Harangszó, 1923
1923-08-19 / 34. szám
XIV. évfolyam. 1923. augusztus 19. 34. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: i DDDániúll Lutber-Szövetsflö. Az OrhzágON Lutlier-SzÖTet- big hivatal®* lapja. Kéziratok, előfizetési dijak ét* reklapi&oiók a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának özentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tanító. Megjeleni!! minden vasárnap. S.orkeaatö kiadóhivatal: SZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HAIUNUSZO- előfizetési ára: negyedévre 1000 korona. liUther-Bzövetégi tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szán ára 100 korona. SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. A .Harangasó* terjauté- ■óre befolyt adományokból •tórványban lakó hívőinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Bábel építői. ... »Mondának annakokáért: Jer- tek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek magassága az eget érje é3 ily módon szerezzünk magunknak nevet; mert netalán elosz- lunk az egész főidnek színére.,.. És az Ur mondá: ... mivelhogy ezt kezdették most mívelni, ezután semmi meg nem tarthatja őket, hogy szinte ezenképen ne cselekedjenek mindeneket, amelyeket vakmerőképen elvégeztek cselekedni. No azért szálljunk alá s veszítsük eszét az ő nyelveknek : hogy egymás beszédét meg ne értsék.« Nem minden különös indok nélkül másoltam ide a szentírásból néhány versszakot, melyek egészen megegyeznek I. Móz. 11.4, 6, 7. foglaltakkal. A körülöttem hullámzó élet jelenségei juttatták eszembe ama szavakat. Itt vannak, itt szorgoskodnak az iparkodás emésztő lángjával szívükben testi szemeim előtt a fö'dnek ama fiai, kik abban a hitben, hogy az ész meg az arany mindenható, ész és arany birtokában egekig érő tornyokat építenek, lehetetlenséget nem ismerő vállalatokat hajtanak végre. Mint egy Phaccon, mint egy Ikarus, a földben, vízben, tűzben és levegőben működő mindennemű természeti erőket rabszolgájukká szegődtették. De távol van tőlük, hogy a nagyszerű eredmények folytán fölemelnék hálaérzetüket a »minden jó adomány és tökéletes ajándék« kifogyhatlan forrásához. óh nem 1 Szent meggyőződésük, hogy minden siker az ö saját érdemük. Itt vannak a népek sorsát intéző hatalmasok. Tengernyi szuronyra s töméntelen gazdaságra támaszkodva ahelyett, hogy mint a népeknek kö- teleségtudő, hű pásztorai, az Isten fiainak boldogítására irányoznák keresztyéni szeretettel figyelmüket alacsony, önző indulatok rabjává szegődve féktelen önkénnyel bontják szét ezeréves jogoknak, soha kétségbe nem vont igazságoknak, természetszülte szabadságnak alapjait és egész alkotmányát. Aztán ott dőzsölnek, itt hivalkodnak fülsértő kacagással az erkölcsi törvények ellen hadat izenő Titánoknak zabolátlan serege, akik nem ismerik el a lelkiismeret uralmát, nem ismernek semmiféle kötelességet sem felebarátaik, sem a nagy természet, sem a világ teremtójc iránt. Mindegyikük kisistennek képzeli magát és azt hiszi, hogy ó a világ központja, minélfogva az emberek és az intézmények : kézmíves, iskola, vasút, kereskedő, posta, szolgabiró s miniszter mind csak azért léteznek a világon, hogy az ő kényelmének engedelmes szolgái legyenek. A Bábel tornya építőinek magva nem veszett ki. Kikelt az az idők szakadatlanul zúgó árja által összehordod iszapból és eddig soha nem tapasztalt buja tenyészettel terpeszkedik szét az emberiség minden rétegében. De ennek a határtalan gőgnek büntetése sem maradt el. Miként ama bibliai elbizakodottságot a nyelvek összezavarodása követte: az erkölcsi világrend kérlelhetlen törvénye szerint ugyanaz a sors sújtja korunk gyermekeit is. Nem értjük meg egymást. Hasztalan beszélünk virágos, hangzatos, legékesebb szavakkal,hasztalan igyekszünk megdönthetetlen okokkal védelmezni szóval vagy írásban igazságainkat. A kérelmező siket fülekre talál. A buzdítás lángold szavai fagyos közöny acélpáncéláról hullanak vissza hatástalanul. A jognak, törvénynek nyilait az önkény csatabárdja veri el utjokból. Az emberszeretet hangja elvész az egyéni érdekek kavargó hangzavarában. Nem értjük meg egymást. Nincs életközösség, nincs köztünk egyetértés. Testvérek volnánk és idegenekül, értelmetlenül vagy épen ellenségekként nézünk egymásra. Ez az idegenkedés, az elszigeteltségnek ez a nyomasztó érzése meglankasztja az akaraterőt, megbénítja a mozgató idegeket. Sivár tétlenség és érzéketlenség zordon fájdalma borong a lélekben. Mennyei atyánk, hatalmas Istenünk I Elégeld meg gyermekeidnek e siralmas állapotát, mely nem méltó isteni származásunkhoz. Te tudod jól, hogy habár a te végtelenségednek egy szikrája ég keblünkben, mindamellett a képességeknek szűk korlátái közé szorított gyarló nemzetség vagyunk. Hasztalan igyekezünk e zűrzavaros világból a lelki béke virágos, derűs levegőjére kibontakozni, ha áldástosztó jobb karod nem ád foganatot tevékenységünknek. Kilőjed el reánk a pünkösdi szent lelket, hogy megtanítson bennünket oly nyelven szólni, melynek megértésére megnyílik az emberek hallása, a vakok látása, magábaszáilás, önismeret és bűnbánat szállja meg a szíveket Árassz reánk, a bűnbe esettek tekervényes, sötét utjain bolygókra égi világosságot, hogy lássák megnyílt szemeink a pusztulás mélységes örvényét, amely felé vétkes ösztöneink: a tobzódás, a hatalomvágy, az irigykedés, az önzés, féltékenység és gyűlölködés féktelen áradatként ragadnak bennünket. Zendítsd meg felettüak a megtérésnek idegrendítő harsonáját, melynek hangjára fásult szíveink rideg húrjai nemes érzelmekre rezdüljenek és át- melegült keblünk örömmel fogadja be az áldozatkészségnek, részvétnek, szeretetnek és elégedettségnek szivet, lelket kibékítő, megnyugtató, Istenhez emelő gazdagságát. 8ass Jáno8. Álljunk egész lélekkel a Harangszó melléi
