Harangszó, 1921
1921-09-18 / 38. szám
1921. szeptember 18 HARANQSZO 299 saiban a keserűség volt utitársa. — Szíve keserűségét költeményeiben öntötte ki. Csaknem húsz éven át vergődött így örökös lelki kínok között, míg végre 56 éves korában, 1321. szeptember 14-én, tehát 600 évvel ezelőtt, szenvedéseitől megváltotta a halál. Ifjúkorától fogva Írogatott és pedig — a kor szokásától eltérően — nem latinul, hanem nemzeti nyelven, olaszul. Főmunkáját azonban, mely nevét az egész művelt világot betün- döklővé fényesíti, a száműzetés ke- serüséges éveiben írta. A beláthatatlan isteni gondviselés, mint annyi más nagy embernél, nála is így fordította jóra, így gyümölcsöztette a szenvedéseket Ez a főműve a »Divina commedia«, vagyis »Isteni színjáték« sajátságos, minden népek irodalmában egyedül álló, száz énekes hatalmas elbeszélő költemény. A mindnyájunk előtt borzalmasan s fenségesen sejtelmes túlvilágot írja le a költő három főrészben Bemutatja az örök kárhozatot, a különféle súlyos bűnök szörnyű bűnhődését, a lelkek szenvedéseit s végül a menyország isteni gyönyörűségeit. A bűnök bünhődése, s az erények jutalma lelkünket fölemeli s az erényre vezérel. Dante káprázatosán gazdag és színes képzelöerővel állítja mindezt szemünk elé. Természetesen az egész munka telidesteli van szőve a költő korára, népére, városára vonatkozó dolgokkal. Ezért is, meg aztán a sok vallástani fejtegetés, a sok homályos, burkolt értelmű szakasz miatt is igen nehéz olvasmány A fenséges tárgy, a tárgyalásban pazarul megnyilvánuló fantázia s az erkölcsi alapeszme mellett a hatalmas költemény gyönyörű nyelve és zengzetes verselése azok a tulajdonságok, melyek Dantét oly kiválóvá teszik, az emberiség legnagyobb költői közé emelik. Adózzunk neki mi is dicsőítéssel; hiszen önmagunkat emeljük föl ezáltal, mert a mai zűrzavaros, gyűlölködő s túlontúl anyagias világban oly jól esik érezni, látni a szellem diadalát. r. b. KriiNt Jhiion vas-, réz- és fabútor, sodrony ágybetét gyára és raktára Győr, Wennesz Jenő utca 55. Telefon 82. Városi raktár Arany János ut 18, Telefon 732. Kételkedés. ítélj meg engemet jó Istenem, Mert én magamban annyit kétkedem, Éjem napom a fájó kételyé: Hogy a szívem valóban tiszta-é ?.. . Szándékom igaz, és tiszta a jóra, De tán nem tudom váltani valóra Minden szándékom — minden tettemet, Erősíts hát meg Uram — engemet I... Te légy a bírám — mert én nem tudom Ha járok-e mindig a jó úton. Avagy magamhoz — ez a valóság Szigorúbb vagyok mint — Te a nagy Jóság. Kételkedő lelkem nap-nap után kérdezé: Kötelmemnek eleget tettem-é ?... Kérlek, Uram, nyugtass meg engemet, Ne gyötörje a kétely lelkemet!. . . Tóthné Munkácsy Eleonóra. 1606; 1621. Irta: Porkoláb István. (Folyt. 4) Elsőnek a felsőmagyarországi városok kerültek sorra s ezek között is a fővár: Kassa. Ezidőben a protestantizmus főhelye, a Felvidék »világító fáklyája«, érthető, ha ezen kezdték. Sikerrel. A hódolt területen lévő Eger helyett már 1597 óta Kassa az egri püspökség és káptalan székhelye, tehát a száműzött katholicizmus újra otthont talált benne. 1601 óta Pázmány Péterrel az élükön letelepedtek a jezsuiták, 1604 január 7-én pedig már elvették a protestánsoktól a főtemplomot 1 Az elvételre vonatkozó királyi parancsot Forgách Ferenc személyesen vitte Kassára s mivel az átadás nem ment simán, Belgiojosó ágyukat vonatott a nagypiacra, hogy érvényt szerezhessen a rendeletnek. A város főbírája: Bogáty János, sziléziai eredetű, de hajdú lelkű, kemény protestáns ember, megtagadta a templom kulcsainak az átadását. Egész napi fenyegetés után csak késő este engedett az erőszaknak s adta át a kulcsokat. Több, mint ötven évi békés birtoklás után így vették el a protestánsoktól a Nagy Lajos korabeli kassai dómot, mely a legszebb csúcsíves stílben épült műemlék Magyar- országon. A főtemplom után elvétettek a többi templomok, a lelkészek kiutasíttattak s az istentisztelet meg- tiltatott. Már pár hónap múlva h -»gy milyen szomorú sorsra jutott a virágzó kassai protestáns hitélet, bizonyítja egy odavaló buzgó hivő: — »Igen félek rajta, — írja — hogy egész Kassa két esztendeig pápistává lészen«. — Volt oka tartani ettől. Belgiojosó vallonjaival az egész Felvidéken űzte-hajtotta a protestánsokat; a papokat elkergette, a templomokat és a községek vagyonát lefoglalta s átadta a katholikusoknak. Egyedül Kassa városának 32 faluját foglalta le. Kassa után sor került a többi városokra kisebb-nagyobb eredménynyel. Pethe Márton kalocsai érsek Lőcsét akarta Rudolf parancsa értelmében visszafoglalni, azonban ez többszöri kísérlete dacára meghiúsult a polgárok fegyveres ellenállásán. Ilyen előzmények után jól tudhatták a városok: mi vár reájuk? Hasztalan menesztettek követséget Rudolfhoz, bár — a szokáshoz híven — sorra vesztegették meg az udvaroncokat, annyit sem értek el, hogy az uralkodó színe elé juthattak volna*). A császár ekkor már teljesen az órái ketyegésének szentelte minden idejét és egyáltalában nem volt beszámítható, a miniszterei pedig romlott emberek, gúnyosan utasították el a küldöttséget. Hasonló sorsban volt részük Belgio- josónál, aki a vallásukat mélyen sértő, durva szavakkal utasította el őket. A városok az országgyűléshez folyamodtak tehát s a nemesség jól tudva, hogy a polgárság után ő következik a soron, melegen felkarolta az ügyet. (Folyt, köv.) *) A követségjáró Bogáty János, kassai bíró, poéta ember, ennek az emlékére irta ezt a verset: Caesaris ad Curiam sedeo noctesque diesque, Nec datur ingressus, quo mea fata querar. Teutones ite duces, et nostro nomine saltern Dicite praeolusi praesldis ante pedes : Si nequeo placidas affari Caesaris aures; Salten aliquis veniat, qui mihl dicat: abi. Egy tanító ünneplése. A kiskőrösi evang. nőegylet meleg ünneplésben részesítette Mendelényi János ev. tanítót, ki mint az evang. nőegylet titkárja megértő buzgóság- gal vesz részt annak áldásos munkájában. Meleg szeretettel függ egyházán s ez ád neki erőt minden munkájához, mellyel az ifjúság lelkét emelni, nemesíteni törekszik. Ismerve a dal, a zene nagy nevelő hatását, megalkotta az »Ev. női da- lárdá«-t, »Népdalárdá«-t, »Petőfi dal- kör«-t s ezeknek éltetője, vezetője ma is. Lankadatlan munkásságának elismeréséül egy művészi kivitelű üteny pálcával lepte meg a nőegylet, melyet Sárkány Kálmánná elnök következő szavakkal nyújtott át az ünnepeknek :
