Harangszó, 1923
1923-09-02 / 35-36. szám
268 HARANQSZÖ. 1923. szeptember 2 legyenek ítélve. De hát hogyan lehessen segíteni? Véleményem szerint — mint erre az Evangélikusok Lapjában egyszer már rámutattam — másként, mint az egyháztagok újabb megterhelésével, nem lehet. És pedig leghelyesebb lenne a segítést decentralizálni: minden kerület adjon a nyugdíjintézettől járó nyugdíjon kívül a saját kerületében működött, illetőleg onnan nyugalomba ment lelkészeinek külön nyugdíjat, vagy segélyt, amit évenként a közgyűlés állapítson meg és pedig búzában. Stabil valuta mellett lehetne a nyugdíjintézet reformjáról beszélni, de a mai idők erre alig alkalmasak Természetesen lehetségesnek tartok egy olyan megoldást is, mely szerint a gyülekezetek által beszedett járulékok az egyetemes egyháznak, illetőleg a nyugdíjintézetnek juttassanak, de ez részletkérdés, a megoldás módja nem fontos, fő a gyors és gyökeres megoldás. Minden igényjogosult részére fejenként és havonként legalább 1 q búzát kellene megállapítani, meggyőződésem szerint lehetne is. Nem hiszem, hogy egy kis jóakarattal és az egyház és szolgái iránti köteles tisztelettel ne lehetne e kérdést közmegelégedésre megoldani. Az érdekeltek egy kisebb csoportja nevében felhívom egyházunk vezetőinek és alkotmányos szerveinek figyelmét erre az égetően sürgős megoldást kívánó ügyre. Dr. Kring Jenő. Jiáró Radvánszky Kálmán, a sajókaxai egyház felügyelője, aki a sajókazai egyházat állandóan nagymértékben segélyezi s az egyházi közterhek vállalásában állandóan első helyen jár, mikor értesült a hegyaljai egyházmegye lelkészt karának a nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek és árvák segélyezésére megindított mozgalmáról, azonnal négy mázsa búzát adott e nemes célra. Ugyanő a Theologusok otthonára egy mázsa rozsot adományozott. íme, egy igazi főúri Gondolatok a vasárnapi iskola körül. Kik a vasárnapi iskola tagjai? Eredményes munkát a tapasztalat szerint ugyan csak a már megkon- firtnált, tehát az elemi ismeretek birtokában levő gyermekekkel végezhetünk, de nagyon ajánlatos, ha már a hatévesek is ott ülnek a vasárnapi iskola tagjai között és hallgatják feleleteiket, s lassankint ismereteik mértéke szerint ők is részt vesznek a bibliaolvasásban. Ha nagyon sok a tagok száma, a csoportos tanítást lehet bevezetni. Egy sugarat.*) Egy sugarat, csak egy sugarat, Hogy el ne nyeljen az éjjel! Egy édes hangot, egy biztatót, Reménnyel éltetőt, simogatói A rémes hangzavar s ijesztő vészhangok Közt szerte széjjel! Haragos felhők közt megrezdül néha egy Kis csillag fénye, Mint szikra kipattan hamu közül, De alig villan meg, elröpül, tovaszáll S lelkünkre fekete éj nehezül. Keserű kínnal telt keblünkbe néha Mint szelíd permeteg, tavaszi madárhang Méze csepeg. De alig érinti, még nem is éreztük, Letörli, kilopja gyászszinü hollók Rút károgása, S vijjogó keselyük prédára éhező Dulakodása. S vakító homályban, pokoli zaj között Sikoltó jajszavak rémítenek. Közel a sirhoz szomorú vénség Napjaiban, Látom ezt, hallom ezt s szivem a keblemben Megsajdul, felzokog fájdalmasan Mély sebet ejtve, gyógyíthatatlant Nyilai át rajta a gondolat, Mi sorsot érnek, kik itt maradnak, Míg testem porlad a hantok alatt. Sohasem gondoltam hidegen, nyugodtan Halálra, sírra, az utolsó órára. Zokogó kedvesim utolsó csókjára, Drága volt mindig az élet nekem. S most ujult erővel támadnak rémet Halálnak, simák, az utolsó órának Zokogó kedvesim utolsó csókjának, Elborul, s kerüli tekintetem. Még sírom szélén is az égi hatalmat Esengve kérem, Csak addig, még addig ne hívjon magához, Egy uj nap hajnalát, pacsirták uj dalát Míg meg nem érem. Ne döntsön sírba a fájó tudat: Kimúlni megtöri reménnyel — Egy sugarat, csak egy sugarat, Mielőtt elnyel az éjjel! Torkos László. *) Mutatóba ,Őszi harmat után" című verses kötetből. A vasárnapi iskola vezetője rendesen a lelkész, esetleg felesége; fiiiákban a tanító, vagy tanítónő. Nagyon ajánlatos és értékes eredményeket ígérő lenne, ha a világi e'emeket is megnyerhetnénk az oktatás céljaira, bogy minél szélesebb körben és minél népszerűbb formában terjeszthetnénk ezt a népnevelő intézményt. Amerikában a milliárdosok között nem egyet lehet találni, akik a saját maguk által alapított é3 fenntartott vasárnapi iskola vezetésében lelik legnagyobb örömüket. A szórványgondozás egyik leghathatÓ3abb eszközének bizonyulna az egyes szórvány-központokban felállítandó vasárnapi iskola, amelyet a lelkész, esetleg megbízottja bizonyos napokon felkeresne és megtartaná a már ismeretes gyermek istentisztelet keretében a vasárnapi iskolai tanítást, amelyen természetesen résztvennének a felnőttek is és ilyenformán ők is felfrissíthetnék vallási ismereteiket és áldozhatnának az istentisztelet oltárán. A vasárnapi iskola helye lehet n templom, ahol beleillesztve a lithur- giás, orgonakiséretes gyermekistentiszteletbe. a szokásos rideg délutáni könyörgést helyettesítené, illetve kibővíteni ; azután lehet az iskola, ahol vagy a délutáni könyörgés mán, vagy előtt lehetne megtartani a szorosan vett vas. isk. oktatást. A helyi viszonyok, a hagyományos szokások, a praktikus szempontok mindenütt tekintetbe veendők. A vasárnapi iskola tananyaga felöleli mindazt, amit az elemi isk. vallástani kézikönyvek magukban foglalnak ; de emellett különösképen a biblia rendszeres olvasását és tanulmányozását kell munkánk tárgyává tennünk, hogy a gyermek jártas le gyen az egyes Szentirási könyvek ismeretében, az evangéliumi és epis- tolai szakaszokban. A tanítás kitérjed az egyházi ének gyakorlására, a közös imádkozásra, bibliai aranymondások betanulására, bibliai és egyháztörténetek felmondására, bibliai tárgyú, vagy erkölcsi mesék olvasására stb. Vonzóvá tesszük a vas isk. intézményét. ha a növendékekből énekkart szervezünk, ha a téli hónapokban a leányok számára valamelyik női munkálunk vezetése mellett varróisko'át alakítunk, miáltal a leányokban kifejlesztjük a finom Ízlést, a kézügyességet és praktikus haszonhoz is juttatjuk őket. A vasárnapi iskola tanítási módszere a tanulók értelmi fokához iga zodó, a vezető egyéni karizmájától függő kérdezgető és felelgető ismeret- közlés, mely elsősorban az érzelmi világ nemesítését, fejlesztéséi tartja szem előtt, mint az erkölcsi jellem- fejlesztés alapját. Ne legyen meg honosítva a szigorú leckefalmondási kényszer, amely esetleges büntetésekkel is járhat, hanem hassa át a vezető tanítási módszerét az elnéző
