Harangszó, 1922

1922-04-16 / 16. szám

>1 K-t, lucernáért 1150 K-t, taKarmányszalmá- 9 ért préselve 470 K-t, alomszalmáért 440 K-t. Vetőmagpiac. Árak 100 kg-ként: lóhere- n mag 15.000 K, lucernamag 14 500 K, mák I 19.000 K, cirókmae 1900 K, napraforgómag Z 3000 K, lenmag 5500 K, kendermag 4OO9 K, tavaszi bükköny 4500 K, Viktória borsó £ 2600 K, csillagfürt 2700 K. Zsiradék és Jaggyu. A zsiradékpiac ii irányzata szilárd. Fizettek legutóbb nagy- d ban kg.-ként budapesti vágóhídon átvéve: a szalonnáért 165, zsírért 185, marhafaggyu- á ért 80—150 K-t. Szegeden a faggyú ára a minőség szerint 60—80 korona közt válta- A kozik kg.-ként. 1922. április 16. __________________ [ HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A XX. század 0 egyik legtragikusabb sorsú fejedelme még n ravatalon feküdt; sokat szenvedett teste nmég ki sem hült, amikor egyes körökben uaz utód kérdésével kapcsolatban már is n meggyujtották a gyűlölködés lángját. A politikai körök részéröl külömben ilfigyelmet keltett az a kísérlet, amely meg­jegyezést igyekszik keresni egyfelől a kor- i! mány álláspontja, másfelől a legitimista É állásponthoz következetesen ragaszkodó >lkülömböző pártállásu politikusok között. Az elmúlt napokban óriási izgalmat ül keltett a bpesti Erzsébetvárosi pokolgépes 11 merénylet. Minden más kérdés háttérbe «»szorult. Meg lehet állapítani, hogy mind saz ellenzéki, mind a kormánypárti klubban na legnagyobb elkeseredés nyilvánult meg <Ms erőteljesen követeli mindenki a megtor- rilást. A kormány a legszigorúbb intézkedé­seket tette meg, hogy a bűnösöket feltét- 9Ílenül kinyomozzák. A magyar delegáció a miniszterelnökkel Iáélén üenuában van, hogy résztvegyen az úú. n genuai konferencián. A miniszterelnök u ugyan ettől a konferenciától se remél sokat, Lde mégis hiszi, hogy a személyes érintke- 1.1 zés révén beáll némi enyhülés. Adja Isten! [EGYHÁZI ÉLET. Előfizetőinknek, munkatár- y.sainknak és lapunk jóbarátai- nnak Istentől megáldva boldog \\husvéti ünnepeket kívánunk. A püspök pécsi beszéde. Kapi Béla iqpüspök pécsi egyházlátogatá^a során részt jvvett a Pécsett rendezett vallásos estélyen, isamelyen nagyhatású előadást tartott. Elő­adásában a bűnbánat szükségességét hang­súlyozta az egyén és a nemzet életében, különösen hazánk mai szomorú helyzetében ottöbbek között a következőket mondta: — AA modern ember életfelfogásából majdnem iteljesen kiveszett a bűntudat, életét a tár­sadalom, az állam törvényeihez méri és üstén törvényeivel nem törődik. A bűn­tudatnak nagy jelentősége van a nemzet '^életében A nemzet egy hatalmas, kollektiv ysegyéniség Van feje, szíve, ítélőképessége, swannak életenergiái és törvényei. Ha a j bűntudat kivész, akkor a nemzet életében <a felfelé emelkedés leghatalmasabb rugója awesz el. A mai nemzedék léikéből majdnem ^teljesen hiányzik az a tudat, hogy a nem­zetnek is bűnbánatra van szüksége. A HARANOSZÓ. püspök ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: És mi keressük és várjuk, mikor dördül meg a Savonarolák szava és mikor érti meg ez a szerencsétlen nemzet, hogy halott virrasztó időben a bűnbánat böjti időszakát kell élni és hogy most a nemzet erkölcsi ízlésének és tiszta lelkének kell korlátot állítani a fékevesztett emberi őr­jöngésnek. Mert bizonyos, hogy a nemzet­nek élete csak akkor lehet, ha új életét komoly, igazi bünbánatból kidolgozza. Kétszázéves evangélikus egyházköz­ség. Mezöberényben az evangélikus egy­házközség 1722-ben alakult meg és igy fennállásának kétszázéves jubileumát az idén fogja megünnepelni. Ebből az alka­lomból üdvözölni fogják Horthy Miklós kormányzót is. A kiskámondi egyház f. hó 2-án dél­után a nikolsburgi béke 300 éves forduló­jának emlékére a templomban — az alább kitüntetett műsorban — vallásos ünnepélyt tartott, amelyen megjelent a gyülekezetnek nagyérdemű felügyelője: Töpler Károly is. A hívek szép számmal jöttek össze, köztük lehetett látni több kath. családot is. — Az »Erős vár a mi Istenünk“ közének elének- lése után: 1. Ihász Mihály lelkész alkalmi imát mondott. 2. A tanulók énekelték Hor­váth Imrének „nemzeti ünnepre“ írt „Nagy Istenünk népeknek Istene“ című énekét. 3. Jakabb Károly szavalta Lampérth Géza „Bocskai emlékezete". 4 Lévai Károly előadta Szalay Mihály: „Bethlen bucsu- zása*. 5. Iskolai énekkar: „Atyánk a menny­ben im neked, buzgón szentelünk ünnepet* című egyházi énekünknek első versét. 6. „Bethlen életrajza*. Felolvasta Polgár Mi­hály tanító. 7. „Mienk a Duna, Tisza, Vág, Olt“, szavalta Kamondy Irma. 8. „Hiszek egy Istenben“, előadta Szedenics Mariska. 9. Az énekkar énekelte a Szabados által megzenésített „Hiszek egy Istenben“ című imádságot. 10. Lelkész megható beszéde s imája után á „Himnusz“ eléneklésével az ünnepély véget ért. Offertóriumul be­folyt 623 korona, melynek fele a „Dunán­túli Luther-Szövetség“ nemes céljaira for- díttatik. Új lelkész. A homokosi (Temes vm.) evang. gyülekezet, — melyet Wallrabenstein Jakab, a volt bányakerületi belmisszionárius érthetetlen módon elhagyott, — Lang János, Budapest, Deák-téri német anyanyelvű gyülekezeti segédlelkészt hívta meg lelki­pásztorul. Lang János Broskó G. Adolf lelkész és neje irányításával vezette a dán kartárs-segé'yakció nagy összegekre rugó természetbeni, ruha és élelem, továbbá pénzbeli adományok kiosztását. Irodalmilag is dolgozott. Lefordította Szibrik Antal költő „írások“ című füzetét német nyelvre. Gyászistentiszteletek. A dunántúli püspök külön körlevélben rendelte el IV. Károly király emlékért a gyászistentiszte­letek tartását. Böjti összejövetel. A budapesti Ev. Leányegyesület ápr. 5-én, szerdán d. u. tartotta meg ez évi böjti összejövetelét, mely Szabó Mariska imádságával kezdődött meg. Utána Mikus Jolán a sajógömöri ev. lelkész „Könyörgés“ c. költeményét sza­valta el. Majd Csengődy Lajos másodlelkész „a csuda problémájáéról beszélt. Azután szeretetvendégségben részesültek a meg­jelentek; közben kedves vendég érkezett Schöle Madlén, a zürichi (Schweitz) Leány­egyesület kiküldöttje személyében, ki Rafjay Márta társaságában jelent meg, Gregerson Lujza szomszédságában foglalt helyet. „Szenvedés—gyógyulásiról, bibliai alapon 155 Szuchovszky Gyula vallástanár-lelkész tar­tott előadást. Az előbbi az életből fakad, az utóbbi forrása kizárólagosan az Evan- géliomban található meg. Ha nagyra érezzük elhagyatottságunkat. Krisztus akkor van hozzánk legközelebb 1 Tapasztalatából vett példái emlékezetesek lesznek azoknak, kik hallották előadását. . . Közének és Moj- sisovich Natália imádsága zárta be az összejövetelt. Az összejövetel jelenvoltjai levélben me’egen üdvözölték Torkos László ősz költőnket. Szombathely. A böjti időszakban két lélekemelő vallásos estélyt tartottak. Az első alkalommal Kapi Béla püspök tartott előadást: A hitetlenségről, a második al­kalommal dr. Tirsch Gergely kőszegi leik. A ménfői leányegyház a háborúban hősi halált halt tagjainak az iskolaterem belső falába 22 ezer korona költséggel díszes emléktáblát állíttatott, melynek fel­avatása lélekemelő szép ünnepély keretében tnárc. 19-én volt a következő műsorral: 1. Közének. Dtúli új énekeskönyv 501. 2. Mikszáth Kálmán: Térdepeljetek le. Szavalta ifj. Czeiter András. 3. Felavató beszéd. Tartotta Pálmai Lajos esperes. 4. Kerner A.: Sikong a turulmadár. Sza­valta Melkovics Erzsi. 5. Tavasz elmúlt. Énekelte az ifjúsági vegyeskar. 6. Szócskái Gy.: Magyar ne ünnepelj. Szavalta Mózes János. 7. Az emléktábla felállításának ismer­tetése. Felolvasta Garan János tanító. 8. Teleki S.: Messze földön. Szavalta Tar Juliska. 9. Kitárom reszkető karom. Éne­kelte az ifjúsági vegyeskar. 10. Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből. Szavalta Éder István. 11. Ünnepi beszéd. Tartotta Kiss Samu lelkész. 12. Himnusz. Közének. Az ünnepély utáni offerióriumból az ünnepsé­gen elhangzott beszédeknek, felolvasásnak és szavalatoknak küiön emlékfüzetben való kinyomatási költségeire befolyt 109910 K. Az ostffyasszonyfai ifjúsági egyesü­let templomi ünnepély keretei között áldo­zott az Úr oltára előtt március 15-ike emlékének. Rózsa János tanító orgonakisé- ret mellett lelket emelő hatással énekelte a „Bús magyarok imádságáét; Szakács Ida a magyar „Hitvallás“-t, Horváth Imre „Nemzetemhez“ című költeményt szavalták meleg közvetlenséggel; az ifjúsági egyesü­let énekkara meglepően ügyes kidolgozás­ban 4 szólamra énekelte a „Nemzeti imá“-t; az ünnepi beszédet, mely méltó kifejezője volt márc. 15-ike nemzetfenntartó erkölcsi jelentőségének, Rózsa János tanító tartotta. A valláskülönbség nélkül résztvevő ünnep­lők az Istenfélelemben megszentelődött hazaszeretet mély benyomásaival hagyták el az Úr hajlékát. Kéty. Lélekemelő műsor keretében ün­nepelték meg márc. 15-ét. Istentisztelet utar. a templomi közönség az ifjúsággal együtt az isko'ába vonult, ahol az ünnepély a Szózat eléneklésével kezdődött. Gyalog István magas szárnyalásu ünnepi beszédet tartott, az iskolás gyermekek énekeltek, hazafias költeményeket szavaltak. Az ünne­pélyt a Hymnuäz eléneklésével fejezték be. Hasonló módon áldozott a nagy napok emlékének Murga is, itt azonban az ünne­pély a szabadban folyt le. Nagygeresd. Böjt 5. vasárnapján szép vallásos délutánon épült a hívek nagy serege. A műsor egyes számait a vegyeskar éneke, Nagy Ferencné, a lelkész nejének szóló-éneke,» Velekay Józsefnek és Bakó Gizellának szépen sikerült szavalata és lelkésznek szabadelöadása töltötték be. A 646 korona offertórium a soproni taninté-

Next

/
Thumbnails
Contents