Harangszó, 1921
1921-01-30 / 5. szám
34. HARANQSZÖ. 1921. január 30. tozások szinte napirenden vannak. Elfeledik ott, hogy egyik kezükkel ha tiszta búzát vetnek is, a másikkal közéje szórják mindjárt a konkolyt is. Meglehet ugyan, hogy a búza előbb kikel, mint a konkoly, de a konkoly biztosabban kel és biztosabban hoz gyümölcsöt, mint a tiszta búza! A kocsma és dáridó evangélizáló eszközök nem lehetnek ! Berzsenyi Dániel búcsúztatója. Irta: Payr Sándor. A nagy költő sem kerülhette el sorsát. Neki is a régi időkben szokásos verses búcsúztatóval kellett elindulni a minden halandók útján. Horváth József, a vései fiatal evang. lelkész Niklán 1836. február 26-án követte el ezt a merész dolgot, hogy szavakat adott a nemzet nagy énekesének ajkára s az ő nevében verses formában szólott a gyászolókhoz. Érezte a feladat nagyságát. Tudta, hogy mivel tartoznék vers dolgában is a nagy költő emlékének ; igyekezett is a lant idegeit tőle telhetöleg felhangolni és búcsúztatója jobb is az akkori ilyenféle Ízléstelen verseknél: de azért az eredmény, sajnos, mégis messze elmaradt a jó igyekezet mögött. A búcsúztató, mely már csak a helyi és személyi vonatkozásoknál fogva is érdekes, a szerző eredeti kéziratában maradt fenn és Hérints TÁRCA. A második zsoltár. Mért keltek föl a népek ellenünk? A földnek egy hatalma sincs velünk. Tanácsülések másról sincsenek, Csupán, hogy minket elveszítsenek. De fennül az igazság és kacag: Minden hazugság csak egy pillanat. Csúffá teszem, ki engem meggyaláz. És nem kel föl, kit kezem megaláz. Csak hozzám, hozzám szegény szenvedők! Kit pajzsom elföd, meg nem győzik ők. Kit pajzsom véd, ez örök oltalom, Azoké lesz az ország s hatalom. Mit a hazugság mostan elszakaszt, Örökségül ti kapjátok meg azt. Büntetni rájuk vesszőt emelek, Széttöröm őket, mint a cserepet. Vigyázzatok, ti hatalmas nagyok! A megtérésre még időt hagyok. Segítsetek a kínzott nemzeten, Haragja lesz majd az én fegyverem 1 Hamvas József. Lajos farádi esperes szívességéből került kezembe. Horváth vései lelkész ezt a halotti prédikációval együtt nyomtatásban is ki akarta adni. A szintén megkezdett, de félbenhagyott Előszóban ugyanis ezt mondja : »Midőn halhatatlan költőnknek emlékezetét ily gyenge és hirtelen készült munkával, amilyen ezen szent beszéd és búcsúztatás, megtisztelni kívánom : félnem kell, hogy az elhunytnak érdemeihez és fényéhez méltatlan áldozatot hozok. Nem is egyéb birt arra, hogy munkámat sajtó alá bocsássam, mint a megszomorodott szívű özvegynek (Dukai Takács Zsuzsannának) szíves kívánsága, ki ez által is forrón szeretett férjének habár csekély emléket állítani akar.< A jó szándék azonban mégsem valósult meg. Sem a halotti beszéd, sem a búcsúztató nem jelent meg nyomtatásban. A halotti beszédnek a kézirata is elveszett. Csak a búcsúztató üres lapjára van ráírva irónnal a textus: Példabeszédek 3. r. 13 — 18. verse: Boldog ember, aki megnyeri a bölcseséget sat. Themája: Azon ígéretek, melyek vágynak a bölcs és tudós embereknek téve. S ezt a következő felosztással tárgyalja: A tudománynak és bölcseségnek Ígérve van: 1. napoknak hosszúsága, 2. gyönyörűségek útain járás, 3. gazdagságok és tisztesség, 4. örök boldogság. A búcsúztató írója, Horváth József (Németh Pál esperes szíves közlése szerint) Beledben 1808-ban született Horváth Qyörgy tanító és Szalay Téli délutánon... Irta: Porkoláb István. A Czuha völgyére lassan, lágyan hullott a hó, belepte egészen a hegyek lábánál téli nyugalomban szendergő falut, mellette a címeres hom- loku kúriát egyformán fehérrel, mint a múlt mohája betakarja az emlékeket reményszinü bársonyával. Bent, a kúria ebédlőjében, csendes délutáni hangulat suttogott, a nagyasszony a kályha melletti zsöllyében tilt és a hóesést nézte. Van valami a hó hullásában, amit szívesen néznek el azok, akiknek eltemetni való gondolataik vannak. A nagyasszony unokái, két sudártermetű leány, amilyenek csak a falusi kúriák melegében fejlődnek megcsudálni való szépekké, odahúzódtak a nagyanyjuk mellé, vállára hajtották simogatáshoz szokott, szép fejüket és álmodozva hallgatták a muzsikáló csendet. Erzsébet szülőktől. Iskoláit Sopronban és Bécsben végezte. Vésére, Somogyba 1833-ban választották meg lelkésznek. Közkedveltségi fiatal pap, kiváló szónok s az úri körökben is ügyesen forgolódó férfiú volt. Különösen halotti beszédei szereztek neki messze vidéken is nagy hírnevet. Székács megválasztásakor Pesteu 1835-ben Pecz Lipót, Pákh, Pékár, Qeduly, Sárkány, Edvi Illés és Haubner mellett a jegyzőkönyv szerint a vései Horváth is ott volt a jelöltek között. (Nagy papok 150. 1.) Mint kedvelt fiatal lelkész egy Véssey leány kezére pályázott, de csalódva csak nyolc évi várakozás után vette nőül 1841- ben Krebs Krisztinát, a szigetvári körorvos fiatal, szép és müveit leányát. Igen korán, 14 havi boldog házasság után 35 éves korában 1843. január 2-án halt el tüdőbajban nejének és gyülekezetének nagy fájdalmára. özvegye később Koch József kanizsai ügyvédhez ment férjhez s Péterfy Sándor tanítójuk buzgólkodá- sával ők alapították a kanizsai leány- gyülekezetet. A vései Horváth bátyja volt Horváth Dávid farádi lelkésznek s a búcsúztató így került a farádi levéltárba. A búcsúztatót teljes szövegében közöltem az Irodalomtörténeti Közlemények 1910. évfolyamában. Szilády Áron, a szerkesztő nagy örömmel fogadta. Az egész búcsusztató 32 hatsoros versszakból áll. Helyszűke miatt itt csak néhány strófát mutatok be. Az első versszak ím ez: Az első bál emlékei zsongtak szíveikben s árnyas szempilláik mögül elő kéklő szemeikkel úgy tekintettek még az életbe, mint levelei közül az első szál tavaszi ibolya a fényes napsugárba. Arcukon öntudatlan vágy ült, minden leány közös vágya, mely sóhajban száll el néha a félig nyitott, életpiros ajkakról: »Úgy szeretnék boldog lenni I. .. « A nagyasszony gyengéd szeretettel cirógatta végig kissé már reszketős kezeivel hozzásimuló unokái folyékony arany színében elomló dús .haját és olyan hangon, mely nagyon hasonlít a régi zongorákéhoz, megkérdezte: — Úgye, a bálra gondoltok ? Egy inkább megérzett, mint meghallott halk »igene volt a válasz. — Igen — ismételgette a nagyanya — az első bál,. . Pelkelt s a faliszekrényből kicsike, tulipánvirágos dobozt vett elő. A
