Harangszó, 1921

1921-09-11 / 37. szám

XII. évfolyam.

1921. szeptember II.

37. szám.

Falcló* M«rk«*ztó é* kiadd:

SZALAY MIHÁLY.

T ár**zerke*ztó:

NÉMETH KÁROLY.

Kéziratok Lováazpatonéra

(Veazprémnnagy*), alöflzatéal dijak, reklamációk a HARANQ8ZÓ kiadóhivatalának Szentfotthárdra (VNavármesye) küldcndók.

tlóflzetóat elfőjed minden evang. lelkéez ék tanító.

Megjelenik minden vaeár- nap.

EVANGÉLIKUS NÉPLAP.

Alapította: Kapl Béla 1910-ben.

Szerkeeztl áa a kiadóéért

felelő, i

CZIPOTT OÉZA •zentootthárd

(Vasvár megye.)

A „Harangszó“ előfizetési ára egész évre: Luther- SzSvetségl tagoknak cím* szalagos küldéssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-SzOvetségl tagoknak clmszaiagos küldéssel 94 K, csoportoe küldéssel 88 K.

A „Harangszó*. terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányo- kát küldünk.

A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA.

A Luther-naptár.

Egy könyv jelent meg, evangélikus atyámfiai, amiről szólni kell itt, a legelső helyen. Itt, ahol vezérlő gondolatokat szólaltatnak meg lelkes emberek. Itt, ahol egyházunk szenvedései és reményei beszélnek.

Egy könyv jelent meg. Nem betűk halmaza, hanem cselekedet. Révedezve tapogatódzó egyházi életünkben i egy komoly értékes elhatározás Küzdelmek és keserűségek idején olyan szózat, melyben nincs ellenségeskedés, felebarátaink támadása, hatalomra törekvő rombolás, mégis elejétől végéig prófétálja a mi igazságunkat : hazánkét és egyházunkét.

A reformációnak, megindulásától fogva, hatalmas építő fegyvere volt a könyv. A nyomtatott betű vitte szét a világosságot milliók leikébe és a legegyszerűbb hajlékban a lelkek éltetője, vezére lett.

Amikor meggyengültünk a küzdelemben, ez a fegyverünk is kicsorbult. Mások készítettek a mintájára éle- ! sebbet a maguk számára. Könyvekkel támadt ránk az ellenreformáció és a legújabb időkben könyvekkel ásták alá“ a keresztyén világnézetet azok,

, akik a romok fölött a maguk birodalmát akarták megteremteni.

És a legutolsó esztendőkben elhallgatott az evangélikus könyv. Még a ! Luther-Társaság sem mert a nehéz ' viszonyok között megszólalni. Mert ma egy könyvnek a kiadása, annyiba I kerül, amennyiből azelőtt egy nagybirtokot lehetett vásárolni.

És Hetvényi Lajos, a soproni tanár, meg merte tenni. Akkora hite volt, hogy nem félt a kudarctól. Egy i egész vagyont áldozott föl, mindenét ) odaadta egyhaza javára. Nem fon- í tolgatott, nem halasztgatott. 0 volt az első, aki a cselekedet. Hogy a 1 Luther-naptár most, így megjelent,

evangélikus egyházunk történetében Hetvényi Lajosnak maradandó érdeme lesz. . »

Mert mondjam-e, hogy mekkora h=t kellett ehhez a cselekedethez? L/angélikus egyházunk hívőinek kéttíz .aüát elvesztettük. Még hozzá leginkább városi gyülekezeteket, középiskolákat, ahol az evangélikus könyv mindig megértő olvasókra talált. És amíg e veszteségeket gyászoltuk, a Luther-naptár is gond és aggodalom között készült, hogy mikor lesz Sopronnak ősi magyar protestáns földje is idegen országgá?

És mégis •megjelent a Luther naptár. Itt van szép, értékes kötete.

Érzem, hogy milyen rideg a szó amit mondok így leírva, kinyomtatva. Ügy szeretnék minden evangélikus családba belépni ezzel a könyvvel és elmondani:

Évangélikus testvéreim 1 Ez a mi könyvünk. Egyházunknak újszülött gyermeke ez. Ne hagyjátok elveszni. Mindenkinek ott legyen a szobájában és ismerőseitektől kérjétek számon, hogy megvan-e neki ? Mert ez a könyv a mi evangélikus erőnk mértéke. Hetvényi elindult az ő hitével és bízott bennünk. Ki állhat meg a saját lelkiismerete előtt, ha ö benne csalatkozott az, aki az evangélikus megértő lelkekben hinni tudo'w

Hamvas József.

Egybázkeruleti közgyűlés Csöngén

1807 július havának 1. és 2-ik napján.

Csonka egyházegyetemünknek csonka egyházkerületei, rendes évi közgyűléseik megtartására készülnek lázasan. A dunántúli egyházkerület szept. 22-én Szombathelyen, a bányai egyházkerület ugyancsak szept. 22-én

Budapesten tartja f. évi rendes közgyűlését. A dunáninneni egyházkerület ez évi közgyűlése pedig a közel múltban, szept. 7-én már is lezajlott Tordason. A tiszai egyházkerületről ez ideig még nincsen tudomásunk hol és mikor tartja közgyűlését. De minden bizonnyal az előkészületek itt is folyamatban vannak.

Egyházkerületi közgyűléseket napjainkban, Dunántúlott úgyszólván kivétel nélkül, városi gyülekezetekben tartják. így felváltva Sopron, Szombathely, Pápa, Győr, Czelldömölk, Nagykanizsa, Pécs stb. falai között

íua(ÍC5uaOi.Úwí U UXi

egyházkerület képviselői. Régi időkben, 100—120 évvel ezelőtt, Sopron mellett Bük, Párád, Rábaszentandrás, Kővágóőrs, Nemesdömölk, Nagyge- resd, Csönge stb. gyülekezetek voltak a kiváltságos eklézsiák, ahol Dunántúlott nagy előszeretettel hitbuzgó apáink közgyűléseket tartottak.

Az 1806-ik esztendőben Szent-Iván havának 25 és 26-ik napján Alsó- Bükön megtartott egyházkerületi gyűlésen — »mely alkalmatossággal kérdés támadván az iránt, hogy minek utána az ország törvényeinek értelme szerint már többnyire nemcsak minden vármegyék, hanem az Ítélő- és kormányzószékeknél is a magyar hazai nyelv bevezetett: ezen Superin- tendentiának jegyzőkönyve ezután deák vagy magyar nyelven folytattas- sék ? ezen kérdés a többségnek akaratjával úgy határoztatik meg, hogy mivel ezen Superintendentia magyar Superintendentiának neveztetik, illő, hogy a jegyzőkönyve is azon nyelven melyrül, részbül neveztetik, folytat- tassikc — az 1807-dik esztendőben tartandó Superintendentiális gyűlés helyéül Csönge jelöltetett ki.

A csöngei 1807-dik évi egyházkerületi közgyűlésen Matkovich Pál főinspektor és Nagy István superin-