Harangszó, 1921
1921-01-23 / 4. szám
XII. évfolyam. 1921. január 23. 4 szám. Feleld* sxerkssita *• kiadd: SZALAY MIHÁLY. Társszerkemztő : NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovászpatonára (V.iz|ir«min«(\e), elöfl- zetesl dijak, reklamációk • HARANQ8ZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vuavárme^yaj küldendők. Előfizetést elfogad minden svaiig. lelkész *. tanító. Megjelenik minden vasár nap. EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LA Szerkeszti és a kiadásért felelős: CZ1POTT GÉZA aZENTQOTTHÁRD (Vasvár-megye.) A „Httrangszó" előfizetési ára egész évre: Luther- Szövetségi tagoknak clm- szalagos küd'ssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségl tagoknak cimszalagos küldéssel 94 K, csoportos küldéssel 88 K. A „Harangszó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. PJA. A béke útja. Irta: Pass László. Ha két magyar ember összetalálkozik s megáll egy szőra egymással beszélgetni, mindig, mindenütt az a beszéd tárgya, hogy meddig tart még ez a rossz világ, mikor lesz már igazán béke? Mindenki tele van panasz- szal, keserűséggel. Mindenki a régi jó világ elvesztésén kesereg. Ez is, az is tudni véli, hogy így kellett volna, úgy kellett volna, ez volt a hiba, az volt a hiba. Dehát ezzel nem segítünk a bajon! múlt bajon keserg es sóhajt, bajjal tetéz csak újra régi bajt 1 Légy víg s megloptad azt, ki téged meglopott, kesergve magad újra meglopod 1« — mondja Shakespeare. Nézzünk szét inkább a csillag- talan magyar éjszakában, hogy ugyan mit várhatunk a közel jövőtől? mikor virrad meg reánk magyarokra ? mikor lesz csak egy kicsikét is a régihez hasonló békénk, mellyel olyan kevesen voltak kibékülve a háború előtt ? Mikor lesz béke? Nehéz kérdés! Ezer oldala van! Politikusaink szerint három dolog teremti meg a békét : a termelés, a tőke és a forgalom. Tényleg: a világháború okozta gazdasági romlás az egyik főoka minden bajnak s ebből első sorban a termelés, a munka ment ki bennünket. Az úgynevezett konszolidációnak, a közállapotok javulásának egyik fő' tényezője: a termelés. Ennek a sarkában jár a gazdasági talpraállás, az ipar, kereskedelem fellendülése, a munkaalkalom, forgalom növekedése, a valuta javulása. Sajnos: minálunk Csonkamagyarországon nem indulhat meg teljes erővel a termelés, mert az ipari nyersanyagterületeink és ipari telepeink nagy része megszállott területen van. A szén- és nyersanyaghiány, valamint a tőkehiány gúzsba köt minden tápászkodó konszolidációt. A nagy tőke jórészt irántunk ellenérzést tanúsító, külföldi pénzfejedelmek zsebében van. A béke, konszolidáció első feltétele: hazánk területi épségének a megmaradása, a megszállott területek felszabadítása. Azután következik csak a békehozó termelés, megfelelő tőke és nyersanyag birtokában. De ehhez a legjobb esetben is évtizedek verejtékes munkája, szorgalma, takarékossága kell ahoz, hogy csak egy kicsit is megközelítsük a háború előtti, akkor agyonátkozott, de most ezerszer is visszasírt békét, kozjólétet 1 Ez a béke anyagi oldala. Ezzel szervesen összeforr az egyéni és nemzeti szellemélet konszolidációja. Aki ismeri az emberi élet hajtóerőit, vágyait, mélységeit, az tudja, hogy az egészséges, mély konszolidáció nem pöfögő gőzekék, a búgó malmok, a zakatoló tehervonatok munkájában, a valuta megjavulásában fog megszületni, hanem mélyebben az emberi lélekben. Itt vannak a mi bajaink végső, igazi okai, forrásai. Nincs egészséges, egységes szelleméletünk. Korunk átmeneti kor. Nincs egységes életfelfogása. Nincs egységes, egyedül uralkodó erkölcsi eszménye. A régi ideálokban való hit meg ngott. Újakat még nem talált korun/. A modern tudó nány a végtelen U űversum középé i állította az élet útján tájékozódni nem tudó embert a Végtelen- seg saslelkü, élő pors emét s míg egyfelől természeti szál íazását, természetlény voltát vitatji addig a modern mystika szívremegi ö élményekkel duzzasztja királyi ‘adatát. Eltévedt a modern emb . Ráillik a Nitzsche szava: »Nem találok se ki, se be 1 Én vagyok minden, ami nincs se kint, se bent, mint az ablakfélfal I« Ez a céltalanság, eszménytelenség teszi olyan erőtlenné, petyhüdtté, puhává, törpévé a modern ember lelkét, ez az oka a nagy narkózis-szomjnak, a mámor, bódulat után való vágynak, az erkölcsi züllöttségnek. Mint szélcsend idején a vitorla, olyan a modern lélek s az egész élet. Nincs hajtóerő, nincs eszmény, nincs hiti Ezért sóhajt fel Eucken, jénai filozófiai egyetemi tanár, a modern ideálizmus vezére, hogy: »Minél nagyobbak lesznek a házak, annál kisebbek az emberek!« Nincs se egyéni, se nemzeti kiforrott, egységes morálja, eszményvilága korunknak, mert nincs egységes, igaz életfelfogása, hite, val- 1 Loa! Vallás nélkül niacs er köles. Erkölcs nélkül viszont nincs közösségi, nemzeti élet, nincs béke. Mivel minden állam és nemzet fő alkotó tényezői elsősorban az emberek, azért életbevágó fontosságú annak az államnak és nemzetnek a konszolidációjára, sőt a fenmaradá- sára is, hogy milyen erkölcsiségü, milyen jellemű emberek alkotják? olyanok-e, akiknek az akaratát az örök emberi erkölcsiség törvényei fegyelmezik, irányítják s ezért hívek, becsületesek, önzetlenek, megvásárol- hatatlanok, kötelességtudók, vagy pedig olyanok, akik állam- és nemzetrontó bűnök, romboló ösztönök rabjai s nemzetboldogító áldásos élet helyett az önzés, turáni pártviszály, féltékenység, becstelenség s más erkölcstelenség halált lehelő szellemét árasztják a nemzet életére. így van ez most. De nem lesz ez mindig így [ Hiszünk egy új, szellemi tavaszban 1 Hiszünk egy nagy, lelki megújulásban, mikor egy egységes, tisztult, modern élet- felfogás, egy tiszta, örök emberi erkölcsiség jut uralomra ! Most vajúdik a régi kor, hogy megszülje az új, igazabb kort. Ha majd megtalálja a modern ember önmagát, élete értelmét, célját, békéjét egy mélységes
