Harangszó, 1922
1922-10-15 / 42. szám
j^fXlll. évfolyam. 1922. október 15. 42. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-beu. Laptulajdor.og: a Donäntüll Lutíer-SzöíetséG. Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklamációk a IIARANGSZÓ kladóhiva- tálának Szent got thárdra (Vas vármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenne minden vasárnap. i SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Szerkeaatd-kladóhlratal: szentgotthArd, Vasvármegye. A HA1UNUSZO eMtboUal ár*: félévre 120 korona, negyedévre 60 korona. Lather-Szöretégl tagoknak 10“/o-os kedvezmény. Amerikába kSMve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 6 koreaa. A .Harangszó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó hlvelnk| □ek Ingyenpéldányokat küldünk. Az egyke okai. A születések száménak csökkenését nem nehéz megállapítani. Világosan beszélnek tiz tíz évenként tartatni szokott népszámlálás adatai. Azt is könnyű megállapítani, hol terjedt el legjobban a nemzetpusztítd egygyér- mekrendszer. Hét fó fészke van ; ezekből árad méregként tovább s ma már behálózza csaknem az egész országot. Nemzetiség szerint legjobban pusztít a magyarok, németek és oláhok közt. A többiek többé-kevésbé mentesek tőle. Sokkal nehezebb a bajnak igazi okát megállapítani. Bizonyos, hogy nem lehet a bajt csak egy okból származtatni, hanem több külső és belső erő közrehatásáról van szó. Vannak, akik a szegénységnek tulajdonítják. Nehéz a megélhetés, tehát nem kívánatos a sok gyermek. Ennek azonban ellentmond — tapasztalás. Nálunk gazdaságilag legkedvezőbbek a viszonyok a magyar- én németlakta területeken, legmostohábbak a rutén és tót területeken, jnégis a rutének és tótok mentesek, ej/eflben a magyarok és németek keresztül- kasul fertőzöttek az egykétől es.'kettőkétől. A francia nép jólétben él, a szerb szegénységben, mégis míg a szerbnél 1891 —1900. évek között 10.000 lélekre a halálozásai szemben 148% születési többlet esfett, a franciánál csak 6n/0- Pedig a halálozás a szerbnél sokkal nagyobb. A baj épen a gazdagabb osztályokból, főként a városokból árad széjjel; de nagy mértékben elterjedt a falukban is és nem annyira a szegény, mint inkább a módosabb falukban és családokban. Bertillon, a párisi statisztikai hivatal feje összeállított egy kimutatást Páris és Berlin születési viszonyairól s ez nagyjából ráillik a mi viszonyainkra is. Adatai szerint ezer 15-50 éves nőtől születik egy évben Páriában Berlinben a legszegényebbeknél 107 8 158-0 gyermek a szegényeknél 92-2 1298 » a jómóduaknál 752 112-6 n a gazdagoknál 54-4 61-9 9 a naevon gazdacoknál 35-3 45 8 E szerint a németek minden osztályban jobban szaporodnak, mint a franciák, de a gazdagság növekvésével náluk is, csak úgy, mint a franciáknál, csökken a születések száma A legalsó osztály háromszor akkora termékenységet mutat, mint a legfelső. Feltűnő mindenütt az értelmiségi osztály csekély szaporodási ereje. Legkevesebb utód származik az írók és művészek családjából, akik a legnagyobb szellemi munkát végzik. Azt is tudjuk, hogy ezeknek gyermekei gyakran gyöngéknek születnek s vagy korán, vagy magtalanul halnak el. Nálunk elég a legnagyobbakra, Aranyra, Petőfire, Tompára, Jókait^ hivatkozni, akiknek nevét csak káik tartják fenn. Általában a szellemi fos^Slkozás kedvezőtlenül hat a szaporodásra. A szellemi munka annräa kifálasztja és meggyöngíti az idej^keHiTmnyira megfogyasztja a test legfinomabb sejtjeit, hogy ez a körülmény természetszerűleg kedvezőtlenül hat a termékenységre. De nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy az értelmiségnél nem apasztanák természetellenesen is a születések számát. Itt az egyke és kettőke épen úgy, sőt nagyobb mértékben divat, mint az alsóbb osztályoknál. Nálunk 1900—1905. között ezer 20—39 éves nőtől született a földmíveseknél 325 gyermek a polgárságnál 251 > az értelmiségnél 154 > Általában azt tapasztaljuk, hogy a gazdagságnak is, a műveltségnek is megvan a maga határa, amelyen túl károsan hat a szaporodásra. Szinte azt mondhatjuk, a mértéktelenül gazdag és túlságosan művelt osztályok magukon hordják halálos Ítéletüket, hogy a feltörekvő alsóbb osztálybelieknek készítsenek helyet. A felsőbb osztályokban elhasználódott, vagy oktalanul elpazarolt erők és elemek mindenütt a szélesebb, nagyobb tömegű alsóbb rétegek egészségesebb elemeiből pótlódnak s ennek köszönhető, hogy lassanként ki nem vesznek. Ahol aztán a nagy jóléttel és műveltséggel erkölcstelenség jár együtt, mint a görögöknél és rómaiaknál, ott a halál felé csuszamlás rohanássá fajul s a pusztuló családok és osztályok az egész nemzetet menthetetlenül macikkal rántják. 9A értelmiség szaporodására kedvezőtlenül hat a sok nőtlenség, a -„sok késői házasságkötés is, mert a legtöbb tanult etnber csak harminc éves kora után*jut olyan állásba, hogy családalapításra gondolhat. A házasság termékenységére pedig legkedvezőbb, Jfayjz apa 25 éven, az anya 20 éven fiiul van. Az érteíiűfségnél fordul elő leggyakrabban a házasfelek közt a legnagyobb korkülönbség is, amely szintén káros hatással van a családok termékenységére. Késői házasság és nagy korkülönbség az iparos és kereskedő osztálynál is több fordul elő, mint a földművelő osztálynál. Részben ennek is tulajdonítható, hogy a földmívelők mögött maradnak. Az utóbbi évtizedekben azonban vidékenként a földmívelők közt is divattá vált a házas-
