Harangszó, 1923

1923-06-10 / 24. szám

XIV. évfolyam. 1923. június 10. 24. szám. Alapította KAP1 BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: s Uanáulüll Lutner-Szövetséo. Az Orh/.iÍKOs Luther-Szöret- ttvg hivatalos lajija. Kéziratok, előfizetési díjak én reklamációk a HARANGSZÓ szorkesztó- kiadóhivataiáuak SzeiUgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden ev&ng. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. Bzerkesztő-kladóhlvatal: SZENTGOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HABAJiUSZO“ előfizetési Ara: negyedévre 250 korona. liUther-Szőretégi tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve előfize­tési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 30 korona. A .Harangsző* terjeszté­sére befolyt adományokból szórványban lakó híveink­nek ingyenpóldányokat küldünk. A Luther-Társaság közgyűlése. Fényes ünnepség keretében és lel­ket gazdagító tartalommal tartotta meg Luther Társaságunk, ev. egy­házunk eme egyetlen irodalmi társu lata f. évi közgyűlését június 3-án Orosházán. Hazánk eme legnépesebb és történelmi múlttal dicsekvő vidéki gyülekezete nagy szeretettel készült erre az ünnepnapra s szeretetének és tiszteletének jeleivel valósággal el­halmozta a falai közé érkező ven­dégeket. Báró Radvánszky Albert világi elnök és Kapi Béla püspök, egyházi elnök vezetése mellett Budapestről indultak el a közgyűlésen résztvevők. Az egyet, felügyelőt útközben a mező­túri, majd a békéscsabai gyülekezet küldöttségei üdvözölték az állomáson. A diadalkapuval ellátott és virág­díszbe öltözött orosházai állomáson óriási közönség gyülekezett össze a vendégek fogadására. Dr. Bikády egy­házmegyei felügyelő és a város fő­jegyzőjének üdvözlő szavai után az orosházai urleányok Radvánszky br.- nak, Kapi püspöknek, a kultuszkor­mány kiküldöttjének, Bielek miniszteri tanácsosnak és a/, egyházkerületek kiküldöttjeinek gyönyörű virágcsokro­kat nyújtottak át, majd a vendégek hosszú kocsisorban, nagy bandérium vezetése mellett vonultak be a lobogó díszben álló városba. A pályaudvar­tól egészen a templomig éljenző és kicsiny zászlókat lengető iskolásgyer­mekek, majd a különböző testületek állottak sorfalat. A templom küszöbén Kovács An­dor esperes-lelkész köszöntötte a Luthsr Társaság elnökségét és a ven­dégeket. Üdvözlés után a gyülekezet által a szinültig megtöltött templom­ban rövid hálaadó istentisztelet volt, melyen a hívek éneke után Kap* B. püspök mondott az oltárnál szívböl- fakadó imádságot. Vasárnap reggel 9 órakor meg­kezdődött az istentisztelet, melyen a liturgikus oltári szolgálatot Bartos Pál szarvasi lelkész végezte. A szó­széki beszédet Paulik János nyíregy­házai lelkész, az országos lelkész- egyesület elnöke mondotta, ki Jere­miás 6. 16. verse alapján megrázó erejű, igazán lelkiismeretébresztő pré­dikációt tartott s a mai kor sivár­ságának vizsgálata mellett azokra a régi ösvényekre mutatott rá, melyen járnunk kell, ha igazáa fejlődni, hi­vatást betölteni akarunk. A lelkekre mélyen ható prédikáció közben a gyülekezet vegyeskara énekelt gyö­nyörű precisitással egy egyházi kar­éneket. Isteníiszte'et végeztével megkezdő­dött a Luther Társaság közgyűlése, melyen az egész országból számosán vettek részt. A megjelentek között ott láttuk a Luther Társaság elnökségén kívül dr. Schneller István, Polner Ödön, He­gedűs István egyet, tanárokat, Paulik János lelkészt, a tiszai egyházkerü­let, Balog István esperest és Kirch­ner Rezső püspöki titkárt a dunán- irmeni egyházkerület képviseletében, Szeberényi Lajos és Saguii esperese­ket, Scholtz Oszkárt nejével, Gregor- szen Lujzát, Bikády egyházmegyei felügyelőt, Bartos Pál, Zoltán Emil, Rusz Zoltán, Kálmán Rezső lelkésze­ket, a nagvszénási, szegedi gyüleke­zetek küldöttségét és ezen kívül is nagyon számos egyházi és világi tagot. Zsúfolásig megtöltött templomban megszólalt báró Radvánszky Albert világi elnök általános figyelem mel­lett mondotta el megnyitó beszédét. A nehéz időkben — úgymond — a Luther Társaság is azon áldásos intézmények közé tartozik, mely az emberiség ama örök, változatlan csil­lagaira mutat, melyek a földi mo­csoktól ment tiszta fényükkel válto­zatlan mutatják a biztos utat a mély­ségben tévelygő emberiségnek. A Luther Társaság bejárja az egész or­szágot s mindenhova egyet visz ma­gával : az evangéliom reménységét. Ez évben Orosháza szeretetteljes meghívását fogadta el a társaság s eljött abba a nagy alföldi városba, mely valamikor annak a Hunyadi családaak birtoka volt, mely karddal és tudománnyal tette naggyá a nem­zetet. Utánuk Brandenburgi György lett itt a földesúr, az a Brandenburgi György, akinek neve ott ragyog a reformáció harcosai között s ki az 1529-iki spejeri birodalmi gyűlésen aláírta a protestációt. Midőn a Lut­her-Társaság közgyűlését ilyen tör­ténelmi emlékű helyen tartja, hálás kegyelettel gondol Szegedi Kiss Ist­vánra, kinek nevéhez ezen vidék re­formációja fűződik. Majd kegyelettel emlékezik meg az 1522. évben meg­jelent Luther-féle teljes biblia fordí­tásról s Luther azon műveiről, me­lyek az 1523. évhez fűződnek. Az 1523. évben jelentek meg: A világi felsőbbségről; A gyülekezetek isten- tiszte'et rendjéről; A keresztyén gyü­lekezet jogairól és hatalmáról; A gyülekezeti közpénztár szervezetéről; A keresztyén iskolák alapításáról és fenntartásáról szőlő munkái. Végül kegyelettel és büszkeséggel emlékezik meg nemzetünk két kimagasló költő­jéről : Petőfiről és Madáchról, akik­nek mindegyike nemzetünk dicsősége s akiknek elsője egyházunknak is bű fia volt. A méiyenszántó elnöki megnyitó- beszédet a közgyűlés jegyzőkönyvben megörökíteni határozta. A gyűlés megnyitása után báró Radvánszky Albert örömmel emlóke­Olvassuk és terjesszük a Harangszót.

Next

/
Thumbnails
Contents