyházkerületi fel­ügyelő, a nyíregyházai törvényszék elnöke ezután nyomban szólásra jelentkezett és hangoztatta, hogy a prolestáns egyházak igenis az 1848. évi XX. t.-c.-re támaszkodva kívánhatják íöldigenyük kielégítését, sőt az egyházakat külön dotáció illetne meg. Szeberényi Lajos fóesperes beszéde után Kaas Albert báró megállapítja, hogy még a fogalmazásban is élnünk kell a tisz. telette), amellyel Prónayt illik körülvenni. Az ő felfogása — úgymond — az ő klasz- szikus konzervatizmusa szinte magától ér­tetődévé teszi, hogy Prónay Dezö csak ezt az álláspontot foglalhatta el. A dolog ér­deméhez szólva szerinte nincs különbség ingó és ingatlan adó közt. A vagyonvált- ság nem egyéb, mint ingatlanadó. Az. egy­házak igenis az 1848. évi XX t.-c. alapján igényelhetnek a vagyonváttság-földekből és pedig olyan törvény alapján, melyet az egész Csoukamagyarország érvényesnek elismert. Duszik Lajos beszéde és Turóczy Zol­tán arnóti lelkész felszólalása után báró Kaas Albert tett jelentést a Luther-Szövet- ség egy évi működéséről A szövetség — úgymond — a kezdet nehézségeivel küzd, azért hát dolgozni és dolgozni. Majd a választások következtek. A régi tisztikart választották meg újra. Sztehló Kornél dr. lemondott főügyész helyett Rásó Lajos dr. lett az uj ügyész. A délután folyamán a teológiai fakul­tás és a szeminárium ügyét tárgyalták meg és a hitoktatói állások ügyében beszélték meg a tervezetet s több folyó ügyet intéz­tek el, mire aztán a gyűlés véget is ért. A gyűlés Geduly Henrik püspök imád­ságával végződött. Az Orsz. Evang. Tanáregyesület közgyűlésén Szigethy Lajos dr. elnök meg­nyitójában megemlékezett Petőfi evangéli­kus tanárairól és iskolatársairól, azután Madách eszméinek a nevelés szolgálatában való fontosságát fejtegette, Kozma Gabri­ella a protestáns nevelés céljairól, eszkö­zeiről és értékéről olvasott fel. Vidovszky Kálmán a cserkészeinek a protestáns isko­láknál való továbbfejlesztése érdekében tar­tott propaganda-előadást. Azután meghall­gatta a gyűlés Szelényi Ödön dr. titkári jelentését. Az Ecclesia harangöntő r. t. az egyetemes gyűlés al­kalmával az egyetemes gyűlésnek vagy 30 tagját vendégül látta. A házigazda tisztet dr. Langráf János nyug. államtitkár, a tár­saság aligazgatója, a pest ev. egyház fárad­hatatlan gondnoka töltötte be. Az ebéden meleg iinncpeltetésben részesítették a jelen­voltak dr. Langráf Jánost, aki úgyszólván a vállalat lelke, Riemer Gyula vezérigazga­tót, dr. Rejöd Tibor r. kath. lelkeszí és Haffner Andort. Az Ecclesia r. t. fényes tanúbizonyság amellett, hogyha az anyagiak terén összhangban tudunk lenni, akkor egy kevés akarattal, miért ne tudnánk a lelkiek­ben is egyetérteni. Püspöki egyházlátogatás Somogybán. 2) Október l én, hétfőn délelőtt Po- lány, Ecsény filiája részesült a püs­pöki egyházlátogatás áldásaiban. A templom előtt Brenner Ede ecsényi lelkész és Fetter János tanító köszön­tötte a főpásztort, akinek útja egye­nesen az iskolába vezetett. Iskola­vizsgálat után az egész gyülekezet a templomba vonult. Itt a főpásztor I. Péter II. 5-re építette bűnbánatra sar­kaló, szivekbe markoló beszédét, int­

Next

/
Thumbnails
Contents