Harangszó, 1922
1922-04-16 / 16. szám
134 HARANQSZO. 1922. április 16. kutvizzel. A legócskább kölnivíz kétszáz korona körül jár... Az igazi pirostojás is egyre ritkább (nem kell tartani a képviselő- jelölt uraknak: nem pazarolják reájuk még a fehéret, zápot sem). Már édesanyám is csak a kis unokája kedvéért pirosit. Tudom otthon lehozatta ezekben a napokban a berzsenyes-bögrét a padlásról és márto- gatja bele a tojásokat. Közben mondogatja: — Ez a kis unokámé lesz, ez meg az öreg fiamé... — És eggyet, talán éppen a legszebbet, odatesz az íróasztalomra, mint mindig, minden esztendőben, hogy ha hazamegyek : a szemembetünjék a szép, ber- zsenyeszinüre festett pirostojás. És én örülök majd neki, mint rég, gyermekkoromban, amikor boldogan szaladtam ki vele az utcára s odatartottam porbanjátszó társaimnak „torpasztásra“; meg később is, amikor kedves leánynevet, szívet karcolgattam a piros zománcra, vigyázva, nehogy eltörjön. Most már nem tartom ki torpasztásra, szívet se karcolok belé, tudom, hogy a szivek is csak olyanok, mint a pirostojás... hanem elteszem az emlékeim közé, mert — édesanyám pirosította... (p. i.) Olvassuk a bibliát! Jézus él. Ápr. 17. Lukács 24. í—a. Nevetnénk úgy-e, ha valaki a napba menne jéghegyet keresni! Ne nevessünk azon mégse, hogy a húsvéti asszonyok holtak között keresték az Élőt. Mert azóta sokan tettek már úgy. S ma is de so<;an vannak Jézussal így. Keresik, de a holtak között. És nem az a baj, hogy nincs senki, aki eléjük álljon angyalok fényes öltözetében : „Ne keressétek holtak közt az élőt 1“ Hanem az a baj, hogy ők meg is találják a holtak közt azt, akit keresnek; s nem veszik észre, hogy az ő hitüknek holt a Krisztusa. Nem kételkednek, nem hitetlenkednek, nem fordulnak vissza, hogy a keresésük eredménytelen. De a sir kövein mereng el a lelkűk, különféle fűszerszámokkal bajlódnak, balzsamozni való testet, aranyba vonandó ereklye-csontokat keresnek, ahelyett, hogy megragadnák Őt igéi szerint úgy, mint Aki él. Ápr. 18. János 14 . is—is. Milyen világosan beszélt az Úr Jézus arról, hogy Ő végkép az élők világába tartozik. Tanítványai körén túl is elterjedt annak előre a híre s az ítélet alkalmával a vád anyagának súlyát alkotta, hogy ö jelezte „feltámadását. Egy cseppet sem hibás Ő abban, hogy tanítványai mégis holtan hagyták. De ám ha akadt tanítvány, aki elárulhatta, nem csoda, ha nem akadt egysem, aki elindult volna egyszerre az élők közt keresni az Élőt. Az azonban érthetetlen lenne, ha ma olyanok akarnának Jézus tanítványaiként élni, akik nem tudják,, hogy Ő él s itt e percben is dobog az Ő szíve. Ápr. 19. Róm. 6.9—ío. Csodálatos és teljességgel elképzelhetetlen, hogy Jézus él. És mégis övéinek nem egekbe vesző sejtelemként, hanem mindennapos tapasztalatként kell ezt bírnunk. Nem tudta nevét, nem tudta idejét, nagypéntekjét és husvét- ját, mégis így szólt Jób: „Tudom az én Megváltóm él". Ezzel a tudattal teltek meg azok mind, akik felismerték a keresztre- feszített s feltámadqttban a Megváltót. Nem angyalok, nem az Úr Jézus bizonygatja hát csupán. De vájjon te nem tartozol-e azok közé, akik ünnepelnek valami hittel hus- vétot, de aztán pár napra — megint eltemetik Jézust? A feltámadás nem pár napra hosszabbította meg az Ő életét 1 S bármily csodálatos, bármily elképzelhetetlen, dobogó szívét ki kell hoznom a múltból, egészen bele a mostani korba s engednem egészen magamhoz. Ide a szivem fölé. Ápr. 20. Máté 18.20. Minden életet arról ismerni meg, hogy vannak megnyilvánulásai. Ahol ez nincs, ott nincs élet. Az Úr Jézus életét mulatják ilyen megnyilvánulások. Mert az Ö élete nem szelencébe elzárt drágaság; nem is olyan, hogy más világokon, vagy az Isten szívén tünedezik elő. Nem is egy messze csillagról sugárzik elénk, vagy nagy távolság miatt sohasem ér hozzánk. Az Ő élete leér s lejár a földre s olyannak ígérte, hogy az mindenütt megjelenik, ahol ketten vagy hárman az Ő nevében egybegyülnek. Nem szellemek küldésében, hanem szívének közénk dobog- tatásában van az Ö mostan, általunk tapasztalható élete. Tapasztaltad-e már Őt kettesben-hármasban az Ö nevében? Ha nem, akkor ne csodálkozz, ha még te nem tudod, hogy él. Ápr. 21. Máté 28. is—20. Mióta felemeltetett, életének nagy részét beköti bizonyára az Atyának dicsőségében, az Ő jobbján való részvétele. Igénybe veszi életét a trónja tövén sereglő fehérruhás megváltot- takkal való örvendezés. De azért életének hatalmas árjából marad számunkra is. Még pedig nem valami maradék csupán, ami ott fenn feleslegessé vált. Itt van Ö az Ő életének teljes felszerelésével. Nemcsak áldott nyomaival, hanem itt van az elveszett bárány után járó lábaival, itt van a tékozló fiút kézen fogó kezeivel, itt bűntörlő vért hullató piros sebeivel, itt a forró szerelmü vőlegény szívével. Minden hatalmára, mely adatott Neki, nemcsak a földön, hanem mennyekben van. S mindezzel minden egy napon. Van-e tapasztalhatóbb élet még e viruló világban, mint Jésus élete? Ápr. 22. Ap. Cselek. 25.13—19. Egy ember van itt, ki fogságot szenved már két éve azért, mert abban a tudatban éli életét, hogy Jézus él. Nem azon akadok én fenn, hogy mi van ezen a bíróságnak büntetni való. Más tűnik fel nekem. Ä Jézuséinak nem szabad elhallgatniok azok előtt sem, kik még nem Jézuséi, hogy Ö él. Bizonyságot kell tennem róla, meg kell lássák az életemen, hogy én milyen tudattal vagyok telítve, hogy ahol ketten vagy hármán az ő nevében vannak, mi történik ott; hogy annak jelenlétében folyik minden napom, akinek adatott minden hatalom. Menynyivel több lélek találná meg Hozzá az útat, ha rajtunk meglátszanék, hogy életünk mögött az Úr Jézus él 1 Hány alvó lelkiismeret ébredne fel, ha megtudná, hogy Ö nem múlt el 1 Ápr. 23. I. Thessalonikai 1. 5.10. Mi bőven tapasztalhatta Pál apostol, hogy Jézus él 1 Nemcsak akkor, mikor eléje állt a damaszkuszi úton. Azóta folyton s egyre mélyebben. Nem égi tüneményeken, hanem saját magán. Nem azért, mert sokat gondolkozott Róla, nem azért, mert nagyon át tudta érezni. Hanem azért, mert Ő él, s életével áthatja mindazokat, akik hittel elfogadják, hogy meghalt értük. Ha köztük vagy, akkor te is fogod tapasztalni. Mert azoknak nyílik fel Jézus élete ma, akik engedik, hogy életükbe fonódjék az Ő élete. Csodálatos fejezetei vannak még hátra az Úr Jézus életének, de én nem győzök csodálkozni azon, amely most folyik. Azon, ahogy él e világkorszakban s most is velünk annak jelen perceiben. Legelőigénylés a földbirtokreform alapján. A földbirtokreformtörvény egyik paragrafusa szerint legelöigénylés csak olyan helyen teljesíthető, ahol legelőterületfölösleg van, mert magasabb földkulturáról (szántóföld) alacsonyabb kultúrára (legelő) áttérni nem lehet. Éz az intézkedés teljes mértékben illuzóriussá teszi az egész intézkedést. Mert ma a Csonka-Magyarországon megmaradt közel három és félezer község közül alig van ötszáz, melynek határában legelő céljaira az előírás szerint alkalmas terület volna. Már pedig tudjuk azt nagyon jól, hogy intenzív gazdálkodást állattenyésztés nélkül folytatni nem lehet, állattenyésztést pedig agrikulturánk mai állása mellett legelő nélkül folytatni nem lehet. Hiába van tehát a kisházhelytörvény, hiába van a földbirtokreformban a kisbérietek és az öröktulajdonbavétel lehetőségének a biztosítása, ha az az új birtokos egy darab jószágot sem tarthat, mert nincsen legelő, istállózás mellett pedig az állattenyésztés nem fejlődhetik. Nagyon sok helyen vannak olyan területek, amelyek többé-kevésbé vizesek, sőt a kataszteri tiszta jövedelem szempontjából sincsenek értékelve, de mert egyik-másik kiemelkedő részét szántogat- ják, legelőül nem engedi a törvény elnyerni. Éz így nem jól van. Ezen változtatni kell, mert a földbirtokreformtörvényt eredményesen a gazdaközönség és az ország javára addig nem lehet végrehajtani, amíg a legelöigényléseknek ilyen szigoiú tilal- mazása fönnáll. * Fölfüggesztették az állatkivitel illetékmentességét. A kormány a budapesti vágóállat-exportvásárról külön engedély és kiviteli illeték nélkül kivitelre bocsátható belföldi és külföldi származású vágómarhák és vágójuhok kiviteli illetékmentességét további intézkedésig felfüggesztette. * Termény-, állat-, takarmány- és vetőmagárak. Tiszavidéki búza 3120—3150, dunántúli és pestmegyei búza 3100—3130, rozs 2170—2190, takarmányárpa 2300—2400, sörárpa 2425—2500, köles 2900—3200, zab 2275—2350, tengeri 2800—2850, repce 4600—4800, korpa 1600—1625 korona száz kilogrammonként Budapesten. A szurómarha kilogrammonként 82—97 korona. Juh kilogrammonként 70 koronáért kelt cl. Hátasló és csikóért 24.000 K-t, kocsilóért 20-75000 K-t, igáslóért 22—90.000 K-t, szamárért 3000 K-t, öszvérért 14 000 K-t, vágólovakért 4—20.000 K-t fizettek. Budapesten nagyban teavaj I. rendű 350—380 K, főzővaj 220—270 K. Takarmánypiac. Takarmánycikkek bőségesen érkeznek a piacra. A budapesti piacon fizettek I. rendű szénáért 1000 K-t, II. rendűért 800 K-t, hansági szénáért 800 K-t, tiszavidékiért 1000 K-t, muharért 1150
