Harangszó, 1923
1923-06-10 / 24. szám
i 86 zik meg arról, hogy gr. Klebelsberg Kunő kultuszminiszter a Luther-Társaság közgyűlésén képviseltette magát s ez alkalommal tisztelettel üdvözli a kultuszminiszter megjelent képviselőjét! Bielek Aladár miniszteri tanácsost. A kultuszminiszter kiküldöttje meleg szavakban tolmácsolja a kultusz- miniszter üdvözletét, elismeréssel emlékezik meg a társaság működéséről és Isten áldását kéri mostani munkájára. A közgyűlés Horthy Miklós kormányzó Őfőméltóságához táviratilag küldötte el hódolatát, melyre a kabi netirodátől meleghangú válasz érkezett. Majd különböző testületek járultak a társaság elé s meleg és ékes szavakban fejezték ki üdvözletüket. És pedig az orosházai gyülekezet, a békési egyházmegye és a bányai egyházkerület nevében Kovács Andor esperes, a vármegye, a járás és község nevében és különböző hatóságok nevében Konkoly vármegyei főjegyző, a gyülekezeti nöegylet, a belmissziói egylet, leányegyesület és egyházi énekkar és Luther-Szövetség nevében Kálmán Rezső lelkész, a kisbirtokosok szövetsége, a polgári-kör, a 48- as és függetlenségi kör egyesített küldöttségei nevében a választókerü let képviselője. Az üdvözlő beszédekre Kapi Béla püspök egyenként válaszolt s találó szavakban köszönte meg az áldáskivánásokat. Dr. Kovács Sándor főtitkár terjesz tette be ezután főtitkári jelentését. A becsület. Irta: Porkoláb István. Az asszony imádkozott ar uráért, az ember ment a tolvajok után a becsületért. Az uraság pincéje felé tartott. Járásában ezt az egyetlen hajlékot nem verték még föl, a többit mind kifosztották már. S a tolvajnak semmi nyoma. De hogy erre is sor kerül, jól tudta Pál, hiszen az uraság pincéjében több ellopnivaló akadt, mint az egész hegyben. Azért őrizte hetek óta éppen ezt a hajlékot minden éjjel. Egyszer már ezen az estén is megjárta a környékét, most másodszor törtetett oda. A lankás domboldalon hosszasan elnyúló nádfedeles présház tájékán gondosan körülnézett, azután, mivel semmi gyanúsat nem látott, szemben HARANQSZÓ. Vázolja a társaság egy évi munkálkodását, melyet most is megbénít az anyagi erőtlenség s a könyvek meg jelentetésének leküzdhetetlen nehézségei. A társaság éppen azért lelket ébresztő propaganda-estélyeket rendez szerte szét az országban s ily módon terjeszti eszméit. Részletesen megemlékezik a magyar bibliafordításokról, majd kegyelettel áldoz a társaság halottjainak, akik közül külön is méltatja Kapi Qyula, Benka Gyula, Ka- czián János, Jeszenszky Károly és Gerhauser tagok érdemeit. Bejelenti a közgyűlésnek, hogy a taggyfijtés munkája erőteljesen folyik s eddig a tagok száma már 700 ra emelkedett. A közgyűlés a rendkívül gazdag főtitkári jelentést köszönettel veszi tudomásul. A pénztári számadások elfogadása után tárgyalta a közgyűlés a Luther- Könyvtár és múzeumra vonatkozó jelentést. Dr. Kovács Sándor által kezdeményezett Luther-Könyvtár és múzeum a múlt évben értékes müvekkel gazdagodot. Voltak egyházmegyék és gyülekezetek, melyek régi könyvtárukat teljesen átengedték a könyvtárnak. A Perlaky család régi irattárát és értékes könyveit ugyancsak a múzeumban helyezi el. Dr. Konkoly Elemér ügyész előterjesztése után elfogadja a közgyűlés a könyvtár és múzeum szervezeti szabályzatát s elhatározza, hogy Luther nevével és a reformációval összefüggő könyveket, lapokat, művészi alkotásokat, de egyszersmind protestáns írók és tudósok arcképeit a hátsó tűzfalba vágott padlás ajíóval — lesbeáilt egy karró rakás mögé. Ha jő a tolvaj, erre mehet be, másutt nem. És csak most jön, ilyenkor, amidőn a holdvilág egészen aludni tér s a sötétséget a csillagfény nem enyhiti annyira, hogy néhány lépés nél messzebbre hatolhatna az emberi szemvilág. A hegypásztor kormo3-sötéthez szokott szemei sem igen láttak mást, mint káprázat-szülte köd-alakokat. Nem is erőltette; minek égesse szemeit meredt nézéssel, amikor úgyis hasztalan ? Leült egy tuskóra, becsukta szemhéját — hallgatott. Hold- világtalan éjszakákon a fül a szem. Meg a szimat. És a kutya. Az állat gazdája mellé lapult, első lábaira hajtotta fejét, mintha aludnék. A teste talán aludt vagy legalább is szunnyadt, de a feje s ebben minden idege a fülnek, a szemnek, az orrnak dolgozott, mint 1923. június 10. is összegyfijteti a múzeum és a könyvtár részére. Br. Radvánszky Albert annak hangsúlyozásával, hogy szíve, lelke szerint ezután is a társaságé marad, tekintettel egyet, felügyelővé történt megválasztatására, a világi elnöki állásról lemond. A távozó világi elnök érdemeit Kapi Béla püspök, egyházi elnök méltatja. A Közgyűlés köszönetét mond br. Radvánszky Albert eddigi odaadó működéséért és őt tiszteletbeli világi elnökévé választja. A könyvtár és múzeum bizottságba új tagokul beválasztja: dr. Schneller István egyet, tanárt, Broschkó Adolf lelkészt és Smik Antal ügyvédet. Az igazgató tanácsba: dr. Schneller István é3 dr. Polner Ödön egyet, tanárokat. Hálás köszönettel emlékezett meg Mauritz Vilmos 36 évig működött számvevő kivá ó érdemeiről s mivel eme tisztségéi tovább gyakorolni nem hajlandó, helyébe dr. Händel Vilmos ügyészt választatja meg. A lemondás folytán megüresedett el aöki állásra Kovács Andor esperes ajánlására a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel dr. Pékár Gyulát választja meg s őt az elnöki állás elfogadására táviratilag felkéri. Lélekemelő jelenet következett ezután. Felemelkedik a közgyűlési tagok sorai közt Zoltán Emil nagyszénás! lelkész s gyülekezetének átiratát tartva kezében bejelenti, hogy gyülekezete oly nagy mértékben méltányolja a Luthez Társaság áldásos működését, hogy célja megvalósítására 2 q gabonát ajánl fel. A közgyűlés nagy egy csodálatos összetételű zajtalan távírda gépezet Az ember még nem hallott, nem látott semmit, fejét bóbiskolva hajtotta a karró rakás nyújtotta párnára, a kutya füleinek érzékeny szeizmográfja már felfogta a nesznek egy távolról jövő halk zendülését. Testén villanyütéses rángás szaladt végig, kócos szőre háthosszat felborzoiódott, fülei háromszögbe rajzolódtak — de még nem jelzett. Tovább figyelt jó néhány percig s csak akkor bökte meg orrával gazdája csizmaszárát, amikor csalhatatlanul tudta, hogy amit érez, az valóban valami. A gazda fölrezzent: a kutyája figyelmeztette 1 A kutyája, aki még soha meg nem csalta. Figyelt ő is. Meredt szemmel, trombitává markolt, jobbra, balra hajtogatott füllel. És csakhamar az ő dobhártyáját Í3 megütötte valami neszféle: tompa, halk ütódés, ág-rezdülés, kavics zőrrenés, amiről még
