Harangszó, 1923

1923-08-19 / 34. szám

260 HARANOSZÖ 1923. augusztus 19. gazdasági krónikája. Belőle megtud­juk azonban, ami a jelen idők em­berét különösen érdekli, hogy a mai hajmeresztő árak mellett Anno 1767- ben milyen nevetségesnek látszó ala­csonyak voltak az árak. Így például a marhahús fontja 2 kr., a bárányé 1 és fél kr., a disznóé és borjúé 3 kr. volt; egy darab fiatal borjú ára 1 frt, a tehéné 10 —13, a hizott disznóé 7—10 frt volt. Tojást egy garasért 20—24, sőt 30 darabot is lehetett kapni. A csirke párja 3-4, a liba darabja 9 — 10—12 kr. volt, míg a nyúl darabját 6—8 krajcárért vesztegették. Az »urizálás« könnyű lehetett, hisz egy cseléd éri bére 7— 12, a béresé 12—20 frt volt. A fu­varért Pestre egy mérő gabona utáa 4 garast kértek s lovat 18—22, kö­zönséges kocsit 8 — 12, ökrös szeke­ret 18—20 forintért lehetett venni. A mi fogalmaink szerint nem volt nagy ur a háztulajdonos sem, hisz egy közönséges parasztház ára 12 — 20, jobbfajtáé 60 — 150 forint közt váltakozott. Érdekes, hogy tejet és túrót nem adtak el, mert »az a ba­bona hit uralkodott, hogy a tehén nem ad többé tejet, ha azt pénzen eladják.c Kérelem. Aug. 20-án, Szent István király napján, az istentisztelet alkalmából befolyó templomi perselyt ajánljuk fel és küldjük el a Harang­szó fenntartására. Ugyancsak Szent István király napján tartsunk házan­ként gyűjtést; Csak akinek van, az adjon. Aki legalább egy tojás árát nélkülözni tud, hozza szívesen áldo­zatul a sajtó céljaira. Az Isten áldása lesz rajtat — Azt gondoltuk meg még az apjukkal, — szól Baloghné ismét, — maradjon itt nálunk bátyám is, hogy a kis Rozika jobban meg­szokjék nálunk és el ne vehessék tőlünk. Elfér köztünk. Megbecsül­jük .. . Az agg szeméből könny bugy- gyan. Elönti ráncos arcát. Reszkető kezeit összekulcsolja, úgy szorítja erősen hullámzó kebelére. — Van . . . van, mégis igaz szív, egy pár . . . egy szívpár, aki hazát, Istentől áldott otthont ád a kivetett koldusnak s elvezérli a másik, az igazi haza felé! . . . De van Iste­nünk is: az igazak jutalma el nem maradhat 1 (Vége.) Köszönöm . .. Vággyal vert utján az éleinek Feléd indultam én édes Atyám. Kísértek álmok, kacagások, felém nevető szagos virágok a nagy papiház udvarán. Vággyal vert útja az életnek székely kapun — jaj — kifutott. Hullott rá árnyék. ívelte napfény, Szegték bozótok. Ölelte repkény. De fényben, árnyban Feléd haladott... * Köszönöm oh Atyám: Zsoltáros szivem, hogy így szerethetett, lm elhagyott az út, a vágy, Repkény helyett bánat fon át. Bolygok bús szívvel hontalan tövises magyar ugaron s kit hivó szóval hívok, keresek: Te vagy én Atyám, Feléd sietek. SZENTEH DEZSÖNÉ. A vasárnapi iskola célja. Miért szükséges a vasárnapi is­kola, mi a célja, rendeltetése? Nem teszi-e fölöslegessé a századokon ke­resztül bevált mindennapi és ismétlő iskola, avagy a lelkész által végzett hitoktatás és konfimációi tanítás? A vasárnapi iskola célja a tanuló ifjúság érzelmi és értelmi világának a Jézus Krisztus evangéliuma alap­ján való kiművelése, a krisztusi gon­dolkodás, a keresztyén világnézet, az evangéliumi erkölcs elsajátítása, hogy a gyakorlati élet számára egyhaza hoz ragaszkodó s építéséért lelkese­déssel dolgozó öntudatos keresztyént, honpolgári kötelességeit híven telje­sítő hazafit, embertársait önzetlenül szerető s azoknak javait szolgáld er­kölcsi jellemet neveljen belőle, amely úgy a magán-, mint a közéletben bizonyságot tesz a Krisztus tanítá­sáról. Iskolába járási kényszert a vasár­napi iskola ne;n ismer, az önként jelentkezők és örömmel tanulók elite testületé ez, mely a vasárnapot val­lástanulással, biblia olvasással, ének­léssel és imádkozással akarja meg­szentelni és a hétköznapi vallástani anyagot ünnepélyessé tenni. A vasár­napi lélek sokkal emelkedettebb, fo­gékonyabb Isten dolgei iránt, árért mélyebb nyomokat hagy ez az ün népi magvetés a gyermek lelkében. A vasárnapi munkaszünet a maga sok bűnös egész sokaságát keltheti életre a gyermekben, de ha a délu­táni könyörgés előtt, vagy után az Isten igéjével töltöttük meg lelkét, ha a közös imádkozás, éneklés, biblia­olvasás és magyarázás felemelő tanul­ságait zártuk emlékezetébe, úgy nem fogja oly könnyen hálójába keríteni a tétlenséggel, csavargással, illetlen társalgásokkal járó bűnös kívánság. Nemes, tiszta lelki szórakozást és épülést nyújt, helyes irányba tereli a gyermek érdeklődését, felfrissíti, elmélyíti, világosabbá és gyakorlati- abbá teszi vallásos ismereteit, szoro­sabban fűzi az egyházi intézmények­hez, tudatába vési az egyház nevelő munkájának áldását, nélkülözhetet­lenségét. Közelebb hozza a gyerme­keken keresztül a szülőket is az egyházhoz, akiket különben elválaszt tőle a sok napi gond, az érzelmi eldurvulás. A konfirmációi oktatással rendesen be szokott fejeződni a lelkész gyermek- nevelése, legfeljebb heti 1 órában foglalkozik az isméllósökkel a vallási tantárgyak repeticiója alakjában, mely­ben személyes, benső, bizalomteljes viszony nem fejlődhetik ki tanító és tanítvány között. ,A vasárnapi iskola ezen a hiányon is segít; amit az iskolai tömegtanítás nyújtani nem tud, vagy amire a templomi prédiká­ció ki nem térhet, azt a vasárnapi iskolai munkaóra csepegteti a gyermek leikébe kölcsönös kérdezgetés és felel­getés alakjában. Ha azt akarjuk, hogy a hívek bizalommal, szeretettel s vonzalommal viseltessenek a lelkész munkája iránt, akkor el kell követ nünk mindent a gyermeknevelés körül, hogy minél több szállal fűzzük ma­gunkhoz egyházunk jövendő hithfi. imádkozó, egyházfenntartő tagjait. Novák Rezső Amennyit egy-egy táncmulatság alkalmával belépő díj címén lefizetünk, félvállról, a kis lájbli zsebéből oda­dobunk a cigánynak, annak csak a felét ajánljuk fel a Harangszó fenn­tartására. Őszi harmat után ... Ezzel a címmel bocsátotta Torkos László a legutóbbi évek költői termését az iro­dalmi nyilvánosság elé. A csinosan kiál i- tott kötetben gazdag változatosságban kö­vetik egymást a finoman és mélyen átér- zett lírai költemények, meleg liraisággal aláfestett pillanatképek s a kötet végén levő hosszabb elbeszélő költemény még arra is

Next

/
Thumbnails
Contents