Harangszó, 1922

1922-01-15 / 3. szám

1922. január 15. HARANQSZÓ 29 tésétől számított 30 nap alatt befizeti, a megállapított vagyonváltság 5 szá­zalékának elengedésében részesül, arra az esetre is áll, ha az adózó a teljes vagyonráltságot az 1000 K s búzaárban 1922. évi január hónap 15ig egész összegében kizárólag készpénzben (tehát részben sem hadi- kölcsönnel) befizeti. Ez az 5 százalé­kos levonási kedvezés, tehát csak azt az adózót illeti meg, aki a teljes (100 százalékos) vagyonváltságot be­fizeti és nem illeti meg azt, aki ennél kevesebbet, pl., csak 80 százalékot fizet. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. Bethlen minisz­terelnök Vi/kereszt előtt való estén nagy be­szédet mondott a kisgazdapártban és be­jelentette : ne áltassuk magunkat, nagy harc következik. Elszánt emberekkel állnak szembe, akikkel csak elszánl akarattal lehet szeinbeszáilani. Az ország népe meg nem szűnő szomo- rodottsággal látja azt a szörnyű viaskodast, amely az utóbbi időben a királykérdés körül megindult és folyik. Ma, amikor a kenyér gondja, a szociális kérdések egész tömegének megoldása mindennél előbbre való volna, a mai nemzetgyűlés politikusai­nak egy jelentős részét egyetlenegy gon­dolat hevíti, az, hogy Károly király vissza­kerüljön a magyar trónra. Ez a gondolat ugyancsak fektéién agitációban és propa­gandában ölt testet, és valóban vannak megtévesztett körök, amelyekben az a hit látszik elharapódzni, hogy „Csonkainagyar- ország*-nak ezidöszerint egyéb gondja nincs is, mint a királykérdés. Verbuválnak. Csapj fel öcsém katoná­nak — így kezdődik egy régi verbunkos ének. Hittük volna-e valamikor, hogy ezek a régi verbunkos énekek még egyszer elő­kerülnek és újra aktuálisak lesznek ? Ezek a toborzó kaíonadalok a magyar nemzetnek nagyon szomorú korszakából valók, abbóf a keserves emlékezetű sötét korszakból, amikor a magyar nép fizette a véradót, és fiai százezrével pusztultak el idegen ország­ban, idegen érdekekért. Ez a kor, amikor ezek az énekek ismét aktuálisakká lettek, szintén igen szomorú, de a különbség mégis óriási nagy. Mert erre az önként jelentkezőkből álló hadseregre nem idegen érdekek megvédése céljából, hanem a haza legszentebb jogainak megvédelmezésére van szükség. Bekét akarunk szomszédainkkal, de ne felejtsük el, hogy a mai világ még nem olyan, hogy a pacifista szólamokban és Ígéretekben hinni lehet. Ha békét aka­runk, készen keil lennünk a háborúra is. A magyar-osztrák gazdasági tárgya­lás. A bécsi sajtó egyre többet foglalkozik Ausztriának Magyarországgal küszöbön álló gazdasági tárgyalásával s egyes hírforrások úgy tudják, hogy a magyar és osztrák miniszterelnöknek a találkozása már január hónapban megtörténik. Ennek a feltevésnek valószínűségét illetékes magyar helyen is megerősítik. Egyelőre természetesen csak a nyugat- magyarországi kérdéssel kapcsolatos anyagi kérdések rendezéséről van szó. A velencei egyezség érteimében ugyanis a nyugatma­gyarországi népszavazás után két héttel kell megkezdeni a tárgyalást a két állam­nak a függő anyagi kérdésekről és a kez­désnek a népszavazáson győztes állam részéről keli történni. A magyar kormány tudvalévőén az osztrák kézre jutott terüle­ten lévő állami javakért több milliárdos kárpótlást követelt s az antánt ennek a követelésnek a jogosságát elismerte. Ezzel szemben azonban az osztrákok, hír szerint, az osztrák megszállás költségeit kívánják tőlünk. Nem tuejuk elképzelni, hogy erről a képtelen követelésről a magyar kormány egyáltalán tárgyalhasson. Az egész fancia sajtó nagy figyelmet szentel a szebenikói incidensnek, Bainville az Excelsior hasábjain a következőket Írja: „A szerbek nemrégiben Magyarországot fenyegettek, körülbelül olyan módón, mint amikor az ember egy kutyát vízbe akar fullasztani és rámondja, hogy megveszett. Most a szerbek az olaszokkal hu dák ujjat. A szerb-olasz ellentét régikeletü és már a fiumei és az adriai kérdésben megnyilvánult. A szerbek szeretnék, ha az olaszok befo­lyása teljesen kiszorulna Közép-Europából. Karácsonyfa-ünnepélyek. Az ország különböző vidékeiről jönnek a hírek, hogy a karácsonyfa-ünnepélyek rendezése az elmúlt karácsonyi ünnepek alkalmával jóval felülhaiadta az eddigi karácsonyfa-ünnepé­lyeket. A fővárosban csaknem minden köz­intézményünk kü;ön rendezett ünnepélyt: az Evany. Szeretetház, ahol Csengődy Lajosm másodlelkész beszélt, az Iparosképző Pro­testáns Egyletben Szuchovszky Gyula val­lástanár tartott előadást, a Protestáns Árvaházban Kemény Lajos vallástanár szó­lott a megjelentekhez és az árvákhoz, az Evang. Leányegylet vasárnapi iskolásai részére rendezed ünnepélyen dr. Raffay Sándor püspök szólott melegen a gyerme­kekhez, kik között „Nemes Ösvényen“ c. könyvéből több példányt osztott széjjel. A rákospalotai leánynevelő otthonban (ja­vító) rendezett karácsonyi estén dr. Molnár Gyula törvényszéki biró beszélt­A körmendi nőegylet igen kedves ka­rácsonyi ünnepséget rendezett m. é. dec. 23-án délután. Az ünnepséget Zongor Béla, lelkész-esperes megnyitó beszéde vezette be, mely után az adományok kiosztása került sorra. A nöegylet cipőket, nadrágo­kat, trikókat, szövetet és tanszereket osz­tott ki a gyülekezet szegénysorsu iskolás gyermekei közt mintegy 6300 kor. érték­ben. A bevétel részint gyűjtés folytán, ré­szint adakozás és 2 vallásos estély jöve­delméből gyűlt össze. — Ugyancsak ka­rácsony napján a jószívek adományából kiosztásra került a gyülekezeti szegények közölt 2800 korona. A Luther-Szövetség a téti gyülekezet­ben 1921. december 18-án vallásos estélyt tartott a következő műsorral: 1. Közének. 2. ima, tartotta a helybeli lelkész. 3. Ad­vent, szavalta Szép Erzsébet. 4. Kitárom előtted szivem, énekelte a leányegyesület. 5. Krisztus útjának egyengetése korunkban. Szabad előadás, tartotta Kovácsics Géza ev. leikész. 6. Árnyék, szavalta Cziegler Ida. 7. Felolvasás Isten akaratáról, tartotta Szabó István ev. tanító. 8. Magyarokhoz, szavalta Horváth Rózsi. 9. Térj magadhoz drága Sión, énekelte a leánvegyesület. 10. Templomban, szavalta Nagy Lidia. 11. Him­nusz. — Az offertóriuni 343 koronát jöve­delmezett a Luther-Szövetség javára. A dombóvári gyülekezetét kellemes karácsonyi ajándékkal leple meg egyik buzgó tagja: Kehi Mihály bognár. Egy dí­szes ládikát készített az úrvacsorái szent­edények számára. Erre azért van szükség — nem lévén a gyülekezetnek saját hajléka — hogy az állami épületbe való szállításkor kár ne érje az edényeket. Jellemző, hogy az új anyagyülekezetnek úgyszólván mind­egyik tagja mennyire ki akarja venni részét az építő munkából, rendelkezésére álljon a maga nagy hivatásánaK betöltésére. A tési ifjúsági egylet a „Falu-Szövet- ség“-től (Budapest, Vili., Vas-utca 19.) mintegy 5000 K értékű ingyen könyvtárt kapott karácsonyi ajándékul. A fehérvárcsurgóí leányegyházköz­ség dec. 18-án tartotta ádventi vallásos estélyét a következő műsorral: 1. Közének. 2 Ima. Mondotta Horváth Sándor várpalo­tai lelkész. 3 Bibliamagyarázat. Tartotta Horváth Sándor várpalotai lelkész. 4. Ad­vent. Irta Varga Jenő. Szavalta Gömbös Sándorné. 5. A 25. zsoltár. Átírta Gömbös. Énekelték az ism. iskolások. 6. Karácsonyi mese. Irta Rudnyánszky Gyula. Elmondotta Simon Erzsébet ieányegyl. tag. 7. Á'dások Istene. Zenéje „Semiramus* dalműből Ros- sinitöl. Énekelték Gömbösné és Fekete Béláné. 8. A mi imádságunk. Irta Kapi Béla. Félolvasta Gömbös Sándor tanító. 9 Imádkozzatok és buzgón kérjetek. . . Tinódi Sebestyéntől. Énekelték az ism. iskolások. 10. Fohász. Irta Kutas Kálmán. Szavalta Fekete Béláné. 11. Kis gyenge gyermek vagyok még. .. Énekelték Göm­bös Sanyika és Gyuszika, harmóniumon kísérte Gömbösné. 12. Egyszerű történet. Irta Győry Vilmos. Elmondta Rigó Zsófia. 13. Mester, a bősz vihar dühöng... Éne­kelték Gömbösné és Feketéné, harmóniu­mon Fekete Béla és hegedűn Gömbös tanitó kísérte. 14. Ima. Mondotta Horváth Sándor lelkész. 15. Záróének. 16. Hymnusz. Az estély jövedelme 104 K voit. Kőszeg. Karácsony másodnapján a pinkafői árvaházban elhelyezett kőszegi árvák javára vallásos estély volt a templom­ban. Bevezető ének és ima után Mohr Mihály hegedűn és Freyler Emma orgonán adták elő Bach Madentéját. Az iparos dalárda elénekelte Otto Imáját. Dr. TÍrtsch Gergely lelkész felolvasást tartott Jeremiás próféta működéséről, akit Isten a zsidó nép legnehezebb napjaiban küldött csak azért, hogy figyelmeztesse népét az igaz hitben való megmaradásra. Rávilágított ez a fel­olvasás a mi korunk hibáira és bűneire, de a gyógyulás lehetőségeire is. Balogh Ernő helyettes püspöki titkár tárogatón előadott régi világi és egyházi melódiákkal gyönyör­ködtette a közönséget. Hazafias lelkesedés­sé! énekelte ezután a dalárda a magyar Hiszekegyet s imával meg gyülekezeti énekkel feleződött be a szép ünnepély. A nőegylet mint minden évben, az idén is buzgón fáradozott azon, hogy karácsony­kor megörvendeztethesse a szegény gyer­mekeket. A város jótékony közönsége az idén sem hagyta cserben, ügy hogy 15 jfiu és 19 leány kapott, hol teljes öltönyt, hol egyes ruhadarabokat. Mindegyik gyermek­nek jutott liszt, sütemény, gyümölcs és kolbász. De a szegény öreg férfiakról és asszonyokról is lehetett gondoskodni s a? EGYHÁZI ÉLET.

Next

/
Thumbnails
Contents