Harangszó, 1921

1921-01-23 / 4. szám

XII. évfolyam. 1921. január 23. 4 szám. Feleld* sxerkssita *• kiadd: SZALAY MIHÁLY. Társszerkemztő : NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovászpatonára (V.iz|ir«min«(\e), elöfl- zetesl dijak, reklamációk • HARANQ8ZÓ kiadóhiva­talának Szentgotthárdra (Vuavárme^yaj küldendők. Előfizetést elfogad minden svaiig. lelkész *. tanító. Megjelenik minden vasár nap. EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LA Szerkeszti és a kiadásért felelős: CZ1POTT GÉZA aZENTQOTTHÁRD (Vasvár-megye.) A „Httrangszó" előfizetési ára egész évre: Luther- Szövetségi tagoknak clm- szalagos küd'ssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségl tagoknak cimszalagos kül­déssel 94 K, csoportos kül­déssel 88 K. A „Harangszó“ terjesz­tésére befolyt adományok­ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo­kat küldünk. PJA. A béke útja. Irta: Pass László. Ha két magyar ember összetalál­kozik s megáll egy szőra egymással beszélgetni, mindig, mindenütt az a beszéd tárgya, hogy meddig tart még ez a rossz világ, mikor lesz már iga­zán béke? Mindenki tele van panasz- szal, keserűséggel. Mindenki a régi jó világ elvesztésén kesereg. Ez is, az is tudni véli, hogy így kellett volna, úgy kellett volna, ez volt a hiba, az volt a hiba. Dehát ezzel nem segí­tünk a bajon! múlt bajon keserg es sóhajt, bajjal tetéz csak újra régi bajt 1 Légy víg s megloptad azt, ki téged meglopott, kesergve magad újra meglopod 1« — mondja Shakes­peare. Nézzünk szét inkább a csillag- talan magyar éjszakában, hogy ugyan mit várhatunk a közel jövőtől? mikor virrad meg reánk magyarokra ? mi­kor lesz csak egy kicsikét is a régi­hez hasonló békénk, mellyel olyan kevesen voltak kibékülve a háború előtt ? Mikor lesz béke? Nehéz kérdés! Ezer oldala van! Politikusaink sze­rint három dolog teremti meg a bé­két : a termelés, a tőke és a forga­lom. Tényleg: a világháború okozta gazdasági romlás az egyik főoka min­den bajnak s ebből első sorban a termelés, a munka ment ki bennünket. Az úgynevezett konszolidációnak, a közállapotok javulásának egyik fő' tényezője: a termelés. Ennek a sar­kában jár a gazdasági talpraállás, az ipar, kereskedelem fellendülése, a munkaalkalom, forgalom növekedése, a valuta javulása. Sajnos: minálunk Csonkamagyarországon nem indulhat meg teljes erővel a termelés, mert az ipari nyersanyagterületeink és ipari telepeink nagy része megszállott te­rületen van. A szén- és nyersanyag­hiány, valamint a tőkehiány gúzsba köt minden tápászkodó konszolidációt. A nagy tőke jórészt irántunk ellen­érzést tanúsító, külföldi pénzfejedel­mek zsebében van. A béke, konszo­lidáció első feltétele: hazánk területi épségének a megmaradása, a meg­szállott területek felszabadítása. Azu­tán következik csak a békehozó ter­melés, megfelelő tőke és nyersanyag birtokában. De ehhez a legjobb eset­ben is évtizedek verejtékes munkája, szorgalma, takarékossága kell ahoz, hogy csak egy kicsit is megközelítsük a háború előtti, akkor agyonátkozott, de most ezerszer is visszasírt békét, kozjólétet 1 Ez a béke anyagi oldala. Ezzel szervesen összeforr az egyéni és nemzeti szellemélet konszolidációja. Aki ismeri az emberi élet hajtóerőit, vágyait, mélységeit, az tudja, hogy az egészséges, mély konszolidáció nem pöfögő gőzekék, a búgó malmok, a zakatoló tehervonatok munkájában, a valuta megjavulásában fog meg­születni, hanem mélyebben az emberi lélekben. Itt vannak a mi bajaink végső, igazi okai, forrásai. Nincs egészséges, egységes szelleméletünk. Korunk átmeneti kor. Nincs egységes életfelfogása. Nincs egységes, egyedül uralkodó erkölcsi eszménye. A régi ideálokban való hit meg ngott. Újakat még nem talált korun/. A modern tudó nány a végtelen U űversum kö­zépé i állította az élet útján tájéko­zódni nem tudó embert a Végtelen- seg saslelkü, élő pors emét s míg egyfelől természeti szál íazását, ter­mészetlény voltát vitatji addig a mo­dern mystika szívremegi ö élmények­kel duzzasztja királyi ‘adatát. El­tévedt a modern emb . Ráillik a Nitzsche szava: »Nem találok se ki, se be 1 Én vagyok minden, ami nincs se kint, se bent, mint az ablakfélfal I« Ez a céltalanság, eszménytelenség teszi olyan erőtlenné, petyhüdtté, pu­hává, törpévé a modern ember lelkét, ez az oka a nagy narkózis-szomjnak, a mámor, bódulat után való vágy­nak, az erkölcsi züllöttségnek. Mint szélcsend idején a vitorla, olyan a modern lélek s az egész élet. Nincs hajtóerő, nincs eszmény, nincs hiti Ezért sóhajt fel Eucken, jénai filozó­fiai egyetemi tanár, a modern ideá­lizmus vezére, hogy: »Minél nagyob­bak lesznek a házak, annál kisebbek az emberek!« Nincs se egyéni, se nemzeti kiforrott, egységes morálja, eszményvilága korunknak, mert nincs egységes, igaz életfelfogása, hite, val- 1 Loa! Vallás nélkül niacs er köles. Erkölcs nélkül viszont nincs közösségi, nemzeti élet, nincs béke. Mivel minden állam és nemzet fő alkotó tényezői elsősorban az embe­rek, azért életbevágó fontosságú an­nak az államnak és nemzetnek a konszolidációjára, sőt a fenmaradá- sára is, hogy milyen erkölcsiségü, milyen jellemű emberek alkotják? olyanok-e, akiknek az akaratát az örök emberi erkölcsiség törvényei fegyelmezik, irányítják s ezért hívek, becsületesek, önzetlenek, megvásárol- hatatlanok, kötelességtudók, vagy pe­dig olyanok, akik állam- és nemzet­rontó bűnök, romboló ösztönök rabjai s nemzetboldogító áldásos élet helyett az önzés, turáni pártviszály, féltékeny­ség, becstelenség s más erkölcstelen­ség halált lehelő szellemét árasztják a nemzet életére. így van ez most. De nem lesz ez mindig így [ Hiszünk egy új, szellemi tavaszban 1 Hiszünk egy nagy, lelki megújulásban, mikor egy egységes, tisztult, modern élet- felfogás, egy tiszta, örök emberi er­kölcsiség jut uralomra ! Most vajúdik a régi kor, hogy megszülje az új, igazabb kort. Ha majd megtalálja a modern ember önmagát, élete értel­mét, célját, békéjét egy mélységes

Next

/
Thumbnails
Contents