Harangszó, 1921

1921-09-25 / 39. szám

1921. szeptember 25 HARANQSZO. 309. kívánó Illést ezzel a kérdéssel szégyeníti meg az Úr: Mit csinálsz itt ? és újra mun­kába küldi őt. Lemondó kétségbeeséseim­kor ölhetett kezekkel búsulva hallom-e az Urat: Mit csinálsz itt ? munkára fel! Szept. 30. Jeremiás 35. is—is. Az Úr szól hozzám jó reggel s int szüntelen. Bi- zony«joga van az Urnák szememre hányni, hogy emberek szavai több hitelt s gyorsabb beteljesedést tanálnak, mint az övéi Nem veszed-e fel az intést, hogy hallgass az én beszédemre ? Felveszem UrA I Okf. I. János 6.80—67. Mí^TJézus ke­nyérrel lát el, sokan követik, mikor kényel­metlen kérdéséket kezd feszegetni, kezdik elhagyni. Mikor a Sátán kisért, néz rám Uram a te szemrehányó tekinteteddel s kérdezd meg tőlem: Vájjon te is el akarsz-e menni ? hadd omoljak megszégyenülve lábaidhoz! Okt 2. Máté 16.13—i®. Ti pedig kinek mondotok engem ? Ez a legfontosabb élet s halál között döntő kérdés. Mit felelek reá? Te vagy a Krisztus, az élő Istennek fia, ki engem elveszett s elkárhozott bűnös . embert megváltott.. . Tudom-e ezt s ami fontosabb, hiszem s érzem-e? MAGYAR GAZDA. Állattenyésztési vándorgyűlés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Tolnavármegyei Gazda­sági Egyesülettel szeptember 24-én és 25-én, Bonyhádon állattenyésztési vándorgyűlést rendezett. 20,000 kor. haszonbér egy hold homokos földért. Kecskemét városa most tartott nyilvános árverésen adta haszonbérbe a szikrai homokos föl­dek egyrészét. A 80 — 100 holdat ki­tevő területért mintegy 2 millió ko­rona folyt be a város pénztárába, úgy hogy az átlagos holdanként ha­szonbér 20,000 koronát tesz. Vagonhiány. Gazdasági életünkre mind súlyosabban nehezedik a va­gonhiány. A malmokat akadályozza a közélelmezésben és hogy a lakos­ság mérhetetlen kárárára halomra dönti az egész építkezési programot, ennek jellemzésére csak egy adatot hozunk föl. Értesülésünk szerint a hazai cementgyárakban mintegy 1200 vagon cement vár elszállításra, meg­rendelt áru, mely ilyenformán nem juthat el rendeltetési helyére és mely­nek hiányában minden építkezés le­hetetlen. Emelkednek a zsákárak. A kor­mány által engedelmezett 400,000 darab zsák importja már megkezdő­dött A zsákkészlet felfrissítése meg­szüntette a nyomasztó zsákhiányt, ami !\ gabonanemüek forgalmára is kihatással volt. A zsákkészletek sza­porodásának ellenére a zsák ára emelkedett. Az árak 75 és 70 kor. körül mozognak. A használt zsákok átlag 20 százalékkal olcsóbbak. Köl- csöndíj 5‘20 korona hetenként és darabonként. Áru és termény. Miután a föld- mivelésügyi miniszter a lisztkivitelre szabott határidőt november 3Q-ig meghosszabbította, a malmok ter­ménytőzsdén újra megkezdték a vá­sárlást, Tiszavidéki bűza 1530—65, pestmegyei bűza 1630—55, rozs 1150 —70, takarmányárpa 1375—450, sör­árpa 1525 -1600, tengeri 1700—750, köles 1150—1200, repce 1800-900, korpa 850—900, újbab 20—20 50— 21, óbab 17 —18, Viktória borsó 18 50 —19, biborhere 27, lucerna 800, új lóhere 950, muhar 1400—1450, nap­raforgó 1400 — 1450, kendermag 23, mák 50—60 koronába került. A borpiac lanyha, Belföldi keres­let alig van, az Ausztriába való export a politikai helyzet miatt stag­nál. Az óbor ára jóformán változat­lan. A szüreti kilátások kedvezőek, de az újbort és a mustot nem nagyon keresik. Elsőrendű mustot 2000 —2100 koronáért adtak el. A budapesti lóvásáron az árak darabonként koronákban a követke­zők voltak: Jobb minőségű hátasló és csikó 2500—17,000, könnyű ko­csiló 15—26,000, nehéz nyugati fajta igásló 15,500—50,000, könnyű igásló 9000 — 16,000 korona. HETI KRÓNIKA. ■■•aMviaaaiaaaMaM>a«M«MMMMMM8MBaaMiMiiaMtsaiiMaf >•■■■■>>■••>••• A politika eseményei. A kiviteli en­gedd mek botrányának egyelőre nem lesz folytatása a politikában, mert mind a kor­mánynak, mind pedig a kormánypártok ve­zetőinek az a fölfogása, hogy amíg a bün­tetőeljárás véglegesen ki nem deríti az egész tényállást, a politikai megnyilatkozásoknak szünetelniük kell. Politikai körökben álta­lában az a vélemény, hogy nagyatádi Szabó — környezetének súlyos visszaélései miatt — végül is kénytelen lesz állásából távozni. Fölkelés Délszerbiában. Hogy Dél- szerbiában történik valami és pedig valami nagyon komoly dolog, arról mar hirt adtak a lapok. De hogy a valóságban mi megy ott végbe, arról nehéz biztos híreket sze­rezni. A szerb sajtó azt írja, hogy Dél­szerbiában bandák garázdálkodnak, a kül­földi sajtó pedig lázadásokról adott hirt. Az a hir járta be a sajtót, hogy egy vad törzs, a kacsákok hegyi törzse lázadt föl egy-két délszerbiai kerületben A legsötétebb Balkánon, ahol ezek az események történnek, nincsen gyorsszárnyu sajtótudósitó, amely világgá hirdetné azo­kat. A szerb kormány meg gondoskodik arról, hogy a valóság ki ne kerülhessen onnan, mert ha kikerülne, nagyon furcsa színben tüntetné föl a nagy garral világgá kürtőit .jugoszláv* konszolidációt Genf városa a nemzetközi vonatkozású kongresszusoknak most valóságos tanyája. Minden mozgalom, mely számot tart arra, hogy a népek egymásközti viszonyába ille­tékesen és súllyal beleszólhasson. Genfbe gyűjti össze híveü, hogy onnan hirdessék az igét. Ez a modern zarándckhely falai között most is egyszerre három kongresz- szust lát vendégü. A legfontosabb ezek kö­zött természetesen a nemzetek szövetségé­nek, vagy mint löviden mondani szokás, a népszövetségnek idei közgyűlése, üzen, sajnos, mi még nem veszünk részt, nem lévén még tagja a népszövetségnek. Ellen­ségeink éppen most vívják meg hadjáratu­kat az egész világsajtóban azzal a céllal, hogy felvételünket elgáncsolják. De a má­sik két kongresszusban már benne vannak képviselőink és önfeláldozó munkájuknak sikerült is a figyelmet a mi rettenetes ál­lapotunkra fordítani. Trencsénmegyében megtiltották a magyar beszédet. Bella, trencsénmegyei zsupán rendeletet adott ki a magyar nyelv nyilvános használata ellen. A rendelet a többi között a következőket mondja: .Fel­hívom a közhatóságokat, hogy a-legenergi- kusabban járjanak el ama visszaélés ellen, hogy Vérrel kivívott szabadságunk gúny- jára a nyilvános helyeken majdnem min­denütt kihívóan beszélnek magyarul . . . Elvégre Szlovenszkóban élünk és ezer okunk van rá, hogy eddig elnyomott nyel­vünkre kényesek legyünk. Ez a nyelv men­tett meg minket szolgaságunkban az élet­nek. Ezért nem engedhetjük meg, hogy a mi földünkön tendenciózusan idegen nyel­vet használjanak szóban vagy írásban. Föl­hatalmazom az összes hatósági alkalma­zottakat, hogy mindenkit, aki a megye te­rületén nyilvánosan és kihívó módon ma­gyar nyelven beszél, rögtön igazoltassanak. Minden magyar felirásií üzlet nyomtat­ványt hivatalosan el kell kobozni, mert nem engedhető meg, hogy a Szlovenszkóban élő vállalatok gúnyt űzzenek az őket fenn­tartó államból. Figyelmeztetem a lakossá­got, hogy igazodjék ezekhez az elvekhez, mert aki e rendelet szelleme ellen vét, az kihágásának következményeit magának tu­lajdonítsa." EGYHÁZI ÉLET. .Tábori beszédek* címmel a legköze­lebbi napokban megjelenik egy prédikációs könyv, melynek szerzője: Szabó Gábor százados, ev. tábori lelkész. Szabó Gábor tábori lelkész időről-időié fáradhatatlanul ősszegyüjtvén maga köré a körletparancs­nokság területén szétszórt evangélikus kato­náinkat, ilyenkor tartatni szokott katonai istentiszteletek és egyéb katonai ünnepélyek alkalmával elmondott tábori beszédeivel ál­talános feltűnést keltett. — Ezeket a beszé­deket most Szabó Gábor megjelenteti könyv alakban . Tábori beszédek“ elmen. A könyvre előre felhívjuk evangélikus társadalmunk figyelmét. Egyházkerületi közgyűlések. A dunán- innem egyhker. közgyűlése szept. 7-én zajlott le Tordason. Dr. Kéler Zoltán elnöki megnyi­tójában többek között rámutatott arra, hogy a forradalom, kommunizmus és a még most ist lappangó destruktiv irányzat mennyire meglazította az erkölcsöket, csökkentette híveink egyházszeretetét, hitünkhöz való

Next

/
Thumbnails
Contents