Harangszó, 1922
1922-04-09 / 15. szám
XIII. évfolyam. 1922 április 9. 15. szám. Alapította: KAP1 BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: a Dunántúli Luttier-Siövelsúo. Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklamációk a HARANGSZÓ kladóhiva- tálának Szentgotthárdi» (Va8vármegrye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenít minden vasárnap. / SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Kiadóhivatal: SZENTQOTTHÁRD, Vasvármegye. i HABANG8Z0 elMlietéal Ara: CimszalagOB küldís- sol »/» évre 88, félévre 75, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel: '/« évre 33, félévre 85, egész évre 130 K. I/Sther-SzSretégl tagokaak cimszalagos küldéssel V« évre 33, félévre 65, egész évre 130 K. Csoportos küldéssel: */« érre 28, félévre 55, egé^z évre 110 K. Határtalan lehetőségek. Minden lehetséges a hívőnek. Lehetőségeink olyan nagyok, mint feladataink. Nem, nagyobbak mint feladataink, mert a cél az, hogy amikor a feladatot elvégeztük, még maradjon erőnk. Istenünk akarata az, hogy egész hadjáratunk alatt legyen egy dicső »többletünk,« úgy hogy miután győzelmet arattunk, hódítóknál többek legyünk. Valamely feladatnak temér- deksége tehát sohasem szolgálhat a visszahúzódás igazolásaként. »Ha mi, a keresztnek vitézei bármin fennakadunk, örök gyalázat bélyege süttetik homlokunkra I« A habozás szégyent hoz az Úrra. Gyanúba hozza segítőforrásainak elegendő voltát. Olyan feladatot rótt reánk, amelyhez erőről nem gondoskodott! A küldetés ki van jelölve, de a szükséges felszerelés hiányzik! Mi készen vagyunk, de Isten felkészületlen 1 így bíráskodunk az Úr felett, holott az egész idő alatt a mi látszólagos okosságunk hűtlenség, és a mi látszólagos bölcseségünk hitetlenség. Keresztyén hadjáratunkban semmin sem szabad fennakadnunk Azok szemében, akik a Krisztusban hisznek, a lehetetlen is dicső bizonyosságnak fényében tündőklik. Az ingoványos és uttalan pusztaságok felé abban a bizodalomban kell közelednünk, hogy gondoskodás történt ösvényekről. »És lesz ott ösvény és út!« Rémisztő és ódon erődök ellen abban a derűs bizonyosságban kell vonulnunk, hogy kiforgathatjuk őket legmélyebb és legrejtettebb alapjaikból. »Erősek az erősségek lerontására.« Ez kell hogy legyen az Úr seregének tündöklő jelvénye. Meg kell indulnia a lehetetlen ellen és már menetelésének jellegével kényszerítenie keil a világot annak elhivésére, bogy a lehetetlen már végbement. Az egyház nem arravaló, hogy megtegye azt, amit akárki más is meg tud tenni. Nem egy intézmény száz más között, velük egy glédában és egy sorban állva. Az egyház az ő küldetésében senkivel sem osztozik. Az egyház egyedül áll, és rendeltetése az, hogy véghezvigye a lehetetlent, tegyen csodákat, amelyekről más közösség nem is álmodik. Azonban a lehetetlen csak az élő Krisztusba vetett eleven hit által vál- hatik valóra. A hittani kapcsolat még nem eleven közösség. Van házassági kapcsolat, amely nem ismeri a vérbeli atyafiságot. Az élő hit krisztus vérét issza — igen, Krisztusnak életét szívja a lélekbe, s így felfegyverzi a lelket, hogy nekitámadjon a világnak, a testnek és az ördögnek az Isten örökkévaló Fiának szent elevenségével. Ha Krisztus vérét isszuk, és azután nekivágunk feladatainknak, akkor »minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom alászáll.« Jowett J. H. Keresztyén erkölcsi gondolatok és életideálok. Az ember nagysága sem érzelmeinek benső teljességében, sem gondolkozásának élességében és sokoldalúságában, hanem akaratának szilárdságában van. Épúgy egy népnek fen- maradása sem függ ismeretinek nagyságától, hanem erkölcsi akaratának erejétől és szilárdságától. Ép azért törekednünk kell az erkölcsi személyiség és erkölcsi közösség életideál- jáuak lehető megvalósítására, amihez a helyes ismeretet és készséget az Isten ereje nyújtja a Krisztus evangéliumában. A vallásnak és a morálnak a hegyi beszédben megrajzolt egysége keresztyén erkölcsi személyiséggé neveli az embert, örömérzéssé teszi az* erkölcsi törvény iránti engedelmességét, istentiszteletté avatja felebaráti szere- tetét és kiapadhatatlan erőforrásává válik az erkölcsi jó megvalósulásával. # A politikában is a morálnak kell érvényesülnie. Méltóságát az is az erkölcsi eszmék fenségétől nyeri. Végső elemzésben erkölcsi erők és hatalmak döntenek egy népnek élete és halála fölött. Az erkölcsi élet- és világfelfogás ^ nemzetközi vonatkozások erkölcsivé tételét kivánja. A jog, törvény és igazság mellett a szeretet szelleme hassa át a nagy és kis nemzetek kulturéletét. A személyiség s a társas közösség erkölcsi életideálja előtt a politikának Is meg kell hajolnia. A trianoni békepolitika az erőszak és a bosszú műve. * A keresztyén erkölcsiség lényege az Isten- és emberszeretet, az isten- fiúság és az Isten országa. A emberszeretet Jézus szerint erőpróbája az istenszeretetnek. Tudomány és művészet tehát mögötte lett a szeretetnek, mely nem más, mint békülékeny- ség, könyörületesség és igazságosság s ép azért a föld sava s a világ világossága. Ez pedig békés szolgálatot és nem uralmat jelent. Az evangéliumok erkölcsi fenségét semmiféle kultúra meg nem haladhatja, és semmiféle tudomány el nem érheti. A keresztyénség a szeretet vallásának világhistóriás alakja és kifejezése most és mindenkoron. Dr. Szlávik Mátyás. Gyüjtsiink előfizetőket és adakozzunk a „Harangszó“ fentartására.
