Harangszó, 1921
1921-09-25 / 39. szám
segítő erejébe vetett bízó reménykedés is — üdvözölte a »Luther-Szf- vetség« jelenlévő női elnökét, az egyházkerület jelenlévő felügyelőjét, kimentette azokat at előadókat, akik meg nem jelenhettek, azután átadta a szót az előadóknak. Legelsőnek Szalay Mihály, lovász- patonai lelkész mondotta el „A lelkész munkaprogrammja“ című tanulmányát. A lelkész munkaprogrammja legyen életcél, melynek megvalósítására felteszi mindenét, egész életét. Inkább munkában vássék el, mint úgy rozsdásodjék meg. Legfőbb pio- grammpont: a lelkek üdvözítése. A lelkésznek azt kell éreznie, hogy »rajtam, épen én rajtam múlik és nem máson, a lelkek megmentése, a haza boldogulásai »Add nekem Isten, Skóciát, vagy meghalok«, mondotta Knox János, a nagy skót reformátor ; a lelkész is így érezzen : »Add nekem a gyülekezetét, vagy meghalok!« Arra kell törekedni, hogy a hitetlenség csak sziget legyen a hit tengerében. Érezze a lelkész felelősségének súlyát, hogy a lelke leroskadjon Isten előtt, így aztán majd felemelkedik hivatása magaslatára. Takács Elek, homokbödögei leikéz, a veszprémi egyházmegye esperese „A nem evangélikus iskolába járó tanulók vallásoktatása* című, e kérdést világosan látó egész terjedelmében felölelő erős gyakorlati érzékre valló munkáját olvasta fel. A hitoktatók díjazását rendezni kell, de nem a tanulók száma, hanem az órák száma alapján. Beyer Teofil főesperes munkája „Az egyházi fegyelem*-ről szólott. Az egyház fegyelem nélkül nem gondolható. Az apostoli korban is, a reformáció korában is gyakoroltak egyházi fegyelmet. Ma is szükség van rá. Bizonyos mértékben meg van ma is, (pl. adófizetés, a hívek gyermekeiket elviszik keresztelni, házasok megesküsznek, anyák egyházkelésre mennek stb. ez a hosszadalmas egyházi fegyelmező munka eredménye) de ennél több kell. Nem kényszereszközökről van szó, hanem köztudattá kell tenni, hogy az egyházközösséghez való tartozás nagy kincs, akkor aztán könnyű lesz egyházi fegyelmet tartani. Fábián Imre sárszentlőrinci lelkész A Luther-Szövetség szervezkedéséről, körzetek alakításáról, a helyi csoportok munkaprogrammjáról, a szövetségi megbízottak munkaköréről stb. értekezett. A szövetség általános célját abban jelölte meg, hogy élővé HARANQS20. ______________________1921 szeptember 25 k ell tenni az egyháztársadalmat, a lelkész köré új munkatársak nevelésének s új erőforrások nyitásával. Balikó Lajos, kőszegi lelkész „Az igehirdetés*-rö\ adott igen élvezetes formában gyakorlati útbaigazításokat a hallgatóknak. Németh Qyula, szekszárdi lelkész, a Luther-Szövetség titkára, az ifjúsági szövetség és diákszövetségprogramm- jit, munkakörét és alapszabályzatát ismertette. Hetvényi Lajosnak „A nem középiskolai ifjúság (konfirmáltak) gondozása“ című dolgozata került azután felolvasásra s ezzel az első napnak d. e. 8—12-ig, majd d. u. 3—6-ig tartó, megfeszített figyelmet kívánó munkája véget ért. . Este 8 órakor istentisztelet volt; ná vendéglátó gyülekezetnek Pábián Imre sárszentlőrinci lelkész hirdette ékes szóval az Igét, Ezsaiás 55.6. alapján, mondván, hogy a mai emberiség egyik része sokat elvesztett, másik része sokat nyert; az Istent azonban az egész világ elveszítette; őt kell líjra megkeresnünk, hogy boldogok legyünk. ■A második nap munkája a »Jövel Szentlélek Úristen« eléneklése után Prőhle Károly theologiai tanár imájával s Máté 6. része alapján tartott bibliamagyarázatával kezdődött. Figyelmet lekötő, sajátosan egyéni előadásának hármas célja volt: mintaadás bibliamagyarázatra, a lelkészi hivatásra való buzdítás, lelki épülés. Utána Kapi Béla püspök olvasta fel a legáltalánosabb érdeklődés közepette „Egyházunk helyzete* című tanulmányát. Egyházunk helyzete a kath. egyházhoz barátságos, de rendezetlen ; az együttműködés nincs elvi alapokra fektetve. A ref. egyházhoz való viszony teljesen elhanyagolt, pedig feltétlenül szükség volna együttműködésre. A külföldi evang. egyházakhoz való viszony erősödött ez tekintélyünket idehaza is növelte, életünket élénkebbé tette. Befelé, egyházunk belső helyzetét tekintve, azt látjuk, hogy sohsem volt annyira bűnös az emberiség és sohsem érezte oly kevéssé a bűntudatot, mint manapság. A mai ingadozó világban igen nagy szükség van szilárd hitvallásra és szilárd hitvallókra. Azután Zongor Béla, körmendi lelkész, a vasi-közép-egyházmegye esperese ismertette a Luther-Szövetség egyházvédelmi-propaganda-, sajtószakosztályának programmját. Bizottság alakítandó, mely érdekeinket a kormánnyal szemben képviselné, sérelmeink orvoslását szorgalmazná, fi Fontos dolog, hogy az arra rászorúló I egyháztagokat erkölcsi, anyagi s jogi 3 védelemben tudjuk részesíteni, evég- bői vegyük számításba evangélikus jogászainkat. Ismertetni kell a közönséggel evangélikus vallású nagy em- I béreinket. Részesítsük ingyen tanítás- ? ban szegényeinket. Ez mind bele fog kerülni az egyházvédelmi szakosztály programmjába. A sajtószakosztály programmjának ismertetésénél szóba került a legfontosabb : a nyomda ügye. Már volna a kerületnek, illetve a Luther-Szö- I vétségnek nyomdája, egy áldozatkész c( hívünknek, a soproni Benkő Jánosnak M segítségével, de a sopronmegyei za- -i varos politikai viszonyok miatt, nem n tudtunk a nyomdához hozzájutni, il- I letve megvételétől vissza kellett lépni, ti Mivel most a »Harangsző« az a töl- T csér, melyen keresztül belekiáltjuk ;i gondolatainkat százezrek leikébe, azért ezt a lapot úgy, sőt jobban mint a eddig, fogja a Luther-Szövetség tá- -í mogatni. Felvetődött Zongor Béla előadá- -I sával kapcsolatban egy német nyelvű, ti de magyar lelkű ev. néplap kiadásá- Ä nak gondolata; a konferencia az erre vonatkozó tervezet és javaslat készítésével megbízta Ziermann Lajos soproni, Schöll Lajos hidasi esperes, és dr. Tirtsch Oergely kőszegi lelkészeket. Azt is elhatározta a konferencia,,, b hogy a Luther-Szövetség ki fog adni id olyan iratokat, amelyekre szükség u van, de amelyeket a Luther-Társaság ,u! még eddig nem adhatott ki. (pl. kon- -n firmációi vezérfonal.) • I Ezután Varga Qyula, a kemenes- -a aljai egyházmegye érdemekben gaz- -I dag esperese adta elő sok esztendős ű személyes munkálkodásán alapuló öl tapasztalatait a szórványgondozásról. \Í Tartalmas előadását, útbaigazításait, .a a kérdésnek sokoldalú, gyakorlati megvilágítása bizonyára sokat fognak használni a szorványgondozás nehéz ügyének. Térkép és kimutatás készí- fl tendő a kerület összes szórványáról, szórvány könyvtár állíttandó egy u. •.] n. »szórványkönyv« Írandó, mely tartalmazza mindazt, amit a szórványbeli híveknek kezébe akarunk i adni. Horváth Sándor, dombóvári h. lel- kész előadása a szektamozgalmakkal u szemben való lelkészi kötelességekről ■ fejezte be a délelőtti tanácskozást. í| A mozgalmak egyik oka az egyház dl valamely hiánya, néhol a lelkész ma- -fl gatartása; a hiányt teljes odaadással Jj