Harangszó, 1921
1921-10-23 / 43. szám
342 HAR AN OSZD. 192i október 23 saságunk idei közgyűlésével kapcsolatban ne szenteljünk legalább néhány pillanatot ezen nagy nap emlékének és hősének a hithüség és jellemszilárdság mintaképének, aki »itt állok, máskép nem tehetek, Isten engem úgy segéljen« kijelentéssel felvette a világ akkori összes hatalmaival a harcot és tette a protestantizmust világtörténelmi tényezővé. A hite és meggyőződése mellett oly sziklaszi- lárdan kitartó Luthert jellemző ezen hűség képezi általában az emberi jellemvonások legszebbikének egyikét, sőt bátran mondhatjuk, hogy nen^sak vonása az a jellemnek, hanem maga a jellem ; hiszen a hűtlen ember nem lehet jellemes, hűség nélkül nincs jellem. A hűség a legnemesebb emberi érzések egyikéből, a szeretetből fakad, a hű ember tehát mindig egy magasztos eszme által vezéreltetik, ebben rejlik egyben nagysága, tiszte- teletreméltósága és áldásos volta. Amíg másokat bologítva, önmagát boldognak érzi, önkéntelenül is mások szeretetét, tiszteletét, kegyeletét és háláját vivja ki magának, úgy hogy emléke még akkor is áldott marad, ha a test már századok óta porladozik is. Rójjuk le tehát mi is nagy Lutherünkkel a hithüség és jellemszilárdság ezen mintaképével szemben a kegyeletnek és hálának soha le nem róható adóját azzal, hogy ezúttal is megfogadjuk, hogy egyházunkhoz és hitünkhöz való hűségben ő hozzá méltóak maradunk. Fontos hivatás vár irod. társaságunkra ezen hithüség fejlesztése és ápolása, valamint a keresztény valláserkölcsi alapon álló világnézetnek minél szélesebb körben való terjesztése tekintetében; hiszen épen a közel múlt eseményeiből vonhatjuk le első sorban azon tanúságot, hogy mily nagy szünség van a destruktiv, hazát, vallást és családi szentélyt egyaránt tagadó irányzatok és ezen irányzatok szolgálatában álló sajtó ellensúlyozására és leküzdésére. Ezen kérdés aktuális voltára való tekintettel legyen szabad, azzal erről a helyről való első felszólalásom keretében kissé bővebben foglalkoznom, rámutatva irodalmi társaságunknak a destruktiv irányzatok leküzdésére irányuló keresztény sajtó szempontjából való jelentőségére és hivatására. A Luther-Társ. a sajtó nagy jelentőségének felismeréséből született meg, azon célból, hogy a nyomtatott betű segélyével minél szélesebb körökben terjessze az evang. magasztos eszméit. Amidőn az 1886-ik évben néhány buzgó hívünk a Luther-Tár- saság eszméjét felvetve azt meg is valósította, tették ezt azon tudatban, hogy a sajtó az emberek életében azon legnagyobb erők egyike, amely nemesíthet, ronthat-építhet és lerom- bólhat megszentelt hagyományokat és oltárokat egyaránt. A destruktiv sajtó egyik orgánuma azzal dicsekedett akkor, amikor ezt megtenni még népszerű volt, hogy a forradalmat ő csinálta, nem kételke- t dünk abban, hogy ez tényleg így volt,/ de viszont méltoztassanak elhinni, hogy a helyes irányú sajtóra vár az újraépítés szent munkája; a sajtó lévén az agy mely milliók helyett gondolkozik, a tömeg csak átvészi a sajtó által képviselt eszméket, irányokat így ad a sajtó világnézetet és teremt közhangulatot. Az Egyházi sajtóterén a Luther- Társaságra mint egyházunk hivatásos sajtó orgánumára hárul az a feladat hogy az eszményi fenkölt krisztusi világnézetet, minden kiadványában és folyóiratában egyaránt terjessze, hogy a templomi igehirdetés eljusson így oda is, ahová az különben nem érne el. így született meg népies kiadványaink egész sorozata, 60-nál több értékes népolvasmány; de nemcsak a nép széles rétegeit kívánta szolgálni irod. társaságunk, hanem a müveitek osztályát is, ezeknek voltak szánva hitvédelmi és apologetikus kiadványaink, szerény nézetem szerint azonban a jövőben ezen kiadványainkra némileg nagyobb figyelmet kellene fordítanunk, hogy tagjainknak épen a müveitek osztályából kikerülő zömének irodalmi igényeit az eddiginél fokozott mértékben tudjuk kielégíteni. Érezzük, hogy nagy szolgálatot tennénk híveinknek, ha egy evang. szellemben tartott napilapot tudnánk kezei közé adni, mely ott állana az élet küzdő porondján a reformáció világot átfogó hatalmas eszméivel. A sajtó szempontjából kifejtendő működésünk terén a jövőben nézetem szerint, arra kellene törekednünk, hogy az irodalmi termékek létrehozásával fáradozó intézményeink közt a helyes munkamegosztás elvén alapuló oly megállapodást hozzunk létre mintegy a Luther-Társaság égisze alatt, hogy mindegyikük speciális természetű irodalmi termékek létrehozására vállalkozzék, amely speciális igényeket és célokat van hivatva szolgálni, ezáltal elkerülhető lenne 3 az erők szétforgácsolódása és mind- - egyik a siker nagyobb reményével Ii vehetné fel a propaganda munkáját, 1 mert egyiküknek sem kellene figye- < lemmel lenni mások jogos érdekeire, J vagy szerzett jogaira és egyikük sem ii sértene jogos érzékenységet sem. Ha irodalmi társaságunknak a múltban kifejtett működését tekintjük, úgy megelégedéssel állapíthatjuk meg, ; hogy a kellően ki nem épített szer- 1 vezetével és a rendelkezésre álló 1 aránylag csekély anyagi erővel dicsé- 4 retes munkát teljesített; ma az ide- -I gén megszállás folytán sajnos számos íj értékes tagjától megfosztva és anyagi >1 erőben is meggyengült állapotban d áll itt, holott hazánk és egyházunk 4 épen mai szomorú helyzetében kel- H lene fokozott mértékben kifejtenie és a hirdetnie az egyházunkban rejlő nagy 4 erkölcsi erőt. Ezen cél érdekében mindenekelőtt rí is arra kell törekednünk, hogy az a anyagiak tekintetében oly fokra emel- H jük társaságunkat, hogy működését jÍ az eddiginél szélesebb körben fejt- -i hesse ki és hogy az egyházi sajtó a terén is azon működési kört tölthesse >1 be, amely kört, mint egyházunk egye- a dűli irodalmi társasága betölteni hi- -i vatva van. Társaságunk anyagi erejének eme- -a lése tekintetében két eszköz áll az i adott körülmények közt rendelkező- 4 sünkre, az egyik a tagok intenzivebb t d gyűjtése és a tagdíjaknak a pénz el- -j értéktelenedése folytán szerény mér- -i tőkben való emelése .'»ly módon azon- -] ban, hogy abban a tagilletményekkel I kapcsolatban legalább két kategória a állapíttassák meg, hogy ezáltal a sze- j rényebb anyagi viszonyok közt élő o hitsorsainknak is a társasági tagság 5 elérését lehetővé tegyük. A másik eszköz az időközben házi i; kezelésbe vett könyvkereskedésnek j| szélesebb alapokra való fektetése és a ezáltal jövedelmezőbbé tétele lenne. < Ami a társaságunk jövő működési j körét illeti, szerény nézetem szerint 1 nem elégedhetünk meg az eddigi ala- j pokon kifejtett és kifejtendő működési ] körrel, hanem fel kellene venni pro- 1 grammunkba a vidéki előadások tartását és Luther ünnepélyek rendező- 1 sét is. Ezen vallásos részint népies, « részint magasabb színvonalon tartott előadásokat kívánatos lenne a szentírás és egyháztörténet köréből vett 1 vetíthető képek bemutatásával kísérni, ezen vetíthető képekkel felszerelt előadásokat eredményesen lehetne kihasználni a valláserkölcsi nevelés
