Harangszó, 1921

1921-09-25 / 39. szám

segítő erejébe vetett bízó reményke­dés is — üdvözölte a »Luther-Szf- vetség« jelenlévő női elnökét, az egy­házkerület jelenlévő felügyelőjét, ki­mentette azokat at előadókat, akik meg nem jelenhettek, azután átadta a szót az előadóknak. Legelsőnek Szalay Mihály, lovász- patonai lelkész mondotta el „A lel­kész munkaprogrammja“ című tanul­mányát. A lelkész munkaprogrammja legyen életcél, melynek megvalósítá­sára felteszi mindenét, egész életét. Inkább munkában vássék el, mint úgy rozsdásodjék meg. Legfőbb pio- grammpont: a lelkek üdvözítése. A lelkésznek azt kell éreznie, hogy »raj­tam, épen én rajtam múlik és nem máson, a lelkek megmentése, a haza boldogulásai »Add nekem Isten, Skóciát, vagy meghalok«, mondotta Knox János, a nagy skót reformátor ; a lelkész is így érezzen : »Add nekem a gyülekezetét, vagy meghalok!« Arra kell törekedni, hogy a hitetlen­ség csak sziget legyen a hit tenge­rében. Érezze a lelkész felelősségé­nek súlyát, hogy a lelke leroskadjon Isten előtt, így aztán majd felemel­kedik hivatása magaslatára. Takács Elek, homokbödögei leikéz, a veszprémi egyházmegye esperese „A nem evangélikus iskolába járó tanulók vallásoktatása* című, e kér­dést világosan látó egész terjedelmé­ben felölelő erős gyakorlati érzékre valló munkáját olvasta fel. A hitok­tatók díjazását rendezni kell, de nem a tanulók száma, hanem az órák száma alapján. Beyer Teofil főesperes munkája „Az egyházi fegyelem*-ről szólott. Az egyház fegyelem nélkül nem gon­dolható. Az apostoli korban is, a re­formáció korában is gyakoroltak egy­házi fegyelmet. Ma is szükség van rá. Bizonyos mértékben meg van ma is, (pl. adófizetés, a hívek gyermekei­ket elviszik keresztelni, házasok megesküsznek, anyák egyházkelésre mennek stb. ez a hosszadalmas egy­házi fegyelmező munka eredménye) de ennél több kell. Nem kényszereszkö­zökről van szó, hanem köztudattá kell tenni, hogy az egyházközösség­hez való tartozás nagy kincs, akkor aztán könnyű lesz egyházi fegyelmet tartani. Fábián Imre sárszentlőrinci lelkész A Luther-Szövetség szervezkedéséről, körzetek alakításáról, a helyi csopor­tok munkaprogrammjáról, a szövet­ségi megbízottak munkaköréről stb. értekezett. A szövetség általános cél­ját abban jelölte meg, hogy élővé HARANQS20. ______________________1921 szeptember 25 k ell tenni az egyháztársadalmat, a lelkész köré új munkatársak nevelé­sének s új erőforrások nyitásával. Balikó Lajos, kőszegi lelkész „Az igehirdetés*-rö\ adott igen élvezetes formában gyakorlati útbaigazításokat a hallgatóknak. Németh Qyula, szekszárdi lelkész, a Luther-Szövetség titkára, az ifjúsági szövetség és diákszövetségprogramm- jit, munkakörét és alapszabályzatát ismertette. Hetvényi Lajosnak „A nem közép­iskolai ifjúság (konfirmáltak) gondo­zása“ című dolgozata került azután felolvasásra s ezzel az első napnak d. e. 8—12-ig, majd d. u. 3—6-ig tartó, megfeszített figyelmet kívánó munkája véget ért. . Este 8 órakor istentisztelet volt; ná vendéglátó gyülekezetnek Pábián Imre sárszentlőrinci lelkész hirdette ékes szóval az Igét, Ezsaiás 55.6. alapján, mondván, hogy a mai em­beriség egyik része sokat elvesztett, másik része sokat nyert; az Istent azonban az egész világ elveszítette; őt kell líjra megkeresnünk, hogy bol­dogok legyünk. ■A második nap munkája a »Jövel Szentlélek Úristen« eléneklése után Prőhle Károly theologiai tanár imá­jával s Máté 6. része alapján tartott bibliamagyarázatával kezdődött. Fi­gyelmet lekötő, sajátosan egyéni elő­adásának hármas célja volt: minta­adás bibliamagyarázatra, a lelkészi hivatásra való buzdítás, lelki épülés. Utána Kapi Béla püspök olvasta fel a legáltalánosabb érdeklődés kö­zepette „Egyházunk helyzete* című tanulmányát. Egyházunk helyzete a kath. egyházhoz barátságos, de ren­dezetlen ; az együttműködés nincs elvi alapokra fektetve. A ref. egyház­hoz való viszony teljesen elhanyagolt, pedig feltétlenül szükség volna együtt­működésre. A külföldi evang. egy­házakhoz való viszony erősödött ez tekintélyünket idehaza is növelte, életünket élénkebbé tette. Befelé, egy­házunk belső helyzetét tekintve, azt látjuk, hogy sohsem volt annyira bűnös az emberiség és sohsem érezte oly kevéssé a bűntudatot, mint ma­napság. A mai ingadozó világban igen nagy szükség van szilárd hit­vallásra és szilárd hitvallókra. Azután Zongor Béla, körmendi lelkész, a vasi-közép-egyházmegye esperese ismertette a Luther-Szövetség egyházvédelmi-propaganda-, sajtó­szakosztályának programmját. Bizott­ság alakítandó, mely érdekeinket a kormánnyal szemben képviselné, sé­relmeink orvoslását szorgalmazná, fi Fontos dolog, hogy az arra rászorúló I egyháztagokat erkölcsi, anyagi s jogi 3 védelemben tudjuk részesíteni, evég- bői vegyük számításba evangélikus jogászainkat. Ismertetni kell a közön­séggel evangélikus vallású nagy em- I béreinket. Részesítsük ingyen tanítás- ? ban szegényeinket. Ez mind bele fog kerülni az egyházvédelmi szakosztály programmjába. A sajtószakosztály programmjának ismertetésénél szóba került a legfon­tosabb : a nyomda ügye. Már volna a kerületnek, illetve a Luther-Szö- I vétségnek nyomdája, egy áldozatkész c( hívünknek, a soproni Benkő Jánosnak M segítségével, de a sopronmegyei za- -i varos politikai viszonyok miatt, nem n tudtunk a nyomdához hozzájutni, il- I letve megvételétől vissza kellett lépni, ti Mivel most a »Harangsző« az a töl- T csér, melyen keresztül belekiáltjuk ;i gondolatainkat százezrek leikébe, azért ezt a lapot úgy, sőt jobban mint a eddig, fogja a Luther-Szövetség tá- -í mogatni. Felvetődött Zongor Béla előadá- -I sával kapcsolatban egy német nyelvű, ti de magyar lelkű ev. néplap kiadásá- Ä nak gondolata; a konferencia az erre vonatkozó tervezet és javaslat készí­tésével megbízta Ziermann Lajos soproni, Schöll Lajos hidasi esperes, és dr. Tirtsch Oergely kőszegi lel­készeket. Azt is elhatározta a konferencia,,, b hogy a Luther-Szövetség ki fog adni id olyan iratokat, amelyekre szükség u van, de amelyeket a Luther-Társaság ,u! még eddig nem adhatott ki. (pl. kon- -n firmációi vezérfonal.) • I Ezután Varga Qyula, a kemenes- -a aljai egyházmegye érdemekben gaz- -I dag esperese adta elő sok esztendős ű személyes munkálkodásán alapuló öl tapasztalatait a szórványgondozásról. \Í Tartalmas előadását, útbaigazításait, .a a kérdésnek sokoldalú, gyakorlati megvilágítása bizonyára sokat fognak használni a szorványgondozás nehéz ügyének. Térkép és kimutatás készí- fl tendő a kerület összes szórványáról, szórvány könyvtár állíttandó egy u. •.] n. »szórványkönyv« Írandó, mely tartalmazza mindazt, amit a szór­ványbeli híveknek kezébe akarunk i adni. Horváth Sándor, dombóvári h. lel- kész előadása a szektamozgalmakkal u szemben való lelkészi kötelességekről ■ fejezte be a délelőtti tanácskozást. í| A mozgalmak egyik oka az egyház dl valamely hiánya, néhol a lelkész ma- -fl gatartása; a hiányt teljes odaadással Jj

Next

/
Thumbnails
Contents