Harangszó, 1921
1921-09-25 / 39. szám
ÍOÍ 1606; 1631. Irta: Porkoláb István. (Folyt. 5.) A rengeteg sérelmet, mely az or- szágfjűlésre felhalmozódott, betetézte a valláskérdés s a kassai templomfoglalás híre rendkívül felizgatta a rendeket. Ehhez képest 1604 február 3-án Pozsonyban összeült országgyűlésen feliratban fordultak Mátyás főherceghez, a távollevő király »képéhez«, kérve vallásügyi sérelmeik orvoslását. A főherceg kicsinyes, kitérő válasszal intézte el a rendek kérelmét, akik ezúttal már nem elégedtek meg egy előkelő gesztussal, hanem az országgyűlés berekesztésekor a nádori helytartó előtt eleve is óvást emeltek minden vallásháborítás vagy templomfoglalás ellen, és kijelentették, ha ilyenek mégis előfordulnának, élni fognak törvényadta jogaikkal. De jellemző a rendek alattvalói hűségére és kitartó türelmére, hogy vallásügyi kívánságaik megtagadása ellenére is megszavazták a kért adót s a törvényköoyvet Mátyás főherceggel egyértelmüleg állapították meg. Huszonegy törvénycikkből állt ennek a hires országgyűlésnek a méghire- sebb végzeménye, amelyet, mint történni szokott, elküldöttek Rudolfhoz szentesítés végett Prágába. Egyidejűleg juttatta el Mátyás főherceg is a véleményét, azt ajánlja, tiltsa meg a király törvényileg a rendeknek, hogy a legközelebbi országgyűlésen ismét előhozakodjanak vallásügyi sérelmeikkel. Rudolfnak nem kellett ilyesmit kétszer mondani; kapott a tanácson és a XXI. t.-c. után egyszerűen oda hamisította Himmelreichhel a hírhedt »XXII. articulust«. Ebben az önkényü- leg betoldott t.-cikkelyben keményen elutasította az evangélikus rendeknek — a többségnek — hozzá intézett kérelmét, továbbá kijelentette, hogy mint a római katholikus vallás buzgó őre, azt Magyarországon nemcsak terjeszteni, hanem felvirágoztatni óhajtja, miértis valamennyi elődének e vallás érdekében alkotott mindennemű törvényeit és rendeletéit újból hatályba helyezi s a legszigorúbb büntetés terhével.eltiltja a vallásügyeknek országgyűlésen való tárgyalását. A katholikusság kárörömmel fogadta ezt a rendelkezést, amely pedig a sarkalatos magyar állam-jogok ellen épp úgy irányult, mint a protestánsok ellen, akik elkeseredésükben ezúttal már a kardjukra csaptak. De még nem húzták ki. Csak kijelentették Belgiojosó kassai főkapitánynak, hogy HARANQSZO a törvénytelen XXII. artikulus miatt az egész törvénykönyvet semmisnek tekintik, az országgyűlésen megajánlott pénz- és vér-adót ki nem állítják és ha a protestánsoknak szabad vallásgyakorlat nem engedtetik, — a cselekvés terére lépnek. . . Érthető, ha az Arany Bulla hires záradékát oly nagy gondjuk volt eltörölni a Habsburgoknak — hiszen sokszor függött a fejük felett Damokles-kard- ként. . . Most is. . . A gálszácsi gyűlés határozatát megértette Belgiojosó, tudta, mit jelent a rendek szájából ezt hallani: a cselekvés terére lépnek... A kassai vallon főkapitány fölujjongott, hogy forradalomba sikerült hajtani a nemzetet: lehet rabolni, gyilkolni, és rakamazi táborában mindjárt zsoldot kiáltatott. A rendek pedig szétnéztek vezér után és a sivár sötétségben meglátták Bocskai napfényes alakját... (Folyt, köv.) Gandhi, az indiai forradalom prófétája. Újabban mind sűrűbben ismétlődnek meg India különböző pontjain az angol uralom elien lázadó tömegmozgalmak. A brit kormány erőfeszítései sorra csődöt mondanak, s legfeltűnőbb ezekben a véres kudarcokban az, hogy noha az angol gépfegyvereket szinte nem is védekező tömegek ellen fordítják, mint például a hírhedt amrit sári mészárlások alkalmával, végül mégis a szívós angol uralom tesz folytonos engedmények formájában megnyilvánuló, hátráló lépéseket. Ennek a különös tünetnek adja most magyarázatát az egyik amerikai lap, a Newyork Call, érdekes képet nyújtva Gandhiról, az indusok körülrajongott új prófétájáról. Gandhi sovány, aszkéta-életü, fanatikus hindu, aki tudatosan játsza végig hazája földjén a Megváltó szerepét. A jézusi szeretet hirdetésével akarja ellenállhatatlan erejű táborrá egybekovácsolni népét. »Ellenségeinket sem szabad gyűlölni« — mondja s magáévá teszi és gyakorlattá .prédikálja azt a jézusi tanítást, mely szerint ha egyik arcunkat megüti valaki, nyújtsuk oda neki a másikat is. A passzív buddhizmus új prófétája halálosan meg van győződve arról, hogy ez a legjobb módszer a zsarnokság legyőzésére, — aa megszégyenítés alázatos, csöndes fegyvere a szuronyok és ágyuk kérkedőn csörgő és dörgő argumentumaival szemben. Már pályája elején, 1893-ban eredményeket ért el, mikor Dél-Afrikába sietve, 160,000 hívét rá tudta venni arra, hogy pusztán türelemmel és passzív rezisztenciával tegye bénává az angol elnyomást. Most Indiában hirdeti az igét, vagy, amint ő mondja: a forradalom elleni forradalmat s a háromszázmilliós nép mind nagyobb tömegei esküsznek fel követésére. »Vegyétek ki gyermekeiteket az angol iskolákból,« — »ne forduljatok angol bírósághoz,« — »ne fogadjatok angol hivatalt és címeket,« — >ne fizessetek angol adót.« — Ganthi tanításai csupa ilyen »ne«-vel kezdődnek s velük szemben tehetetlenül áll az angol adminisztráció lelketlen gépkolosszusa. S Gandhi tanításaiban oly igék is foglaltatnak, melyeket Európa is megszivelhetne: »A keserűség és a boszuindulat a destruktiv erők, a jóság és a szeretet a konstrukció alapjai!« Gandhi arról ábrándozik beszédeiben, hogy az ő tanain keresztül Indiára vár az egész szenvedő világ megváltásának missziója. A nagy szellemi váltógazdaság törvényei értelmében könnyen meglehet az évezredeken át pihenő India veszi át újra az évezredeken át kifáradt Európától a jó útmutató szerepét. 1921. szeptember 25 Olvassuk a bibliát!*) Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Isten kérdései. Szept. 26. I. Mózes 3.9. Isten állandóan szemmel kiséri az életünket s így folyton fölöttünk érezhetjük ezt a kérdést: Hol vagy ? Istentől rendelt helyemen kötelességeim teljesítése közben vagy a bűn sötét bokrai között bujkálva találna engem ez a kérdés ? Szept. 27. I. Mózes 4. o. Isten számon- kéri tőlem a hozzámtartozóim életét. Lelki, testi életét egyaránt. Van-e felelősségérzés bennem irányukban? Hol is van az én testvérem. Hitben vagy hitetlenségben, nyomorban vagy megelégedésben? Szept. 28. Ezsaiás 6.8. Isten aratókat vár az aratásába, építőket az Isten országának mind nagyobb mérvű építéséhez. Jelentkezem-e/mikor hív, megyek-e, mikor küld? Szept. 29. I. Királyok 19.13—is. A barlangba menekülő, nekibúsúlt, az ki ügyéről lemondó, már csak a meghalást *) Valaki arra kéri mindazokat, akik a Harangszó ezen útmutatója szerint szokták olvasni a bibliát, hogy szíveskedjenek címüket közölni e címmel : Evangélikus lelkész, Székesfehérvár.
