Harangszó, 1921
1921-09-18 / 38. szám
300 HARANQSZÖ 1921 — Nem lehet célom er alkalommal működésének méltánylása, de igenis rámutatok arra, hogy rendelt hivatásán túl — mely Isten és ember előtt a legszebb hivatások egyike — mert lelket nevel, kicsinyek lelkét nagy célokra — talált még egy nagy nemes feladatot: beleoltja felnőtteink- be is a kultúra egy másik nagy tényezőjének, a dalnak, a zenének rajongó szeretetét is. Szeresse és terjessze közöttünk a dalnak varázshatalmát továbbra is, hiszen nagy Lutherünk mondja: »Nem szégyenlem bevallani, hogy a theológia után egyetlen tudomány sem helyezhető egy sorba a zenével. Mert azt nyújtja, amit a theologia ad, t. i. nyugodt és örvendező lelket. Engem gyakran felüdített és nagy terhemtöl megszabadított.« Nagy szükségünk van nekünk is ilyen lélekmegnyugtató felüdülésre, hiszen hazánk és egyházunk is darabokra szaggatva szenved. De él mindnyájunkban az az erős hit, hogy Istennek, a mi erős várunknak segítségével fölhangzik nemsokára A\a- gyarország föltámadásának diadal- indulója. Fogadja kedves titkár úr szeretetünk, tiszteletünk kifejezéseképen ezt az ütény pálcát. Adja Isten, hogy minél hamarább boldogabb, derűsebb tempójú taktusait vezényelhesse vele a megújuló s örökké tartó magyar harmóniának 1 Ezzel a gondolattal nyújtom át önnek a mi szerény ajándékunkat. Fogadja szívesen. A tekintélyes számban megjelent nőegyleti tagok azután elénekelték az »Erős várunk nekünk az-Isten« kezdetű egyházi éneket, majd a Himnusz eléneklésével a szép ünnepély befejeződött. Keresztyén vallásos erkölcsi érzések és gondolatok. Jézus szerint az ember sem nem angyal, de nem is ördög, hanem a jónak #s rossznak átlaga, keveréke és vegyüléke. Még egy Judást is megtartva a maga tanítványai között. Isten gyermeke és gyarló lény az ember egy személyben. * Az istenhit Jézus igehirdetésének és egész életműködésének a megdönthetetlen alapja, ami épen minden élő vallásnak az eleje és veleje. Istenünk, mint atyánknak a fiúi elnevezése a keresztyén istenhit egyetemességének a fényes bizonyítéka. * Jézus nem ismer olyan kegyelmet, amely az akarat-elhatározás szabadságát megbénítaná, de olyan jóakaratot sem, amelyből az Isten ereje és lelke hiányoznék. Hitünk és imádságunk az Isten erejével munkálja a jót és leküzdi a gonoszt, önerőnkből mit sem tehetünk — mondja Luther. * Minden igaz vallás az Isten szabadságából és erejéből él. Hite nem végzetszerü lemondás, hanem az élő és akaró, szabad és alkotó isteni gondviselés iránti bizalom. Ez a Kálvin-féle »isteni felségnek« bennünk és általunk való megdicsőülése. * Isten mindenhatósága nem a jó és rossz határán túllévő tudatlan és vak természeti erő, hanem a feltétlen jóakarat. Mint a mindenhatóság, úgy a jóság is csak az Istent illeti meg. Bizonysága e jó isteni akaratnak az írott törvény és a lelkiismeret, mint élő személyes erő és hatalom. Onnan a keresztyénségnek komoly és igaz erkölcsi jellege és vallásának forrása az istenfélelem, tehát vallásos erkölcsi élet- és világrendjének magasztos fenségessége. # Kant szerint a keresztyén morál örök dicsősége, hogy az erkölcsi jó és a rósz közötti erőt nem a menny és föld, hanem a mennyország és a pokol közötti ellentéthez hasonlította. \ * A bünbocsánat a kegyelmes Istennek a kenyérhez hasonló mindennapi ingyenvaló ajándéka, amelynek összefoglalója a miatyánk, mint az összes keresztyénség egyetlen csodás és összekötő, nem elválasztó közös hitvallása. , * Jézus szerint az erkölcsi tisztaság vagy tisztátalanság nem a külső dolgoktól és cselekedetektől, hanem a szívnek s az érzületnek belső minőségétől függ. Az isten- és emberszeretet gyógyító, segítő, vigasztaló és üdvözítő ereje a keresztyénség örök lényegének titka. De ebben rejlik egyúttal a keresztyén ember szabadságának és megkötöttségének is a valódi igazi értelme, ami netn más, mint az ő tisztasága, szabadsága és igazságoson Szlávík Mátyás. szeptember 18 A cár egyik leánya él? Szenzációs könyv jelent meg a francia könyvpiacon, Charles és Henry Omessa tollából. A könyv nagyon érdekesen, számtalan adatra és okmányra hivatkozva elmondja Ber- dicsev Mária csodálatos vallomásait és kalandjait. A fiatal orosz hölgy azt állítja, hogy ő Anasztázia nagyhercegnő, a meggyilkolt cár leánya, a Romanovok törvényes örököse és az egyetlen, aki a Jekaterinburgban borzalmasan meggyilkolt és elégetett cári családból életben maradt. Berdi- csev Mária, akinek hasonlatossága Anasztázia nagyhercegnővel valósággal megdöbbentő, azt vallja, hogy 1918. július 16-án, a rettenetes jeka- terinburgi éjszakán őt is több revolverlövés érte és úgy feküdt anyja és nővérei holtteste mellett, mint egy halott. Egy Fedor Fedorovics Raskin nevű jekaterinburgi asztalos eszméletlen állapotban megmentette és elősegítette aztán menekülését. Borzalmas kalandok közt Szibérián át eljutottak Vladivosztokba, onnan Japánba, majd az Egyesült-Államokba. A könyv két francia szerzője szerint, ha Berdicsev Mária csalónő volna, akkor mindenesetre megkísérelné igényt támasztani a Romanovok nagy vagyonára, amely London és Kopen- hága bankházaiban van. De a fiatal leány, aki magát Anasztázia nagyhercegnőnek nevezi, semmiféle anyagi célra nem tör, kizáróan csak el akarja ismertetni, hogy , ő a cár leánya. Nemcsak a hasonlósága megdöbbentő, hanem mindenféle, legapróbb részletet tud a cári családról, múltjáról, »szüleiről« és »testvéreiről.« Mindenesetre csodálatos, hogy a cári család élet- benmaradt tagjai eddig még nem érdeklődtek Miklós cár és Alexandra cárné állítólagos leánya iránt. Olvassuk a bibliát!*) Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Isten hatalma a bűnösökön. Szept. 19. 51. zsoltár 1—2. vers. A bűnös embernek általános jellemző vonása, hogy bűneiért intést, feddést zokon vesz s megalázkodás helyett — különösen alacsonyabb társadalmi állású emberekkel szemben — a fölényes lenézés álláspont*) Valaki arra kéri mindazokat, akik a Harang- szó ezen útmutatója szerint szokták olvasni a bibliát, hogy szíveskedjenek címüket közölni e címmel; Evangélikus lelkész, Székesfehérvár. sága.
