Harangszó, 1923
1923-07-15 / 29. szám
XIV. évfolyam 2d. szám. 1923. július 15. Alapította K A PI BÉLA 1910-ben. Lap tulajdonos: t Duiiúntúil Lulöer-SzövelsÉij. Av. OrszúgOB Luther-Szöfet- m'k hivatalon lapja. Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Uzentgotthárdri» (Vasvin.) küldendők. Klőfizotént elfogad minden cvang. lelkész és tanító. Msujtilefilk mlnde.D vasárnap. H1^ RA 1^1 d üü * a p1 >rrs\ / SZERKESZTIK: i RErOrtíti-kTü3 FOISküU i S*ALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Bzerkasztö-kiadőhlraUl: szentootthArü, Vasvármegye. A „RAttANÖBZO“ előflzetér.f ára: negyedévre 500 korona. Lntfaer-Szöretégl tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 50 korona. A „Harangszó" terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. A tanító és a pap; az iskola és a templom. A napi politika szennyes jelenségeitől távol kell maradnia a tanítóságnak ... A tanítóknak csak egy kötelességük lehet, hazafias munkás- embert nevelni a reája bízott gyermekekből ... Szűnjön meg minden, ami* embert embertől, pártot párttól, magyart magyartól elválaszthat és építsük fel egy akarattal, egy igyekezettel a jövendő Magyarországot. Az iskola legyen szentély, ne férkőzhessen oda be semmiféle lelket ölő agitáció... Qróf Kiebelsberg Kunó, Magyar- ország kultuszminisztere, Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke fordultak többek között ezzel a kérelemmel a nemzet napszámosaihoz, a magyar tanítósághoz és üdvözölték őket nyolcadik egyetemes nagygyűlésük alkalmából. Mi valahogyan úgy érezzük, hogy ezek az üdvözlő szavak Magyarország tanítóságához voltak ugyan ad- resszálva, de a papságnak is szólnak. Mert mi a kettőt: tanítót és papot, iskolát és templomot egymástól elválasztva elképzelni nem tudjuk. Nincsen életpálya, nincsen hivatás, ahol a kettő sikeres eredmény tekintetében jobban egymásra volna utalva, egymást jobban kiegészítené, mint a tanítóé és a papé, mint az iskola és a templom. Szentély mind a kettő. Ha azért kívánatos, hogy a tanító távol tartsa magát a napipolitika szennyes mellékjelenségeitől, mennyivel inkább a pap. Ha szentély az iskola. s oda nem szabad beleférkőznie semmiféle leiket ölő agitációnak, mennyivel inkább szentély a templom, ahol még kevésbbé van helye a lelket ölő agitációnak. A társadalmi és politikai élet kérdései Jegmélyükön ugyan nemkevésbé vallásos kérdések is. A különböző pártok azért nem egy alkalommal pályázni szoktak az egyház súlyára is, hogy érdekükben érvényesítse szellemi és erkölcsi értékeit? Melyikhez csatlakozzék ? Egyikhez se A krisztusi egyház csak párton kívüli, helyesebben felüli lehet. Mióta a farizeusok a Heródes-pártiakkal (félretéve e célból egymásközőtti ci- vóddsaikat, koalícióba léptek) tanácsot tartanak ellene, hogy elveszítsék őt (Márk 3.i., Máté 22.15—is.) Krisztus nem bizhatja magát semmiféle pártra. Hanem így szól tanítványaihoz, a tanítókhoz és papokhoz: Mtn- den írástudó, aki a mennyeknek országa felől megtanultatott, hasonlatos az olyau gazdához, aki ót és újat hoz elő az ő éléstárából. (Máté 13.62) Krisztus egyháza azért távol tartja magát a politikai arénán folyó párt- tülekedésektőj, de hirdetni hirdeti minden pártnak az evangéliom fundamentális igazságait. Mindezek dacára napjainkban mégis hány templom lelket ölő agitáciő- nak színhelye és nem az imádságnak háza és a mennyek kapuja. Luther a világi felsőségről. A világi jog és hatalom Isten akaratából és rendeléséből van a világon, mondja Luther >A világi felső- ségről« szóló munkájában, melyet fejedelme testvérének, János hercegnek ajánlott. Az Írásbeli helyek, melyek ezt bizonyítják: Róm. 13.1—2., I. Péter 2.13—h. Ha az egész világ igaz keresztyénekből, azaz igaz hívőkből állana, akkor semmiféle fejedelemre, királyra, urra, büntető hatalomra vagy jogra nem lenne szükség. A jő fának nincs szüksége semmi tanításra, vagy jogra, hogy jó gyümölcsöt teremjen, hanem természete hozza magával, hogy minden jog és tan nélkül terem, amint az neki tulajdonsága. A törvény a bűn miatt adatott. Az egész világ gonosz és ezek között alig akad egy igaz keresztyén. Ez oknál fogva rendelte az Isten a kétféle kormányzatot, a szellemit, amely keresztyén és kegyes embereket nevel a Krisztus alatt Szt. Lélek által és a világit, mely arra nézve rendelkezik, hogy a nem keresztyének és a gonoszok külsőleg békében éljenek s csendesen legyenek. A két kormányzatot szándékosan el kell választani egymástól s mind a kettőt meghagyni; az egyiket, amely istenfélővé tesz, a másikat, mely a külső békét szerzi s tiltja a rossz tetteket; egyik sem elég a másik nélkül a világban, mert Krisztusnak lelki uralma nélkül világi hatóság által senkisem lehet kegyes at Isten előtt. Mivel pedig a hatóság nagyon szükséges és hasznos az egész világra nézve, hogy a béke fenntartható, a bűn büntethető s a gonoszok akadá- lyozhatók legyenek, ez okból a keresztyén ember a legkészségesebben alárendeli magát a hatalom urának, szívesen enged neki, tiszteli a felsőséget s mindent megtesz, amit csak képes s ami a hatóságnak javára válik, hogy legyen tekintélye és félelemmel viseltessék iránta mindenki. A felsőséget becsülni kell, mint akár a házasságot, vagy földmi vest, vagy más foglalkozást, melyeket szintén az Isten rendelt. A hatóságot szolgálnod, javát előmozdítanod kell, amennyire lehet, ha kell testtel, anyagi jóval, becsülettel és lélekkel. Ha a világi felsőség közelebbről a fejedelem beválik, okos, istenfélő, keresztyén, az egyike a legnagyobb csodáknak és legszentebb jele az Álljunk egész lélekkel a Harangszó mellé !
