Harangszó, 1922
1922-01-15 / 3. szám
28 HARANGSZÓ 1922. január 15. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs. Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tárnát a sátán ütött ott. De Isten nem lel hajlékot. Isten Országa Ura. Jan. 16. Lukács 15.4—7. Bármely országnál érdekel minket, hogy ki annak ura. Isten Országa Ura be van mutatva nekünk. Ügy is, mint király, de közelebbről többmásképen is. Itt, mint száz juhos gazda. Nagy gazda, de nem fogadott béresekkel legelteti nyáját. Sok juha van, ám mégis észreveszi, ha egy is hibázik. Nem úgy látjuk Őt, amint egy fa alatt kényelmesen elhüsel, hanem amint verejtékes arccal törtet elveszettje után. Isten Országa Ura, valaki olyan, aki magáénak tekint minket. És ez az Úr minden áron meg akar tartani minket. Jan. 17. Luk. 15.8—to. Minálunk igen furcsa felfogások vannak az úrról. Ur az, aki szép ruhában jár. Ur az, aki jól tud parancsolni. Ur az, aki maga nem dolgozik, csak másokkal dolgoztat. Nos, Isten országának nem ilyen ura van. Egyszerű asszony ruhájában áll előttünk, aki estefelé talán a napi keresetből elveszett dralthmája keresésével győzködik. Gyertyát gyújt, pedig talán több ára elég, mint amennyit az a csekélység ér. Miért? Mert szereti, mert az övé. Urakról nem szokott nevezetes lenni, hogy szeretnek. Isten Országa Ura erről nevezetes nagyon. Nem nézi, hogy ntegérdemled-e. Szeret, azért ke'es. Jan. 18. Máté 20. t—7. Isten Országa Ura is dojgoztat. Ebben hasonlatos más urakhoz. Ám a do'goztatás mellett maga is dolgozik. Nem másokkal fogadtatja a munkásokat, hanem sok-sok utánjárással maga keresi fel őket. Nemcsak egyszer egy évben, nemcsak egyszer egy napon Nemcsak reggel munkakezdéskor. Arra gondolsz, hogy ez az eset nem olyan megható utánjárás, mint mikor,az elveszett után jár? Hogy ennek az Úrnak is van foga fehére? De én nem azon akadok meg, hogy Ő kihasznál, hanem csodálkozom, hogy Ő felhasznál. Isten Országa Ura valaki olyan, akinek munkásokra van szüksége. Ha megtalálhatott az elveszettjét kereső, akkor megindul feléd a munkás- fogadó. Jan. 19. Máté 20.8—is. Ez az Úr nem kívánja ingyen a munkát, nem tisztán hála fejében, hogy kimentett. Nem is szab alacsony munkabért. Nem nézi a teljesítőképességet, még a munkaidőt sem. Mindenkivel egy kép szerződik meg. Annak sem ad kevesebbet, aki csak este ötkor állt munkába. Miért? Mert Ő nem üzleti alapon szerződik, hanem kegyelmi alapon. Kész arra, hogy érdemteleneket jutalmazzon, de tiltakozik az ellen, hogy bárki külön emelést követeljen Jan. 20. Lukács 13. «—7. Eddig is keresőnek ismertük meg Isten Országa Urát. Az elveszettjét, a munkást kereső úgy lép most elénk, mint gyümölcsöt kereső. Még az is ? Igen. Csak ne gondolj semmi rosz- szat. Nem a szomszéd kerijebe megy, magáén keres. A fizetést megadja, nem nézve, ki mennyit termel, de földjét nem engedheti elfoglalni gyümölcsléién füge fáktól. Vizsgáld meg magadat necsak abban, hogy megtalált e már, hogy dolgozol e Néki, hanem abban is, hogy termett-e rajtad valami Néki. Jan. 21. Luk. 13.6—s. Isten Országa Ura kettős alakban tűnik itt elénk. A kettőség nem jelent kettős uralkodást. Eddig nem is láttuk külön őket, annyira egyek s most is csak azért válnak ketté, hogy nyilván lehessen Isten Országa Úrainak egy szívbe el sem férő szeretete. Ráismersz-e az Úr Jézusra? Arra, ki beszélte nekünk mindezt Isten Országáról. Ráismersz szavára a vincellér szavában ? Hogy kérlel, közbenjár. Látód é közbenjárni most is. Egyesekért és gyülekezetért? „Uram! — még ez esztendőben!“ És újra öntözi fák kőiül a földel — vérével. Jan. 22. Lukács 13.6-o. A vincellér kémet kegyelmi esztendőt, d^ nem kérheti az ítélet mel'őzéséí. Láttátok "már, amint a fejsze a fák gyökerére vettetett ? Szép lombos díszfákéra is. Mert itt gyümölcshozók kellenek. Nem az időjárás kedvezőtlensége miatt rosszul termőfák vágatnak ki. Csak a semmit nem termők Irgalma, kegyelmes hosszúíűrő az Isten Országa Ura, szeretete el sem fér egy szívben, de van, amikor nem mondhat mást: „Azután vágd ki.“ Rendelet az ingatlannlíság kedyezéses fizetéséről. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter rendeletét, az ingatlan va- gyonváltságnak 1000 koronás búzaárban való fizetése tárgyában. A rendelet az 1000 koronás búzában való fizetés határidejét 1922. január 15-ig meghosszabbítja. A miniszter tehát 15 nappal hosszabb határidőt állapított meg, mint azt eredetien tervezte. A megállapított határidőig mindenki, aki a reáeső vagyonváltság teljes összegét befizeti, az 1000 koronás árkedvezmény élvezi. A december 6-ig befizetett összegekről minden 1000 korona befizetés 1 métermázsa búzának felel meg, tekintet nélkül arra, hogy az illető a terhére kivethető vagyonváltság teljes összegét, vagy annak csak egy részét fizette. Az utóbbiaknak joguk van január 15-ig utólag az esetleges hiányt befizetni, természetesen szintén kedve- zéses alapon. A húsz mázsánál nagyobb váltság csak az állampénztárnál fizethető. Az az adózó, kinek vagyonváitsága nem több húsz mázsa búzánál, vagyis húszezer koronánál, váltságát lakó helye községi elöljáróságánál fizetheti be. Az állampénztár felvilágosítással szolgál a vagyonváltság valószínű összegéről. Minthogy pontos kivetés nem áll rendelkezésre, a kedvezés érvényben marad, ha a befizetési hiány nem haladja meg a húsz százalékot, A rendelet értelmében a pénzügyminiszter az ezer holdnál nagyobb földbirtoknál a törvény értelmében az ingatlanváltságot természetben követeli. Akik ezer holdnál nagyobb földbirtok után a befizetést teljesítették, a befizetett összeget a pénzügyigazgatósdgtól visszakérhetik és a pénzügyigazgatóság az összeget azonnal visszafizetni tartozik. A vagyonváltság összegét maga az adózd köteles kiszámítani es a pénzügyi közegek csak felvilágosítással szolgálnak. Aki január hó 15-ig bármi oknál- fogva nem fizetett, addig, amíg számára a vagyonváltság kivetéséről szóló határozatot nem kézbesítették, váltság fizetésére egyáltalán nem kötelezhető A vagyonváltság kivetése előreláthatólag a jövő év közepe felé fog megtörténni, ügy, hogy a fizetési meghagyások 1922. év július hónapja előtt kézbesíthetők nem lesznek. A kivetett vagyonváltságot a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell megfizetni, s a törvény biztosítja az adózónak azt a kedvezést, hogy a váltságát 3- év alatt részletekben fizethesse meg Az első részlet fizetésére tehát senki sem fog köteleztetni a jövő évi aratás előtt, s akkor a váltságot az akkori búzaárakban kell megfizetni. Az adózó jogosítva van a terhére kivethető vagyonváltságnak felét saját jegyzésű hadikölcsönkötvényekkel is megfizetni. A hadiköicsőnkötvényeket azonban a fizetésnél nem névértékben, hanem az 1921. évi XXVI. t.-c. értelmében csökkentett értékükben kell számítani. Ennélfogva az 50 K-s címleteket 42 K 50 fillér, a 100 K-s címleteket 85 K, az 1000 K-s címleteket 800 K stb. értékben lehet fizetésül elfogadni. Aki tehát 40,000 korona váltságot akar kifiizetni, az köteles legalább 20,000 K készpénzt, és hadiköicsönkötvényekből, ha 50 vagy 100 K-s címleteket fizet, 23.600, ha 1000 K-s vagy ennél nagyobb címletekkel fizet, 25,000 K névértékű kötvényt beszolgáltatni. Az olyan adózó, akinek vagyonváitsága 20,000 K-nál kevesebb, a hadiköicsönökön kívül a váltság feleösszegét a bankjegyek lebélyegzése alkalmával levont kényszerkölcsönök- röl az ő nevére kiállított Pénztári Elismervényekkel is törle.sziheti. A Pénztári Elismervényeket teljes ösz- szegtikben kell fizetésűi beszámítani. A törvénynek az a rendelkezése, hogy aki az egész vagyonváltságot a kivetésről szóló határozat kézbesí
