Harangszó, 1923
1923-08-19 / 34. szám
260 HARANOSZÖ 1923. augusztus 19. gazdasági krónikája. Belőle megtudjuk azonban, ami a jelen idők emberét különösen érdekli, hogy a mai hajmeresztő árak mellett Anno 1767- ben milyen nevetségesnek látszó alacsonyak voltak az árak. Így például a marhahús fontja 2 kr., a bárányé 1 és fél kr., a disznóé és borjúé 3 kr. volt; egy darab fiatal borjú ára 1 frt, a tehéné 10 —13, a hizott disznóé 7—10 frt volt. Tojást egy garasért 20—24, sőt 30 darabot is lehetett kapni. A csirke párja 3-4, a liba darabja 9 — 10—12 kr. volt, míg a nyúl darabját 6—8 krajcárért vesztegették. Az »urizálás« könnyű lehetett, hisz egy cseléd éri bére 7— 12, a béresé 12—20 frt volt. A fuvarért Pestre egy mérő gabona utáa 4 garast kértek s lovat 18—22, közönséges kocsit 8 — 12, ökrös szekeret 18—20 forintért lehetett venni. A mi fogalmaink szerint nem volt nagy ur a háztulajdonos sem, hisz egy közönséges parasztház ára 12 — 20, jobbfajtáé 60 — 150 forint közt váltakozott. Érdekes, hogy tejet és túrót nem adtak el, mert »az a babona hit uralkodott, hogy a tehén nem ad többé tejet, ha azt pénzen eladják.c Kérelem. Aug. 20-án, Szent István király napján, az istentisztelet alkalmából befolyó templomi perselyt ajánljuk fel és küldjük el a Harangszó fenntartására. Ugyancsak Szent István király napján tartsunk házanként gyűjtést; Csak akinek van, az adjon. Aki legalább egy tojás árát nélkülözni tud, hozza szívesen áldozatul a sajtó céljaira. Az Isten áldása lesz rajtat — Azt gondoltuk meg még az apjukkal, — szól Baloghné ismét, — maradjon itt nálunk bátyám is, hogy a kis Rozika jobban megszokjék nálunk és el ne vehessék tőlünk. Elfér köztünk. Megbecsüljük .. . Az agg szeméből könny bugy- gyan. Elönti ráncos arcát. Reszkető kezeit összekulcsolja, úgy szorítja erősen hullámzó kebelére. — Van . . . van, mégis igaz szív, egy pár . . . egy szívpár, aki hazát, Istentől áldott otthont ád a kivetett koldusnak s elvezérli a másik, az igazi haza felé! . . . De van Istenünk is: az igazak jutalma el nem maradhat 1 (Vége.) Köszönöm . .. Vággyal vert utján az éleinek Feléd indultam én édes Atyám. Kísértek álmok, kacagások, felém nevető szagos virágok a nagy papiház udvarán. Vággyal vert útja az életnek székely kapun — jaj — kifutott. Hullott rá árnyék. ívelte napfény, Szegték bozótok. Ölelte repkény. De fényben, árnyban Feléd haladott... * Köszönöm oh Atyám: Zsoltáros szivem, hogy így szerethetett, lm elhagyott az út, a vágy, Repkény helyett bánat fon át. Bolygok bús szívvel hontalan tövises magyar ugaron s kit hivó szóval hívok, keresek: Te vagy én Atyám, Feléd sietek. SZENTEH DEZSÖNÉ. A vasárnapi iskola célja. Miért szükséges a vasárnapi iskola, mi a célja, rendeltetése? Nem teszi-e fölöslegessé a századokon keresztül bevált mindennapi és ismétlő iskola, avagy a lelkész által végzett hitoktatás és konfimációi tanítás? A vasárnapi iskola célja a tanuló ifjúság érzelmi és értelmi világának a Jézus Krisztus evangéliuma alapján való kiművelése, a krisztusi gondolkodás, a keresztyén világnézet, az evangéliumi erkölcs elsajátítása, hogy a gyakorlati élet számára egyhaza hoz ragaszkodó s építéséért lelkesedéssel dolgozó öntudatos keresztyént, honpolgári kötelességeit híven teljesítő hazafit, embertársait önzetlenül szerető s azoknak javait szolgáld erkölcsi jellemet neveljen belőle, amely úgy a magán-, mint a közéletben bizonyságot tesz a Krisztus tanításáról. Iskolába járási kényszert a vasárnapi iskola ne;n ismer, az önként jelentkezők és örömmel tanulók elite testületé ez, mely a vasárnapot vallástanulással, biblia olvasással, énekléssel és imádkozással akarja megszentelni és a hétköznapi vallástani anyagot ünnepélyessé tenni. A vasárnapi lélek sokkal emelkedettebb, fogékonyabb Isten dolgei iránt, árért mélyebb nyomokat hagy ez az ün népi magvetés a gyermek lelkében. A vasárnapi munkaszünet a maga sok bűnös egész sokaságát keltheti életre a gyermekben, de ha a délutáni könyörgés előtt, vagy után az Isten igéjével töltöttük meg lelkét, ha a közös imádkozás, éneklés, bibliaolvasás és magyarázás felemelő tanulságait zártuk emlékezetébe, úgy nem fogja oly könnyen hálójába keríteni a tétlenséggel, csavargással, illetlen társalgásokkal járó bűnös kívánság. Nemes, tiszta lelki szórakozást és épülést nyújt, helyes irányba tereli a gyermek érdeklődését, felfrissíti, elmélyíti, világosabbá és gyakorlati- abbá teszi vallásos ismereteit, szorosabban fűzi az egyházi intézményekhez, tudatába vési az egyház nevelő munkájának áldását, nélkülözhetetlenségét. Közelebb hozza a gyermekeken keresztül a szülőket is az egyházhoz, akiket különben elválaszt tőle a sok napi gond, az érzelmi eldurvulás. A konfirmációi oktatással rendesen be szokott fejeződni a lelkész gyermek- nevelése, legfeljebb heti 1 órában foglalkozik az isméllósökkel a vallási tantárgyak repeticiója alakjában, melyben személyes, benső, bizalomteljes viszony nem fejlődhetik ki tanító és tanítvány között. ,A vasárnapi iskola ezen a hiányon is segít; amit az iskolai tömegtanítás nyújtani nem tud, vagy amire a templomi prédikáció ki nem térhet, azt a vasárnapi iskolai munkaóra csepegteti a gyermek leikébe kölcsönös kérdezgetés és felelgetés alakjában. Ha azt akarjuk, hogy a hívek bizalommal, szeretettel s vonzalommal viseltessenek a lelkész munkája iránt, akkor el kell követ nünk mindent a gyermeknevelés körül, hogy minél több szállal fűzzük magunkhoz egyházunk jövendő hithfi. imádkozó, egyházfenntartő tagjait. Novák Rezső Amennyit egy-egy táncmulatság alkalmával belépő díj címén lefizetünk, félvállról, a kis lájbli zsebéből odadobunk a cigánynak, annak csak a felét ajánljuk fel a Harangszó fenntartására. Őszi harmat után ... Ezzel a címmel bocsátotta Torkos László a legutóbbi évek költői termését az irodalmi nyilvánosság elé. A csinosan kiál i- tott kötetben gazdag változatosságban követik egymást a finoman és mélyen átér- zett lírai költemények, meleg liraisággal aláfestett pillanatképek s a kötet végén levő hosszabb elbeszélő költemény még arra is
