Harangszó, 1921
1921-12-18 / 51. szám
XII. évfolyam. 1921. december 18. 51. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Lajitulajdonos: _ a Dnnánttill mther-Szövetséfl. Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegyej, előfizetési díjak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivatalának | Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Klőfiietéat elfogad' minden evang. lelkész és tanító. Ueojelenlk minden vasárnap. w EVANGÉLIKUS NÉPLAP. SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Kiadóhivatal: SZENTGOTTHÁRD, Vasvármegye. A HA RANGSZÓ előflxetéri ára égési évre: Luther- Szövetségi tagoknak cím- szalagos küldéssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szővetségi tagoknak clmszalagos küldéssel 94 K, csoportos küldéssel 88 K. A HARANGSZÓ terjssaté- ■ére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Lesz-e boldog karácsonyunk? A keresztyénségnek örömtinnepe, a világot megváltó szeretet földre- szállásának ideje, a kedves emlékű karácsony már-már itt van. Még egy néhány virradat csak s köszönt ben- ntink a nagy nap. A komoly várakozásnak, a szent vágyakozásnak, az áldott adventnek ez utolsó óráiban azonban önkénytelenül is felvetődik a gondolkodó ember elméjében a kérdés: erre a szomorú adventre, amely bennünket körülvesz, elkövet- kezhetik-e egy örömteli karácsony ? Amikor a béke, mint üldözött vad, alig lel kis helyet, hogy meghúzhassa magát. A jóakarat, mintha ki volna törülve a keresztyénség szótárából. A bosszú, a kíméletlen megtorlás uralja a lelkeket. Hol a szeretet, amely összeforrasztja kelet és a nyugat, észak és dél lakóit. A népek talán soha oly táyol nem állottak egymástól, mint ma. Pedig hiszen kivétel nélkül valamennyi nép léte és nem léte forog kockán napjainkban. Inog az istenítélet rettenetes mérlegén ; ropog minden csontja az erkölcsi törvény irtózatos hengere alatt. Mert ma nem emberevők harapnak egymásnak húsába, hanem a legfejlettebb keresztyén országok elfinomult gyermekei: ők azok, akik képesek szövetkezni a Sátán és pokol minden hatalmával, hogy a gyengébbet, az erőtelent, a felebarátot kipusztítsák. De egy-egy ország népei sem tudnak összeforrni szívben, lélekben, hanem benne a nyelv és vallás, előkelő vagy pór származás, a gazdagság vagy szegénység, politikai pártérdekek eldöntbetlen válaszfalakat emelnek. Az erkölcstelenség szemértelenül jár nemcsak a nagy városok, de a legkisebb falu utcáin és nem erkölcsi értéke, hanem külső sikerei szerint ítélik az embert. Közelebbről, mi szegény magyarok, mi kérdezzük elsőbben ma, valóra válik-e a mi reménységünk, elkövetkezik-e erre a mi szotnorú adventünkre valaha is egy örömteli karácsony: telve jóakarattal, örömmel, boldogsággal, békességgel. Amikor dúlt szívünkön, roncs hazánkon, ijjesztően nagy az éjjel. Elkövetkezik, de csak akkor s ezt ne feledjük el soha, ha Krisztus nemcsak egyszer született a világra, hanem minden magyar ember hivő szivében újra és újra megszületik. Erre az újra születésre azén van szükség, mert Krisztus az ember ős képe, az ember eszményképe. Habár birtokunkká is tettük őt valamikor, képe mégis gyakran elhalványul az élet ködében vagy ragyogó fényében. A Krisztusnak mibennünk való folytonos ujraszületése az eszménynek valóra válása. Új élet, boldog világ, egészséges társadalmi átalakulás egy-egy korban csak a Krisztusnak a lelkekben történt újra születésével veszi kezdetét. Amint az emberek lelkében újra megszületik a Krisztus, mint rohanó hullámgyürü terjed azonnal ujjáte- remtő hatása az egyes ember, a családok, a népek és nemzetek életében. - Karácsonyi boldog ünneplésünk ezúttal is tehát egyedül attól füg, megszületett e mi bennünk újra a Krisztus 1 Miért támogatom és terjesztem a Harangszót ? Mert a mai válságos időben ez az egyetlen néplap, amely az evangélikus közönséget tájékoztatja, erősiti és a távollevő hitrokonokat közel hozza egymáshoz t Mert ennek támogatása és terjesztése minden egyházát szerető embernek érdeke és kötelessége ! Mert ez a mi lapunk 8 támogatását mástól nem várhatjuk! Kapi Béla püspök előadása a boldogságról. A szombathelyi protestáns nőegylet december 4-én rendezte első ádventi vallásos estélyét, melynek változatos műsorában foglalt helyet a püspöknek, a gyülekezet lelkészének előadása. Beszédjét Anatole Francénak a boldogtalan királyról szóló meséjével kezdte, melynek tanulságát így foglalta össze: 1. Abszolút boldogság nincs. 2. A relativ boldogság nem a külső körülményekben rejlik, hanem magában az emberben. 3. Nem ruházható át másra, magunknak kell megszereznünk. Mi a boldogság ? Mi a jelentőség«, van-e magasabb jogosultsága és rendeltetése? A boldogság közönséges felfogás szerint nem más, mint az élet külső kedvezése. Alkotó elemei: szerencse, vagyon, jólét, élvezet gyö- győrűség, külső életszépség, egészség. Mindez sok örömöt nyújt, de nem az ember terméke. Királyi palást, ékszer, nyaklánc csupán, de nincs köze az ember bensőjéhez. Igazi értékké akkor lesz, ha a magunkévá tesszük. Luther szerint a keresztyén ember mindennek az ura; mindent nélkülözhet, ha Isten akarja, de mindent élvezhet is, amennyire azt Isten engedi. Becsüljük meg a boldogságot mint Isten ajándékát, de ne becsüljük túl. Sok ember tragédiája éppen az, hogy a boldogságot az élet külső szerencsejavaival azonosítja és mikor ezeket elveszti, mindent elveszít. Mit mond a filozófia ? A görög bölcsészek isteni törvénynek a betöltésében, az isteni világrendben való bizalomban, a szép és jó fogalmában, a bölcseségból származó megelégedésben látják a boldogságot. Mit mond a biblia ? Mint egy nyolc húru hárfa megzendül Krisztus tanítása:
