Harangszó, 1922

1922-02-26 / 9. szám

XIII. évfolyam.

1922. február 26.

9. szám.

Alapította:

KAPI BÉLA

1010-ben. Laptulajdonos:

a Donántíill LoUier-Szöveíség.

Kéziratok Lovászpatonira (Veszprémmegye), előfizetési dijak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetőst elfogad minden evaog. lelkész és tanító.

Meojelenlk minden vasárnap.

Kiadóhivatal: SZENTGOTTHÁRD,

Vasvármegye.

A HABANBSZO előfizetési ára: Cimszalagos küldéssel */« évre 38, félévre 76, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel: */« évre 33, félévre 65, egész évre 130 K.

Lother-Szöretégl tagoknak

cimszalagos küldéssel V« évre 33, félévre 65, egén évre 130 K.

Csoportos küldéssel: V« évre 28, félévre 55, egéaa évre 110 K.

A magyar lélek melegágya.

Irta: Hamvas József.

A római egyháznak a harc ad életet. így van ez minden intézménynél, mely nem engedi meg tagjainak a szabad fejlődést és ezért nem is élhet belső életet. A lelkeket azonban foglalkoztatni kell, a figyelmet valamerre le kell kötni, azért zendül föl a harci riadó, hogy veszélyben az egyház, üldözik a katholicizmust I

Ha majd egyszer valaki egyetlen üldözött katolikust tud fölmutatni, akkor komolyan beszélhetünk erről. Addig azokban meg kell maradnunk azon meggyőződésünk mellett, hogy ez a harci készülődés nem egyéb, mint a katholikus lelkek foglalkoztatása, figyelmének az egyház belső életétől való elterelése és végezetül készülődés a támadásra a protestánsok ellen.

A többi közt nemrégiben egyik vezető lapjuk arról panaszkodott, hogy a Magyar Tudományos Aka- démiában és a Kisfaludy Társaságban évtizedekig a protestánsok kezében volt a vezetés. Hogy ennek nem szabad tovább így lenni! A katolikusokat, nyilván az ország lakosságának számbeli többségénél fogva, illeti meg a vezetés joga.

Hogy az Isten mért adott tehetséget Csokonainak, Berzsenyinek, Kölcseynek, Aranynak, Petőfinek, Tompának, Kossuthnak, Jókainak, Mikszáthnak, holott >eretnekek< voltak, ezt intézze el a római egyház. De azt igenis teljes joggal kérdezhetjük, hogy milyen alapon követelheti magának a katholikus papság Magyarország szellemi vezetését.

A középkor az ö uralmuk ideje volt és ekkor ölték ki minden nemzeti hagyományunkat. Ezzel szemben milyen gyönyörűen kitavaszodott a

magyar szellemi élet a tizenhatodik században, ‘mikor a reformáció megteremtette a magyar iskolát, a magyar templomot, a magyar míveltsé- get és a magyar irodalmat.

Protestáns fejedelmek és protestáns városok versengve alapítottak nagyhírű, virágzó kultúrintézményeket, ifjakat küldenek ki külföldi főiskolákra, magyar könyveket nyomatnak és a magyar földön lakó nemzetiségek nem egy nagy fiát nyerik meg a magyar míveltség számára.

Minél jobban győz az ellenreformáció, annál jobban elnémul a magyar szellemi élet. A teljes Habsburg é9 klerikális uralom idején 1711-től 1772-ig olyan ritka a magyar könyv, mint a fehér holló. Az ország lakosságának túlnyomó többsége még ma gyárul beszélni is elfelejt.

Azután, a felujulás vagy szellemi erőfeszítésének idején, nem protestáns iskolákban alakulnak a Magyar Társaságok? Nem látjuk-e a prot. egyházak vezető embereit a magyar míveltségért folytatott küzdelemben legelői? Tett-e ‘annyit a római egyház valamennyi gazdag püspöke együttvéve, mint Kiss János, a szegény evangélikus szuperintendens ?

A római egyház rengeteg vagyonából a magyar szellemi élet nem kapott támogatást.- A dúsgazdag főúri családok, amíg protestánsok voltak, iskolákat pártfogoltak, tudósokat támogattak, nyomdákat tartottak fönt magyar könyvek nyomására, azután megfeledkeztek mindenről és külföldön léhaságokra pazarolták el az ország pénzét. Más, szerencsésebb országokban, a főpapság (Richelieu), a főurak és a fejedelmi udvar a szellemi munka hatalmas pártfogói voltak, nálunk a köznemesség és polgárság filléreiből tengette életét. Ezért felelős a római egyház, mely a lelkek fölött való uralmat minden eszköz felbomolásával elragadta, aztán sem a főúri pártfogókat, sem az udvart nem tudta vagy nem akarta a magyar művelődés támogatására figyelmeztetni.

Semmit sem tenni és mégis csodálkozni azon, hogy a római egyház szellemi ereje a magyar művelődésben háttérbe szorult, legalább is csodálatos jelenség. Tessék abból a rengeteg vagyonból, amit kulturális célokra kapott az egyház, megfelelő módon áldozni a magyar kultúráért I Ez a verseny egyenes útja. Ha a római egyház óriási vagyoni ereje és a szellemi vezetése alatt álló főúri osztály a magyar művelődés istápolója lesz, akkor tovább beszélhetünk erről a kérdésről. Mert a numerus klauzus nemcsak azt jelenti, hogy egy bizonyos percentszám szerint kizárjunk egyeseket, hanem azt is, hogy akinek joga van, arra kötelességet is ró az erkölcsi érzék.

Morebead tanár a moszkvai evangélikus hadifoglyokért.

Az amerikai evangélikusok segítőakciója egész Európára kiterjeszti figyelmét. Ismeretes, hogy a magyar- országi gyülekezetek fölsegítésére is milliókat áldoz évente és ezzel nemcsak sok könnyet töröl le, hanem a világ evangélikusai hatalmas összetartozásának érzését is erősíti. Ennek a segítőakciónak lelke és vezére Morehead professzor, aki ismételtei járt nálunk is és viszonyainknak ügy a megszállt, mint a meg nem szállt területeken alapos ismerője.

Morehead professzor most Moszkvában jár és onnan írt levelet. Leírja, hogy milyen rettenetes az a nyomorúság, amit ott látnia kell. A nyomornak és nélkülözésnek e végtelenségéhez elenyészően kevés az az erő,