Harangszó, 1922
1922-09-10 / 37. szám
1922. szeptember 10 HARANQSZO 285 járjak. Adjad az igazságnak lelkét, mely járatlanságomban megtanítson. A vigasztaló erőnek lelkét, mely kereszthordozásaimban megörvendeztessen. Az újjászületésnek lelkét, mely veled való fiuságomat megerősítse. És ha úgy rendeled életemnek végezetét, hogy keserűség legyen osztályrészem és életraunkám megsemmisülése legyen gyászos sorsom, ügy azon lélekért könyörgök te előtted, mely bizonyságtevóvé tette egykoron Istvánt, az első vértanút és vallomástételre serkentette akkor is, midőn gyilkoló kőhullás borítá reá az eltakaró sirhalmot. Legyen nékem a te szolgádnak és legyen e népnek, a te népednek nyereség a Krisztus életünkben és halálunkban. Nagy kő- nyörületességü Isten, igazságnak, szeretetnek, békességnek Istene, nézz alá és lásd meg, amit emberek cselekedni kívánnak 1 Nagy könyörületes- ségü Isten, szeretetnek örökkévaló Istene, halld meg fáradt szolgád könyörgését : nem, nem bocsátlak el Uram téged, míg meg nem áldasz engemetl Amen.« A prédikátor imádkozása közben fel-íelcsuklott zokogás. Az emberek arcán lassan csudogál a könny. Sokan az imádságot félhangosan utánamondják, úgy küldik azt együttesen az Isten elé. Az őrizetlenül hagyott sekrestyeajtó felől betódul néhány fegyveres. Kettő egészen az -oltárhoz férkőzik s az egyik fegyverét is felemeli. De a következő pillanatban megmozdul az oltár előtt álló tömeg s anélkül, hogy valaki is hozzányúlna, szép lassan kiszorítja a templomból. A prédikátor zavartalanul folytathatja és végezheti be imádságát. Azután feláll a hívek serege. Fel- búg újra az orgona s felzendül a hívek ajkán az üldözött evangélikusok Istent hivó szent éneke: „Megáll az Istennek igéje Es nem állhat senki ellene Az nagy Isten vagyon mivelünk És szent lelke lakozik bennünk. Az testünk nékünk elvész, Ha marhánk elvész, Hírünk, nevünk, Feleségünk, gyermekünk, Az menyország megmarad nekünk 1“ Énekmondás után megindul a nagy emberáradás. Az oltár és padsorok mellett kétoldalt élő fallá merevednek az emberek De közöttük mint egy széles, nagy folyam, kifelé hömpölyögnek az emberek. A szétszórtan álló fegyveresek meg a kommissió tagjai egyszerre csak azon veszik észre magukat, hogy a templomon kívül vannak. Rafanides prédikátor melléhez szorított bibliával lassan lépeget hívei között, körülötte mint egy áttörhetethen embergyürü, kemény vonásu, mindenre elszánt emberek. De a sorfalat állók és az oltár előtt elhelyezkedett csapat nem mozdul. A templomajtó becsukódik s a kettős závár hangosat csattanik, midőn belülről becsukják. A templom lépcsőjénél kemény elszántsággal állanak az emberek. Először olybá teszik, mintha a prédikátort védelmeznék, de ahogy ö előre megy, mögötte ismét bezáródik az embersor, mely védelmező eleven gyűrűként övezi a templomajtót (Folytatjuk.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa letárgyalta Terescsényi György hirlapiró sajtópörét, mely iránt a legnagyobbfoku érdeklődés nyilvánult meg. Terescsényi ugyanis ez évi április 14 én Nagypéntek cím alatt cikket irt a Szegedi Naplóba s abban tagadta az Isten létezését és Krisztust a világ szemétjéhez hasonlította. A közlemény általános felháborodást keltett a keresztény társadalomban, egyben mozgalom indult meg a lap betiltása végett is, mert a vallásgyalázó körülménynek helyet adott. A szegedi ügyészség a büntető- törvénykönyv 190. § ába ütköző és nyomtatvány utján elkövetett vailás- gyalázás miatt vádat emelt az újságíró ellen. A vádirat szerint a cikk kitételei úgy összegükben, mint külön-külön, Isten ellen való nagymérvű durva gyalázkodást foglalnak magukban. A tárgyaláson a vádlott hirlapiró tagadta bűnösségét és azt hangoztatta, hogy a Szentirás hatása alatt irt. Ö a Krisztus idejében élt emberek hangulatait kísérelte meg átérezni s éppen ezért minden szavát tudatosan és jól megfontoltan használta, kijelentette, hogy célja nem Istenkáromlás volt. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a cikk a legnagyobbfoku megbotránkozást váltotta ki és Nagypénteket, mely a keresztény világ gyásznapja, nem lehet büntetlenül pellengérre állítani. A Szentirás vonatkozó helyeinek fölolvasása, valamint a védő beszéde és Terescsényi személyes védekezése után a bíróság bűnösnek mondotta ki Terescsényit a vallás ellen, nyomtatvány utján elkövetett vétségben s ezért hathónapi fogházra és négyezer korona pénz- büntetésre ítélte. A pénzbüntetés és a pör költségeinek megfizetésére a bíróság a lap kiadóját kötelezte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védő és vádlott a bűnösség kimondása miatt felebbezett. Olvassuk a bibliát! Isten akarata. Szept. 11. Lukács 11.*. A Miatyánk harmadik kérésében kerül csak szóba, de az'ért az elsőrendű kérdések közé tartozik Isten akarata. Mindenek előtt nagy tudnivaló az, hogy Istennek van akarata Sokan úgy gondolnak Istenre, mint egy szép érzéstengerre, pedig Isten szive sokkal inkább valami szent akarat-tenger. Van, aki azért nem foglalkozik Isten akaratával, mert úgy gondolja, hogy az egészen az Ő dolga. Az Úr imája nem így tünteti fel. Nemcsak a mennyei dolgokra, a földi dolgokra is mind meg van Istennek az akaratja. S az embernek kell, nemcsak megtudnia —, de reá úgy légyen is mondnia. Minél jobban felébredsz Isten számára, annál jobban fogod észlelni azt. Szept. 12. János 4.34. Miért idegenkedsz annyira Isten akaratától ? ,Csak nem találod lealázónak! Halld az Úr Jézust és lásd meg Őtl Óh, nem a nagy áhítatával vált ki Ő, hanem azzal, hogy tudta és tette isten akaratát. És .gondolod, hogy vasiga volt Néki Isten akarata, vagy díszes öltözet, melyben nehéz mozogni azért ? Eledel volt Neki. Nem poros, ósdi törvénykönyv, melynek szigorú rendeletéibe belesorvad az ember, — hanem tej és kenyér. Igen, az volt Néki Isten akarata s nem nagy ünnepen asztalra kerülő csemege, nem külön étel, hanem rendes, mint a mindennapi kenyér. Ő nem sajnálta, Te sajnálnád felcserélni akaratodat Isten akaratával. Szept. 13. Márk 3.3t—35. Nemcsak magára nézve tartotta mindenekfelett valónak Isten akaratát, ezen mérte meg az embereket is Jézus. Nem azután indult, hogy ki milyen szépen tud sírni a temetéseken, hanem hogy ki hajlandó elfogadni Isten akaratát. Nem azokat érezte Magához közel, akik sejtelmes csodálkozással tudnak bele csodálkozni a csillagos éjszakába, hanem azokkal tartott akik, mint ö, aláfektették életüket Isten akaratának. Elébe helyezte vérszerinti rokonainak, testvéreinek hívta s az Isten akaratát cselekedőben anyját látta. Nem is lehet ám senki sem az övé, mig Isten akarata cselekvésében nem szerezte meg Vele ezt a rokonságot. Szept 14. Máté 7.21—23. Nem az a bajuk, hogy beszélnek, nem az a bajuk, hogy máskép tesznek. Igen tevékeny, Isten nevét forgató, bűn ellen küzdő, sok nagy eredményű lehet az életük, még prófétáinak is az Ő neveben, — mégis az Úr Jézus nem találja az Övéit bennük. Miért ? Mert nem tették mindenben épen az Istennek velük való akaratát. Isten akaratának tevését nem pótolhatja semmi kegyeskedés, vagy lázas ügybuzgalom; még nagyszabású sikerek sem, melyeket elértél a lelkiek terén. Mily rettenetes elbírálás alá esnek az Isten akarata nélkül „Uram Uram* mondták! Az, akiért sokaktól megkülönböztettem — gon.
