Harangszó, 1922
1922-09-10 / 37. szám
I 286 dollák, hogy éltek, Akire bízták a mennyek országába való bemenetelüket, azt mondja nekik: „Sohasem ismertelek titeket, — ti gonosztevők!“ Szept. 15. I. Thessalonika 4.3.a. De miben áll az Isten akarata ? Van neki egy általános programmja. Ez a mi szentté lételünk. Mivel pedig szent csak az Isten s ami Tőle való s ami Néki van átadva, ez a programm azt jelenti, hogy Isten egészen magával akar minket megteliteni, hogy Tőle valók legyünk mindenestől s mindenben mindjobbán az övé. Felséges nagyot akar ez az, akarat, de joga van hozzá. Jogot hisz 0 teremtett; s újra joga, mióta Magának megváltott. Hogy képtelen vagy rá, az igaz. De azért végzett el mindent, nemcsak a váltságdíj lefizetését, azért végzett el mindent, magát adva érted — a Bárány. Csak higyj Neki! Fogadd, fogadd el Őt! Szept. 16. Római 1. 1. s —is. Életének egy részletkérdésében figyeli valaki itt Isten akaratát. Isten akarata abban is áll, hogy mindenre nézve Ö akar irányítani. Nem csak azért, mert igen sokszor tanácstalanul vagyunk az életünk kis dolgaiban, de mert az övénél Isten tervezi el s Ő dolgozza ki pontról pontra az életét, egész bizton számíthatok rá, hogy az életem legaprólékosabb kérdésére is készen vár rám az 0 akarata. S milyen jó annak, aki mindenben megtudakolja s el is fogadja: egy útra nézve, mely előtt most áll; egy ismeretségnél, melyben mostan lép valakivel. Adásnál- vételnél, szólásnál-hallgatásnál, munkánál és pihenőnél, írásnál és olvasásnál. Szept. 17. I. Thessalonika 5. is. Kis és nagy dolgainkban egyaránt szól hozzánk Istennek ez az akarata. Nem azt kívánja Ó, hogy egy valamikor kapott ajándékot tudjunk nagy kitartóan ezer meg ezer kéz- csókolással köszöngetni, hanem, hogy mindenben mindenkor megtaláljuk a hálaad.ni- valót. Hogy a mi életünk fája állandóan ott fürödjön a hála-örömet ragyogó napfényén. Nemcsak felfelé kúszó fajaival, hanem minden egyes lehajló levélkével is. Óh bizonyára van, amiért nekem többször is szabad hálát adnom, van amiért minden napon kell, — de figyeld meg, hogy Isten mennyi levélkét fakaszt a hálaadás fáján naponként külön annál, aki átadta életét az Ö akaratának. IRODALOM. Mezei Yirágok. — Hndy Ilonától. Ezen a címen legújabban megjelent verseskönyv hisszük, örömöt jelent olvasóinknak. írója — épúgy, mint a dalos- leikü S. Pohánka Margit — a Harangsző gárdájából, hogy ne mondjuk neveltjei közül való, miért is azok, akiknek szivükön fekszik a mi irodalmunk, szívesen fogadják ezt az újabb marék virágot is, amelynek minden egyes szála méltó arra, hogy a szivek, lelkek oltárán illatozzon. Valóban virágok ezek a versek. Szerény, hivalkodás nélkül való, de illatos, színes, emléket ébresztő virág valamennyi. Poéti- kus, mély, Istent imádó, hazát, természetet szerető, minden szépért rajongó leány- lélek költemény-virágai, amelyek mint a népdal, úgy fakadtak, s mint a hajnali zene, úgy hatnak. Olvasásuk nyomán rég elmúlt vagy sohasem látott álmokat látni, elfeleHARANOSZO. dett vagy sohasem látott dalokat hallani. Antik szekrény tetejéről -- úgy tetszik — öreg biblia szól hozzánk; faluvégek kanyarodóiról szőllővel befuttatott papiak nézeget felénk; garamparti, dunamenli rétek hímes vadvirágainak sugdosását, öreg dajkánk halott ajkának altató dalát halljuk félálomban gyermekfülünkbe zsongani. És olyan nyugalom ölel körül pelyhesen bennünket, amilyent csak igazi vallásos lelkek közelében érez az, aki szomjuhozza az Istent. Mélységes szeretet sugárzik át minden költeményen, inig a szerelem csak vendég egyik-másik költemény strófái között, mint a messze tanyára tévedt esteli harangszó. Látszik, hogy a szerző arcára nem vont barázdákat ennek a hatalmas szenvedélynek a vihara, szenvedései nem fehérítették meg idő előtt barna fürtéit; a szerelem nála csak szelíd, szép emlék, amilyennek csupán azért emelnek oltárt, hogy legyen, aminél felüdülhessen az a szív is, aki nem szomjas. Boldog az ilyen’szív: t^tölti a szeretet, az eszményibb s nem zavarja meg a szerelem: az emberibb, a földibb, a közönségesebb. Koratavaszi napsugár, őszi verőfény mosolyog a százszorszéptől fehércsillagos, a kökörcsintől lila, áldozócsütörtöki hangulattól teljes tájon, melyen Hudy Ilona átvezet bennünk. A nyár itt nem perzsel, a tél nein dermeszt, paloták kárpitos szalonjaiban nem suhog selyem, annál inkább érezni a fehérre meszelt falusi tanitóházak tiszta, jó levegőjét; hallani batiszt blúzok alatt dobogó leányszivek verését; látni szende arcok pirulását, amitől úgy elszokott s amire úgy vágyik a mai férfiak tekintete. Ha nem tudnám is, hogy a Mezei virágok szerzője a hántai tanítólakban szülelett, akkor is megérezném, hogy valahonnét — akárhonnét — tanítóház melegéből hozta magával vadvirágillatos poézisét, mely a bibliát tanítja szeretni. És éppen ezért, ezekért az immár csak messze távolból felénk csillanó fehérségekért, álmokra serkentő melódiákért szép Hudy Ilona könyve s olvassa el szívesen még az Ínyenc is, aki bár megszokta a selyem-párnás puha ágyat, mégis szívesen pihen meg eperillatos erdők nádtetejü csöszkunyhójának hárs- ágyán. Aki ilyen nyugalomra, zebegényi dunaparti sétára, salugáteres házakban, falusi kertek méheseiben való álomra vágyódik, az nem csalódik Hudy Ilona könyveben, mely 50 koronáért a szerzőnél (Zebegény, Hont vm.) rendelhető meg. A külsejében is formás könyvecske a Pestvidéki Nyomda (Székhelye Vác) technikáját dicséri. máj Őszi és korai tavaszi takarmányok. Állatállományunk fokozása és állatainknak jókarban tartása ma országos érdek. Hogy ezt megvalósíthassuk, szükséges a takarmánykészletek emelése. Ezért a gazdának gondoskodnia kell arról, hogy késő őszszel és kora tavaszkor megfelelő mennyiségű zöldtakarmánya legyen. Az idei évben egyes takarmányfélék 1922. szeptember 10, még tekintetbe jöhetnek ; ilyenek : a csibehur, ez a szárazságot igen megérzi, ezért legajánlatosabb csak az őszi esőzések idején vetni. Ez hétnyolc hét alatt vágható és zölden etethető. A másik őszi takarmány a fehérmustár, vetési ideje augusztus — szeptember és hat-hét hét múlva már kaszálható. Levágni virágzás idején kell és azonnal föl kell etetni, mert szénának nem alkalmas. A nehéz viszonyok között a gazdának gondolnia kell arra is, hogy tavaszkor minél korábban adhasson állatainak zöld takarmányt, így az állandó takarmányhiányon is segíthet és állatait is megfelelő állapotban tartja. A tavaszkor legkorábban vágható zöldtakarmányok közül fölemlítjük a biborherét, a szöszös-bükkönykeve- réket és a rozsot. A szent János rozsot, ha még augusztusban elvetjük, esetleg még ősszel is használhatjuk * Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok : Búza tiszavidéki 76 kg-os 7000-7050, egyéb 6950—7000, tiszavidéki 79 kg-os 7100—7150, egyéb 7050—7100, rozs új 5100 —5200 takarmány- árpa őszi 6100 - 6300, sörárpa 6600—6900, zab 6100—6300, repce 12000—13000, korpa 4200-4250, tengeri 7400—7500. Hányszor állhatott már ajtód előtt a szerencse s te nem kiáltottál „szabad!“, mert hallatlanná tetted a kopogtatást. Schalk Ernő. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A nemzetgyűlés szünetelése a belpolitikában szünetet, csendet hozott. A politikusok és közönség figyelmét elsősorban a külpolitikai események vonták magukra. A német és az osztrák problémák körül sok gyújtó anyag gyűlt össze, mely Magyarorszag szempontjából legkevésbé elárendelt jelentőségű volt. Jugoszlávia és Csehország katonai konvenciót kötöttek a szláv koridor megteremtésére vonatkozólag. Ezt úgylátszik komolyan végre is hajtották volna, ha közbe nem lépett volna az olasz. A bécsi interparlamentáris konferencián a Bécsben tartózkodó emigránsok Magyar- országot gyalázó röpiratokat osztogattak széjjel a konferencia tagjai között, maga az elnök szintén a legerélyesebben elitélte az emigránsok eme eljárását. Az Interparlamentáris Unió bécsi ülésezésének befejezése után mintegy 300-an meglátogatták Budapestet, ahol egy lakoma keretén belül az angol és olasz képviselők lelkesen tüntettek Magyarország mellett. Kisázsiában a török csapatok fényes győzelmet arattak a görögök felett. A törökök három helyen is áttörték a görög frontot.
