Harangszó, 1921
1921-02-06 / 6. szám
192h február 6. HARANQSZO. ták a fejtik fölött s a lámpák és vi- rágfűzérek közt a könyöklőn át levetették az udvarra, melynek márványkövezetén agyonzűzták magukat. Egyesek kardot rántottak s keresztül szúrták a gyermekek szívét; ismét mások szétzúzták fejüket a falon, mielőtt az éjsötét udvarra dobták volna. A támadást követő első pillanatban halotti csönd uralkodott. A kis testek még a "levegőben lebegtek s az édesanyák kővé meredtek a borzalomtól. De a következő pillanatban már észbe kaptak ezek a szerencsétlenek, hogy mi történik s egyetlen irtózatos sikoltással vetették magukat a poroszlókra. A karzaton még voltak gyermekek, akik az első rohammal nem kerültek a gyilkosok kezére. A katonák utánuk eredtek, mire az anyák eléjük vetették magukat s puszta kézzel ragadták meg a meztelen karokat, hogy elhárítsák a halálos csapást. Néhá- nyan, akiknek a gyermeke már halott volt, a katonákra rohantak, torkon ragadták őket s a gyilkosok megfojtásával igyekeztek bosszút állni kisdedeiken. Ebben a vad zűrzavarban, miközben borzalomteljes kiáltások töltötték be a palotát s a legkegyetlenebb vérengzés folyt, az a katona, aki a várkapunál szokott őrszolgálatot teljesíteni, mozdulatlanul állt a karzatról levezető lépcső legelső fokán. Nem vett részt a harcban és gyilkolásban. Csak a kardját emelte fel azok ellen az asszonyok ellen, akiknek sikerült gyermekeiket magukhoz ragadni s kísérletet tettek velük a lépcsőn lefelé való menekülésre ; s már a puszta tekintet is, amint ott állt sötéten és könyörtelenül, oly ijjesztő volt, hogy a menekülők inkább levetették magukat a könyöklőn át, vagy visszatértek az öldöklő forgatagba, semhogy kitegyék magukat annak a veszélynek, hogy mellette elhaladjanak. — Voltigius csakugyan jól tette, hogy engem jelölt ki erre a helyre, — gondolta a katona. Más fiatal, meggondolatlan harcos elhagyta volna őrhelyét s a forgatagba vetette volna magát. Ha a harci hév csábításának engedek s innen eltávozom, legalább egy tucat gyermek megmenekült volna. Míg így gondolkodott, tekintete egy fiatal asszonyra tévedt, aki gyermekét magához szorítva gyors meneküléssel rohant feléje. A légionáriusok közül senki sem állta útját, mert akik mellett elsurrant, heves viasko- dásban voltak a többi asszonnyal és így sikerült eljutnia a karzat végéig. — Ni csak! Ez majdnem szerencsésen elillant — gondolta a katona. Maga is, gyermeke is sértetlen. Ha most nem állnék itt... Az asszony úgy rohant feléje, mintha valósággal repült volna; s a katonának nem volt ideje, hogy arcát, vagy a gyermekét jobban szemügyre vegye. Feléje nyújtotta kardját s az asszony karjai közt gyermekével egyenesen annak rontott. A katona azt várta, hogy a következő pillanatban gyermekével együtt keresztül szúrva a földre rogy. De ebben a pillanatban a katona haragos zümmögést hallott a feje fölött s mindjárt reá heves fájdalmat érzett a szemében. Oly éles és kínos volt fájdalma, hogy egészen megzavarodott és belekábult s a fegyver a földre hullott kezéből. A szeméhez kapott s egy méh akadt a keze ügyébe; megértette, hogy ami oly szörnyű fájdalmat okozott neki, ennek a kis állatnak a fullánkja volt. Villámgyorsan lehajolt a kardja után, abban a reményben, hogy még nem késő s feltartóztathatja a menekülőket. De a kis méhecske igen jól végezte dolgát. Az alatt az idő alatt, amelyre megvakította a katonát, sikerült a fiatal anyának mellette a lépcsőn lerohanni s bár a katona futvást sietett utána, többé nem találhatta meg. Eltűnt s az egész palotában senki sem tudott ráakadni. (Folyt, köv.) Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: • Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Éli. Febr. 7. I. Sámuel 1. í—ío. Éli bűnének van magyarázata. Templomi magányban élt. Előtte mindenki a legjobb arcát mutatta. Azt hihette, hogy odakünn is olyanok az emberek, mint a templomban Nem ismerte őket. Egyszer akart haragudni, akkor is kudarcot vallott. Mindez azonban nem mentség. A kudarc nemcsak elkedvetlenítő, de neveié is lehet. Febr. 8. I. Sámuel 2. a—ís. Az ember természetében benne van az a vágy, hogy ne veaszen el nyom nélkül az élete. Az akaratnélküli embernek nem adja meg az Úr azt az örömöt, hogy lássa intésének nyomát. Ha azt akarom, hogy szavam ne legyen pusztában elhangzó szó, hanem meg is hallgattassák, nem szabad vajszívünek lennem. Febr. 9. I. Sámuel 2 . n—w. Mivel az 41. akaratnélküli ember szavának még maga előtte sincs súlya, ilyen minden törvényt lábbal taposó, saját akaratuk után járó erőszakos emberek lesznek a rábizottak mint Éli fiai. Febr. 10.1. Sámuel 2. n. Éli gyengesége még Isten házát is megutáltatja. Meg nem szentelt környezetemért, rosszul nevelt gyermekeimért meg tudják utálni némelyek még a keresztyénséget is. Oly sok keresztyénre mondták már rá, hogy bárcsak sohse láttam volna otthon 1 Febr. 11. I. Sámuel 4.1—is. Éli tönkreteszi gyengeségével fiait, megutáltatja Isten házát, ezért bűnhődnie kell. Büntetése az, hogy megtudja bűne következményeit Isten emberitől s látnia kell, hogy mint teljesedik az be lépésről lépésre. Rettenetes lehet az, látni a bűnök következményeit! Febr. 12. János 2.13—17. Jézus nem volt gyenge szívű. Tudott indulatos is lenni. Ha el akarom kerülni az Éli sorsát, ugyanazon indulat legyen bennem, mint volt Jézus Krisztusban. Febr. 13. Máté 6. is—is. A muzsikát elhallgattatjuk, a táncot abbahagytuk, a templomot feketébe öltöztettük. A szívünket is? HETI KRÓNIKA. •aaiaaaaaaaaaasaasasasiaassassaaaaaaBBaaasassaBaiisisiaiiiisisisMssaaitaasssa A politika eseményei. A különböző pártalakító törekvésekkel kapcsolatban komolyabb formát ölt az a terv, mely egy konzervatív-liberális párt létrehozására irányul Zichy János gróffal az élén. Benes a külügyi helyzetről. A prágai képviselőház külügyi bizottsága ülésén Benes cseh külügyminiszter rövid expozét mondott az aktuális kérdésekről és a magyarországi viszonyokról szólva kijelentette, hogy a nagyhatalmak a Habsburgok visszatérése ellen emelt határozott tiltakozásukat nemrégiben megújították és bizonyos, hogy ebben a kérdésben és általában a trianoni szerződésre vonatkozó valamennyi kérdésben Csehország felfogása és Franciaország hivatalos felfogása között a legteljesebb az összhang. Templomgyalázás Debrecenben. Debrecenben betörtek a református nagytemplomba s durva módon meggyalázták. A többi közt bepiszkították azt a széket, ahol Baltazár püspök szokott ülni. A becstelenség elkövetői brutális fölirásokat is hagytak hátra. Ezen a nyomon indult el a rendőrség vizsgálatában. Az írás intelligens kézre vall. A városban nagy az izgalom és a fölháborodás a nagytemplom meg- gyalázása miatt, amit a katolikusok is a legnagyobb mértékben elítélnek. De van Debrecennek egy másik szenzációja is. A református temp-
