Harangszó, 1921
1921-11-20 / 47. szám
378. HARANGSZÓ. 192Í. november 20. Böhm L. a leánynevelés új irányáról tartott előadást. Szelényi Ödön dr. a német > vándormadár % intézményét ismertette. A szabad termék szetben csatangolók szövetsége ez, mely a néppel való érintkezést keresi, népdalokat gyűjt és előad, falvakon és tanyákon előadásokat rendez Előadó szerint az ébredő magyarok magukévá tehetnék ezt a programot. Hittrich Ödön dr. főigazgató a középiskolai szakosztály működését ismertette. A napot gyámintézeti istentisztelet fejezte be, melyen Pröhle Károly dr. soproni theol. tanár mondott nagyhatású beszédet. Az egyetemes gyűlés. Az egyetemes gyűlés nov. 10-én, Luther Márton születése napján volt. A közgyűlésen 67 pontot tárgyaltak le. Geduly Henrik püspök imája után báró Solymossy Lajos egyetemes felügyelő terjesztette elő évi jelentését, s emlékezett meg a magyarhoni ev. egyházzal kapcsolatos eseményekről. Az elnöki jeletéshez elsőnek báró Kass Albert szólott hozzá s tartott nagy beszédet. Erélyes vezetést kívánok — úgymond többek között —, hogy ne lehessen ezt az egyházat megtámadni, mert ez élő energia. Szelényi Aladár dr. főjegyző javaslatára ezután a közgyűlés magáévá tette az elnök-javasolta üdvözléseket, majd áttértek az egyetemes törvényszék és a bizottságok kiegészítésére. Ebben a kérdésben Kapi Béla dunántúli püspök indítványa kapcsán magasnívóju vita indult meg. Prónay Dezső báró e kérdéssel kapcsolatban a zsinati törvények rendelkezéseit ismertette. Ugyancsak heves vita folyt a Lut- her-Otthon kormányzásának ügyében. Az ,1848 : XX. t.-c. végrehajtását újra megsürgette a közgyűlés. A főrendiház reformjával kapcsolatban tiltakozását fejezte ki a keresztény egyházak különböző fokú osztályozása ellen, nemkülönben a nemzeti hadseregnek Kap*sztrán János védőszentsége alá helyezése ellen. Tiltakozott a közgyűlés az Orsz. Munkásbiztosító Pénztár állandó zaklatásai ellen. A vegyes házasságok körüli sérelmeket illetőleg az előadó Sztehló Kornél dr. álláspontját tette magáévá a közgyűlés A zsinattartás kérdésében hatalmas beszédet mondott báró Prónay Dezső, mely beszédnek gondolatmenetét lapunk vezető helyén hozzuk. A‘ készpénzzel fizetett lelkészek fizetésrendezése ügyében a gyülekezetekhez és a kormányhoz fordul támogatásért az egyetemes egyház. Az egyetemes egyház szükségesnek látja az ev. sajtó megszervezését, egy ev. nyomda felállítását. A pozsonyi theol. akadémiának a pécsi egyetem keretébe fakultásként való bekapcsolását tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a protestáns tábori püspökség szervezését. A közgyűlés több kisebb folyó ügy letárgyalása után pénteken délelőtt Geduly püspök imájával ért véget. minden gyülekezetben megünneplik. Az egyesület tiszteletbeli elnökét, Raffay Sándor püspököt 30 éves jubileuma alkalmából metég szeretettel üdvözölték. Nagy elkeseredéssel tárgyalták a készpénzfizetésre utalt lelkészek anyagi helyzetét. A tisztujítás során a régi tisztviselőket újból megválasztották a megszállás alatt levő alelnök Pröhle Vilmos kivételével, akinek helyébe Isó Vince győri lelkészt választották meg. Az ev. vallástanárok és az ev. tanáregyesület közgyűlése. A vallástanárok gyűlésén Het- vényi Lajos elnökölt. Megnyitó beszédében azt követelte, hogy az iskola ne legyen a különböző világnézetek küzdőtere, hanem az evangéliom haladó szelleme hasson át mindent. Többek hozzászólása után elhatározták, hogy a vallástanításhoz új tervezetet készítenek elő. A tanáregyesületben. Szigethy Lajos dr. alelnök beszédében megemlékezett a soproni evangélikus intézetek válságáról és hazafias elszántságáról. Üdvözölte a vendégül megjelent Lévay Ede dr. főigazgatót, az Országos Tanáregyesület elnökét és Máday Gyula főtitkárt, Oberle Károlyt, a Katholikus Tanáregyesület elnökét és Ravasz Árpád ref. gimn. igazgatót. A testvéregyházak egymásra szorulnak és nem repülhet a turulmadár, ha egyik szárnya csonka. TÁRCA. Az Ipoly partján. Ipoly vize kicsiny folyó, Nem fut rajta büszke hajó. Egy-két ugrás a túlsó part; — Haj, lánc nyomja ott a magyart! Magyar testvér ott szántogat Magyar vértől szent hantokat. Két szemében bús szégyen ég : Cseh szolga ő meddig lesz még?! Keserűen néz ide át, Ide hallom a sóhaját .... Várj csak, testvéri — Van még Isten, Lesz még egyszer ünnep itten! Szánts, vess, testvér, — de — légy résen, Baltád, kaszád tartsad készen I És — majd — kinek most ebe vagy, Bitang csehből magnak se hagy! —í. Poéta-sors. Irta: Porkoláb István. A költők a legdrágábbat: lelkűk kincseit, néha éppen a könnyeit adják. Sokszor sírnak, mikor teremtenek, míg a közönség gyönyörködik alkotásaikban. Ez a kis történet ezelőtt mintegy tiz esztendővel esett meg. Sopronban kezdődött, a Színház kávéházban, ennek is egyik leghátsóbb sarokasztalánál, amelynél néhány jó barát: theologusok, fiatal színészek, kezdő iró- és poéta-emberek, köztük Gyóni Géza, szép, nagy terveket szövögetve beszélgették át az ólmos téli estéket. Ma alig-alig van soraikból valaki. Széjjel hordta, a föld alá vitte a lelkes, qjeghitt kis társaság legtöbb tagját a háború s az eszmék harca, a forradalmak; Sopronban meg éppen csak a márványasztal maradt, amin annyi sok feketét megittak, jó arcot vágva a rossz folyadéknak. Mert a fekete nemcsak most rossz, békében is az volt. Egy zuzmarás téli estén is, amikor az utcákra vastagon ereszkedett a tipikus soproni köd s a törzsvendégek föltűrt kabátgallérral és szemrehuzott kalappal surrantak be a kávéházba, — együtt voltak a fiúk. De ekkor nem feketét szürcsölgettek, hanem — bort ittak. Nagy szó volt ez 1 Ritkán került az asztalukra. Ezúttal is csak azért, mert a társaság egyik tagja tiszteletére ürítettek búcsúpoharat. A távozó a bonvivánt színész volt; elegáns, csinos, szőke fiú, a soproni lányok kedvence akkor — neves újságíró ma. Öröm sugárzott az arcáról : Pestre szerződtették a Vígszínházhoz Beszélgetés közben Gyóni megemlítette neki: — Te most Pesten leszel; tehetnél az érdekemben valamit.
