Harangszó, 1922
1922-11-05 / 45. szám
348 HARANOSZÖ. 19Et. november 5 — Hálálkodást nem, de hálát annál inkább várhatsz tőlem, édes jó barátom 1 Sohasem felejtem el a te nagy hűségedet Közeli barátaim riadtan menekültek tőlem, te a távolból is megjöttél. Mások gyáván megtagadtak, te mindenedet kockára vetetted miattam. A vallási gyűlölködők, mint üldözött vadat a kopók, vad hajtással űzőbe vettek, te pedig martalékul dobtad magadat eléjük. Bélpoklosként űztek ki falumból, te házadat megnyitottad előttem. De még többet is tettél!... Megmutattad, hogy a római katholikus egyház türelmetlenségét is megenyhítheti az emberek krisztusi szeretete. Bebizonyítottad, hogy az emberek értékét nem az ő egyháza biztosítja, hanem, hogy mennyit valósít meg életében a megváltó Krisztus erényeiből 1 Példát adtál mindeneknek, hogy megbecsülje azokat, kik nem a nemzetből, hanem a nemzetért akarnak élni 1... Ezt tetted !.., Ezt köszönöm nekedI... Majtényi melegen megszorítja barátja kezét. — A kötelességemet tetjesítettem I — De kötelességedet lelkiismeretedben kerested és nem hazug emberi rendelésekben I... válaszolja Rafa- nides. Majtényi csak ennyit szól: — Az igazi férfi mindig lelkiismeretében hordozza élete parancsolatait. Csendes, meghitt beszélgetésben eggyé olvad a társaság. Majtényi gyönyörködve szemléli Rafanides Mártont s boldogan ismeri fel szerény modora alatt szellemi és jellembeli értékei is vannak. S ezeket nem pótolja, asszonyom, semmiféle császári adománylevél, semmiféle fényes kardbojt! Máté arca lelke fényében ragyogott, hangja megdöngette a börtön vasajtóját. A hölgy gyönyörködve nézte Móhon szívta magába az ismeretlen melódiákat, amelyekkel úgy volt, mint a magyar nótával amelynek nem értette teljesen a szövegét, csak a zenéjét. Arcának élveteg vonásai szelídre simultak s érdeklődve kérdezte: — Mi is hát a haza? — Mély sóhaj volt a válasz: — I la azt egy szóval meglehetne mondani ? ! Ha meglehetne határozni ?! — Sokféleképpen értelmezik a haza fogalmát. Vannak, akiknek a vallással együtt üzlet; eszköz politikai vagy anyagi céljaik megvalósításához, Ezeknek sokat hangoztatott frázis csupán a haza, az a vallás is. Ilyenek igazitják most a haza sorsát.. . Nagyobb részben a hatalmasokat, a nagyurakat találjuk ebben a lábosban ... Vannak, akikne* mindent és mégis ajig valamit jelent ez a rövidke szó: haza! Ők: a nép. A magyar nép. Soráa : könny, seb, vér, iga. Munkája: folytonos küzdelem hitéért, egyéni és hazája szabadságáért. Bére: sok fekete, kevés fehér kenyér. A kalácsot megeszik előle a henyélő bécsiek s a várakban tivorértékeit. Néhány kérdés kereszttűzében Korláti Gáspár férfias jellemét is meglátja s megszereti. Van jó szava Szunyogh András számára is, kit már régebbről ismer. Mária asszony tekintete a nagy öröm közepette is lassanként elborul. Majtényi észreveszi, átnyúl az asztalon s szelíden megfogja a kezét. — Mire gondol prédikátorné asz- szony ? Hova lett az előbbeni csendes öröme ?... — Haza gondolok, kanonok uram, s azon tépelődöm, hogy mikor és hogyan nyer megoldást az én jó uram ügye ?... — Mennyiben ?... — Haza jöhet-e valamikor is Szolgaházára, vagy pedig r^egint a vándorbotot kell kezünkbe vennünk? Ha haza jöhet, lesz-e otthon marad- hatása?,.. Ha pedig megint bujdo- kolnunk kell, lesz-e eklézsia, mely befogadhassa ?... Majtényi arcát mélységes öröm sugározza be. — A jó Isten már megoldást adott, jó asszonyom, szól s mosolyogva Rafanidesné-elé tesz egy nagy pecsétes Írást. íme, a helytartótanács megsemmisítette a vármegyei kom- missió ítélkezését. Nincsen tehát semmi akadálya annak, hogy prédikátor uram haza menjen. De erre már Mária asszony könnypatakja is megindul. — Haza?... És mikor jöhetne haza ?... — Most mindjárt 1. .. Azaz, minyázó labanc nagyurak, akik azért „hazafiak“, hogy torkig lakhassanak a háza föld nyújtotta javakból. A népnek csak fekete kenyeret termel a verejtéke és sírhelyet nyújt csupán a hazai rög — mégis az szereti igazán a hazáját, a templomát, a harangját ? Miért ? — Miért szereti a madár a fészkét és miért pusztul el aranykalitkában ? Még mélyebb sóhaj tört fel a férfi leikéből : — Miért szeretem én a hazámat? — Micsoda nekem a haza? — Az a darab föld, amelyen születtem, a bölcsőm ringott s gyenge gyermekszemeim először látták meg az Isten éltető napsugarát, szüleim drága arcát; ahol meghallottam az első harangszót s megtanultam gügyögő ajakkal kimondani az első és legszebb szót: — Édes anyám I — Ahol járni, imádkozni, a dajkámtól, a madártól, a pásztoroktól daloln', a lovat szőrén megülni tanultam; ahol a legszebb virág nyílik s a legkedvesebb ház áll, amelynek küszöbét boldogan lépte át "egykor két ifjú lélek: az apám és az anyám. Az ő boldogságuknak élő emléke vagyok én... Ez mind-mind a haza 1 S az a kis temető is, amelyben sok-sok fakereszt sorakozik egymás mellé s rajtuk sűrűn olvasható családom neve, helyt megpihentek s egy kis étellel, itallal felfrissítették magukat 1... Gyors repülésü, meghitt óra után bűcsuzásra kerül a sor. Mária asz- szony imádságra kulcsolt kezekkel már elmondotta hálaadó áldásait. Márton férfias kézszorítással mondja el köszönetét Most azután szemben áll egymással a prédikátor és a kanonok s kezük kemény fogással összefogózkodik. — A jó Isten áldjon meg azárt, amit értem és csaladomért tettél!... — Már meg is áldott a te hű barátságodban és lelkiismeretem tiszta nyugalmában! Porró öleléssel karolják át egymást, azután mégegyszer kezet szorítanak s némán tekintenek egymás szemébe. Lassan ereszkedő úton himbálózó kézilámpás fénye imbolyog. Az emberek lépteinek zaja lassanként elvész a messzeségben. Majtényi János elgondolkozva áll a kis házikó ajtajában. Mikor azután az erdei útról kocsizörgés zaja verődik fel a domboldalra, lassan befordul a házba és bereteszeli maga után az ajtót. (Folytatjuk.) Idősebb gazdaasszonyt keresek jól felszerelt legényháztartásom továbbvitelére. Fizetése 2000 korona. Útiköltségét megtérítem. Legjobb szeretnék olyan egyént, akit családtagnak tekinthetnék, akit aztán durvább munkától felmentenék. — Ménes Ferenc tanító Mende, Pest vm. 3—3 Egy intelligens középkorú nő házvezetőnői állást keres. Kitűnő főző. Jó bizonyítványokkal rendelkezik. Beszél perfekt németül. Megkeresések Büki Karolin címére Beled, Sopron megye, intézendők. 2—3 a hazához tartozik, ide várnak engem is azok, akik rég elmentek már. Ide várnak, de csak akkor, ha becsülettel, híven megharcoltam az életet. Az életet, melynek nincs vége a halállal. A sokat szenvedők, mélyen gondolkodók tudva-tudják ezt; hiszik, vallják. Mert hiszen miért kellene átszenvedni egy életet, ha a halállal becsukódna a lét kapuja? — Miért? Ezer a felelet, de elfogadható, megnjugtató csak egy van: a lélek halhatatlan. Másként semmi célja sem volna az életnek. Annak az életnek, amely többé kevésbé mindenkinek szenvedés; már pedig a szenvedés nem lehet életcél, csak iskola a magasabb- rendüség, a lelkiség felé. A szenvedés az Isten-ember költészete... A halál folytatása az életnek... Máté tenyerébe hajtotta fejét, elhallgatott kissé "S azután, ahogy újra beszélni kezded, szavai reszkettek a lelki szemei elé fénylő emlékektől:- S a hazához tartozik az a kis lugas is... Körülötte sok-sok fehér virág... Köztük egy pad... rajta egy föidre"-szállt fehér angyal... Neki adtam, tőle kaptam az első csókot, amely nem is volt csók, inkább csak lehelet... Az elsőt, amely olyan, mint a szőlővirág illata: aki érezte, sohasem feledi el az arómáját... Csókolhat
