Harangszó, 1921

1921-09-11 / 37. szám

XII. évfolyam. 1921. szeptember II. 37. szám. Falcló* M«rk«*ztó é* kiadd: SZALAY MIHÁLY. T ár**zerke*ztó: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lováazpatonéra (Veazprémnnagy*), alöfl­zatéal dijak, reklamációk a HARANQ8ZÓ kiadóhiva­talának Szentfotthárdra (VNavármesye) küldcndók. tlóflzetóat elfőjed minden evang. lelkéez ék tanító. Megjelenik minden vaeár- nap. EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapl Béla 1910-ben. Szerkeeztl áa a kiadóéért felelő, i CZIPOTT OÉZA •zentootthárd (Vasvár megye.) A „Harangszó“ előfizetési ára egész évre: Luther- SzSvetségl tagoknak cím* szalagos küldéssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-SzOvetségl tagoknak clmszaiagos kül­déssel 94 K, csoportoe kül­déssel 88 K. A „Harangszó*. terjesz­tésére befolyt adományok­ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo- kát küldünk. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA. A Luther-naptár. Egy könyv jelent meg, evangélikus atyámfiai, amiről szólni kell itt, a legelső helyen. Itt, ahol vezérlő gon­dolatokat szólaltatnak meg lelkes emberek. Itt, ahol egyházunk szen­vedései és reményei beszélnek. Egy könyv jelent meg. Nem betűk halmaza, hanem cselekedet. Réve­dezve tapogatódzó egyházi életünkben i egy komoly értékes elhatározás Küz­delmek és keserűségek idején olyan szózat, melyben nincs ellenségeske­dés, felebarátaink támadása, hata­lomra törekvő rombolás, mégis ele­jétől végéig prófétálja a mi igazsá­gunkat : hazánkét és egyházunkét. A reformációnak, megindulásától fogva, hatalmas építő fegyvere volt a könyv. A nyomtatott betű vitte szét a világosságot milliók leikébe és a legegyszerűbb hajlékban a lel­kek éltetője, vezére lett. Amikor meggyengültünk a küzde­lemben, ez a fegyverünk is kicsorbult. Mások készítettek a mintájára éle- ! sebbet a maguk számára. Könyvekkel támadt ránk az ellenreformáció és a legújabb időkben könyvekkel ásták alá“ a keresztyén világnézetet azok, , akik a romok fölött a maguk biro­dalmát akarták megteremteni. És a legutolsó esztendőkben elhall­gatott az evangélikus könyv. Még a ! Luther-Társaság sem mert a nehéz ' viszonyok között megszólalni. Mert ma egy könyvnek a kiadása, annyiba I kerül, amennyiből azelőtt egy nagy­birtokot lehetett vásárolni. És Hetvényi Lajos, a soproni tanár, meg merte tenni. Akkora hite volt, hogy nem félt a kudarctól. Egy i egész vagyont áldozott föl, mindenét ) odaadta egyhaza javára. Nem fon- í tolgatott, nem halasztgatott. 0 volt az első, aki a cselekedet. Hogy a 1 Luther-naptár most, így megjelent, evangélikus egyházunk történetében Hetvényi Lajosnak maradandó érdeme lesz. . » Mert mondjam-e, hogy mekkora h=t kellett ehhez a cselekedethez? L/angélikus egyházunk hívőinek két­tíz .aüát elvesztettük. Még hozzá leginkább városi gyülekezeteket, kö­zépiskolákat, ahol az evangélikus könyv mindig megértő olvasókra talált. És amíg e veszteségeket gyá­szoltuk, a Luther-naptár is gond és aggodalom között készült, hogy mi­kor lesz Sopronnak ősi magyar pro­testáns földje is idegen országgá? És mégis •megjelent a Luther nap­tár. Itt van szép, értékes kötete. Érzem, hogy milyen rideg a szó amit mondok így leírva, kinyom­tatva. Ügy szeretnék minden evan­gélikus családba belépni ezzel a könyvvel és elmondani: Évangélikus testvéreim 1 Ez a mi könyvünk. Egyházunknak újszülött gyermeke ez. Ne hagyjátok elveszni. Mindenkinek ott legyen a szobájában és ismerőseitektől kérjétek számon, hogy megvan-e neki ? Mert ez a könyv a mi evangélikus erőnk mér­téke. Hetvényi elindult az ő hitével és bízott bennünk. Ki állhat meg a saját lelkiismerete előtt, ha ö benne csalatkozott az, aki az evangélikus megértő lelkekben hinni tudo'w Hamvas József. Egybázkeruleti közgyűlés Csöngén 1807 július havának 1. és 2-ik napján. Csonka egyházegyetemünknek cson­ka egyházkerületei, rendes évi köz­gyűléseik megtartására készülnek lá­zasan. A dunántúli egyházkerület szept. 22-én Szombathelyen, a bányai egy­házkerület ugyancsak szept. 22-én Budapesten tartja f. évi rendes köz­gyűlését. A dunáninneni egyházkerü­let ez évi közgyűlése pedig a közel múltban, szept. 7-én már is lezajlott Tordason. A tiszai egyházkerületről ez ideig még nincsen tudomásunk hol és mikor tartja közgyűlését. De minden bizonnyal az előkészületek itt is folyamatban vannak. Egyházkerületi közgyűléseket nap­jainkban, Dunántúlott úgyszólván ki­vétel nélkül, városi gyülekezetekben tartják. így felváltva Sopron, Szom­bathely, Pápa, Győr, Czelldömölk, Nagykanizsa, Pécs stb. falai között íua(ÍC5uaOi.Úwí U UXi egyházkerület képviselői. Régi idők­ben, 100—120 évvel ezelőtt, Sopron mellett Bük, Párád, Rábaszentandrás, Kővágóőrs, Nemesdömölk, Nagyge- resd, Csönge stb. gyülekezetek voltak a kiváltságos eklézsiák, ahol Dunán­túlott nagy előszeretettel hitbuzgó apáink közgyűléseket tartottak. Az 1806-ik esztendőben Szent-Iván havának 25 és 26-ik napján Alsó- Bükön megtartott egyházkerületi gyű­lésen — »mely alkalmatossággal kér­dés támadván az iránt, hogy minek utána az ország törvényeinek értelme szerint már többnyire nemcsak min­den vármegyék, hanem az Ítélő- és kormányzószékeknél is a magyar hazai nyelv bevezetett: ezen Superin- tendentiának jegyzőkönyve ezután deák vagy magyar nyelven folytattas- sék ? ezen kérdés a többségnek aka­ratjával úgy határoztatik meg, hogy mivel ezen Superintendentia magyar Superintendentiának neveztetik, illő, hogy a jegyzőkönyve is azon nyelven melyrül, részbül neveztetik, folytat- tassikc — az 1807-dik esztendőben tartandó Superintendentiális gyűlés helyéül Csönge jelöltetett ki. A csöngei 1807-dik évi egyház­kerületi közgyűlésen Matkovich Pál főinspektor és Nagy István superin-

Next

/
Thumbnails
Contents