Harangszó, 1923

1923-07-08 / 28. szám

HARANOSZO. 1923. július 8. S túl a tenger pusztaságon, Szálló magyar sóhajtáson, Hulló könnyzáporon át Hallik... szellő messze hordja Palotákba, kis kunyhókba A magyar föld Hymnuszát: — Félre bánáti Sutba kétség! Televényünk szent reménység, ígér, éltet, sohse’ csal. Hazai föld, drága, édes! Halleluja! százszor néked, Áldva-áldott Ős-ugar! Kaszacsengés, kaszapengés! Szegény ország vérző testét Tépdeslieti száz vihar — Hosszú, kínos nagy tusára, Kalászerdők zsolozsmája Lesz a gyözedelmi dal!! Vályi Nagy Géza. 220 Rendelet a nemzeti kisebbségek jogairól kulturális téren. A kisebbségi jogok érvényesítése és védelme tekintetében a magyar kormány messze kiható jelentőséggel birő szabályozáshoz fogott. Az e részben fennálló jogszabályok nem voltak kielégítőek, részint mert más viszonyok alapulvételével hozattak, részben pedig azért, mivel a kérdé­seket csak nagy általánosságban érin­tették és kevés figyelemmel voltak a gyakorlati szempontokra Ezt a hiányt pótolta most a magyar kormány, a- mely — igazságszolgáltatási, kultu- * * ban, hol az igazak, kik az ő lelke szerint élnek, új, örök boldog ott­honra lelnek. Most itt a földön azért nem gyógyítja meg, hadd lássák mindenek, hogy te egy kéz­zel is több jót tudsz cselekedni, mint mások két kézzel... * Zimankósra fordult délutánra az idő. Metsző északi szél süvöltött végig az iskola udvarán, mikor kijöttek a gyermekek az iskolából. S alighogy kiért a három majori kis leány a faluból, már besöté­tedett. Ágnes már a falu végen sirva fakadt. Nem tudott menni, annyira fázott mezítelen lába. — No, várj, — szólt Rozika, — az én lábamon nemcsak cipő, ha­nem jó meleg harisnya is van. Cipőmet odaadom neked. Pár perc múlva Rozika cipője rális és közigazgatási téren jelentős újításokat tartalmaz a nemzetiségi többségek jogai szempontjából. Az uj kormányrendelet a Magyar- ország területén maradt nyelvi ki­sebbségeknek a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségen túlmenő jogo­kat biztosít A 15 ik szakasz szól az oktatás nyelvéről. Egyházi felső hatóságok a minisztériumhoz intézett beadványaik­ban ügyviteli s hasábosán az állam hivatalos nyelvét, akár ügyviteli nyel­vüket használhatják. Úgy az egyházi felső hatóságok, mint az egyházköz­ségek minden más nem egyházi ha­tósághoz, vagy hivatalhoz intézett irataikat vagy az állam hivatalos nyelvén, vagy olyan nyelven kötele­sek szövegezni, amely jegyzőkönyvi nyelve azon törvényhatóságnak, amely­nek területén a megkeresett hatóság­nak vagy hivatalnak a székhelye van. 16 Szakasz A nyelvi kisebbségek­hez tartozó magyar állampolgárok nem korlátozhatók abban, hogy ta­nulmányaikat a törvényeknek meg­felelő fajú, fokozatú és jellegű tan­intézetek közül milyen tsnításnyelvü intézetben folytassák. 17. szakasz. Az iskolafenntartás joga az idevonatkozó törvényes ren- kelkezések szerint minden fokozaton megilletvén a községeket, az egyhá­zakat, az erre a céira alakult egye­sületeket és magánosokat ezek az ál­taluk fenntartott tanintézetekben az oktatás nyelvéül — a magyar nyelv kötelező oktatására vonatkozó törvé­nyes intézkedések sérelme nélkül — Ágnes lábára vándorolt. Rozika egy szál harisnyában lépkedett a jéghideg sárban. Eleinte dermesztő hideget érzett a lába, majd pedig tüzes égést. S mind félelmetesebben zúgott körülöttük a vihar. Á falu temetője mellett elhaladva Gizin is erőt vett a sirás. Nem bírta a hideget. Egy szál vékony, szitaszerü, perkálruha volt rajta. Rozikának melegebb parket ru­hája volt és egy kis kabátkája is, az utóbbit levetette magáról, átadta Gizinek. Úgy siettek aztán tovább lihegő kebellel, kipirult arccal a nyirkos taguton. Feleuton elébük jött Rozika édes apja. Rémülten kapta ölébe gyermekét az édesapa s úgy vitte betakargatva egész hazáig. — Jaj, te kis megváltó lélek te, hisz’ agyon hültél ilyen öltö­zetben !... lakosaik, hívőik, tagjaik, illetőleg a m8guk anyanyelvét, vagy az állam hivatalos nyelvét' szabadon használ­hatják. Az ilyen intézetektől, ha a törvé­nyes intézkedéseknek mindenben meg­felelnek, a nyilvánossági jog nem ta­gadható meg s azok az azonos fajú és fokozatú magyar tanítási nyelvű, nem-állami intézetekkel állami segé­lyezési föltételei tekintetében is telje­sen egyenlő elbánásban részesítendők. 18. szakasz. Az állami és községi népoktatási intézetekben oly közsé­gekben, illetőleg iskolai körzetekben, ahol az egy és ugyanazon nyelvi ki­sebbséghez tartozó tankötelesek száma a 40 et eléri, vagy a iakos3ág több­ségét teszi, a helyi iskolai vagy köz- igazgatási önkormányzati szervek, vagy a nyelvkisebbséghez tartozó 40 tanköteles gyermek szülőjének (gyám­jának) kívánságára, az illető kisebb­ség anyanyelve a magyar nyelv kö­telező oktatására vonatkozó törvé­nyes rendelkezések sérelme nélkül megfelelő számú osztályban egészben vagy részben tanítási nyelvül alkal­mazandó. Az ür áldja meg a te munkádat. Egyházlátogatés Kemenessömjénben. Fehérruhás leányok sorfala között június 13 án érkezett meg kíséreté­vel Kemenessömjénbe Kapi püspök, kit a falu közepén felállított dísz­kapu alatt Rákosi Jenő körjegyző Másnap már csak két leány ment a majorból iskolába. Rozika meg­hűlt. Útját másfelé irányította a Mindenható. — Éjfélre angyal lesz belőle! — mondta a városból hozott orvos. Mélységes fájdalom némaságá­val állták körül ágyát a szülők. Éjfél tájon öröm-sikoly hagyta el a kis szenvedő ajakát. — Édes anyám, édes apám!... itt Jézus!... Megfogta kezemet s kinőttek az ujjaim... V. Viszik Rozikát. Süvölt a zord szél, tömör havas felhőket kerget a magasban. Dél­előtt tizenegy órakor is oly homály borul a tájra, mintha már késő estére járna az idő. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents