Harangszó, 1921
1921-06-19 / 25. szám
HARANOSZO. 195 1921. június 19 tóttá a fejlődés további menetét, az ‘ élet viszonyok mind sanyarúbbá vál- tt tak s a társadalmi szervezkezkedést ' csirájában elfojtották. így történt, 1 hogy az a népcsalád, melynél lege- » lébb fejlett ki az írás, legelébb szelídítette meg az állatokat, legelőbb fogott hozzá a föld megműveléséhez, legelőbb kezdte földolgozni az b érceket, legelőbb épített városo- »f kát, legelőbb alkotott államot, legelőbb figyelte meg a csillagok járását s megvetette alapját a mennyiségtani * tudománynak, midőn a szumérok 'i után valami 4 ezer évvel ismét feltűnik a történelem színterén, már csak vadászattal halászattal s pász- i torkodással foglalkozó nomad s mint t rabló elemet ismeri meg a világ. Az a a rendkívüli nagy eltérés, ami az egyes ural-altáji nyelvek közt észlel- tl hető, úgy hogy még a számneveket i is mindegyik csoport egymástól füg- u getlenül alkotta meg, egyfelől arra n mutat, hogy az egyes csoportok na- g gyón régen, a szumér kultúrából « következtetve, jóval Krisztus előtt 6 s ezer évvel elváltak egymástól, más- 1 felől pedig azt bizonyítja, hogy óriási t terület állt rendelkezésükre, hol to- ’ vábbi fejlődésük anélkül törnténhetett hogy egymással érintkeztek volna. V A talajnak sivatagba való átmenése fi megakadályozta szaporodásukat. A 1 finn ugor, turk mongoltörzsek év ez- t redek hosszú során át ereszthettek fi magukból egyes rajokat, míg annyira i megszállták az Üral és Nan-san közti területet, hogy érintkezésbe jöttek egymással. Ez idő csak a i * * * 5 i rokonok és pedig az élő családtagokéi nak kedves halottjukról való megemI lékezését. Ezen gyümölcsökből azon- j ban a halottlátogatók is ehetnek egy II keveset. A sírkereszten egy kis üveg függ, i amelyben viz, olaj, bor van s ezekkel 5 öntözik meg a sírt, hogy az elhunyt- í nak nyugalma legyen. Ha nem a zászlón van a felirat, j akkor a sírkő hátára van vésve az. ii A felirat felett a halott fényképe, f vagy pedig egyes ábrák tűnnek a szemünkbe, pl. a megfeszített Jézus, ? egy halálfő, kereszt, óra, szomorúfüz, virágág, viráglevél képei és így tovább. Orgonabokrok, tölgyek, nyárfák, i akácok, fűzfák, gyümölcsfák, rózsák i és egyéb ismertebb virágok teszik ) díszesbbé az enyészet honát. A megboldogultak lelkiüdvéért az i ú. n. »Zaducsricát« rendezik a teme- í tőben. Ilyenkor az elhunyt rokonai i és ismerősei kizarándokolnak és pedig Krisztus előtti 8-ik század körül a a szittya mozgalmak idején következett be.« Ami még ezután történt azt Tóth Jenő mondja el akiről a Buddha című cikkben szóltam. A szittyák behatoltak Indiába, fehér hunok neve alatt s ott hatalmas birodalmat alapítottak. Itt született Buddha, aki nekik új vallást adott. Ekkor itt új veszedelem támadt. A brakmán val- lásu egyéb indiaiak vallási gyűlölettel rájuk rontottak a szittyákra s annyira szorongatták őket, hogy nem bírták elviselni s egyszerre nyom nélkül eltűntek Indiából, nevük se fordul többet ott elő. Az angolok szerint beolvadtak az ős lakosságba, a másik lehetőség, hogy északfelé nyomultak, Persia felé. így indulhatott meg az a lavina, ami Judia északi részének lakosságából egy jelentékeny részt magával ragadott s Persián keresztül Turkesztánba vezetett, a honnan többszáz esztendei kényszerű nomád élet után Krisztus után a VI—VII. században a Kaspi- tenger mellé, a kazárokhoz, majd innen az európai szittyákhoz szorultak. Hát biztos, hogy a szittyákból sokan Judiában maradhattak s ép Nepálban ezt bizonyítják az ott található magyaros nevek. De tény az, hogy a zöm s talán ép az előkelőbbek kivándoroltak, amint ma sem marad magyar a megszállt területen, csak aki kénytelen ott maradni. Hogy Turkesztánban az ősök hosszabb ideig laktak, ennek nyomait megtalálta ott Stein Aurél, e magyar szárkülönféle enni- és innivalóval a sírkertbe. A sírdombot leterítik kendőkkel s ezekre rakják rá a pogácsát, főtt babot, főtt szilvát, káposztát, hagymát, tésztát, cipót, kenyeret, fehér cukrot, bort, vizet, virágot stb-t. Ha a halott férfi volt, akkor az itt felsoroltakon kívül a dohánynak és cigarettának sem szabad hiányoznia. A sírkeresztet mindenki megcsókolja, majd meggyújtják a nagy gyertyát és körültérdeplik a sírt, hogy hozzáfogjanak a búsmelódiáju sirató-énekhez, amelynek refrénje ez: >o kukumene, o kukumeuel« Az ének tartalmát a halott halálának körülményei és a család életében uióbb előforduló események alkotják. A siratás befejezése után jön a lakoma, amelyet az áldozatbemutatás előz meg. Az áldozat abból áll, hogy sorjában mindenki eszik egy kanál főtt babot, majd pár csepp bort iszik, majd a vizbe mártott cukrot a vizzel mazásu angol tudós, aki régiségeket keresett ott s az indo-szittya királyok idejéből származó iratokat talált. íme fajunk szomorú története. Egy nagy művelt népnek ellenségévé lesz az ég s a föld. Sivataggá lesz hazája, szétszóródik. A műveltségben alá sülyed. Elvadul, a különböző törzsek teljesen elidegenednek egymástól ölik, gyilkolják egymást, a magyar a bessenyő, a bolgár, a török. Mi magyarok ide kerülve Európába gyorsan haladtunk a műveltségben. Hej ha több Mátyásunk lett volna, hol volnánk ma 1 Azután pusztított bennünket a török mellett az osztrák, az utóbbi vallásunknak s nyelvünknek se hagyott békét. S hova jutottunk ma I Mint a haldokló oroszlánt, minket is a szamarak, a műveletlen oláhok és rácok rugdalnak meg s »mivelt« angolok és franciák elégedetten nézik vergődésünket, egy oly nép ivadékait, mely nagy volt akkor már, mikor még ők nem is léteztek 1 Hol voltak ők 8 ezer év előtt ? De mi marad majd belőlük 8 ezer év múltán ? Torda Lajos. Er list János vas- és rézbűtor, sodrony ágybetét gyára és raktára Győr, Wennesz Jenő utca 55. Telefon 82. Városi raktár Arany János ut 18, Telefon 732. i—. .....................— .......■— e gyütt megizleli, végül pálinkát iszik. Majd egy pogácsát és egy kis darab viaszgyertyát, egy süteményt és két- három szem főtt szilvát kap. Ezeket megcsókolja és a gyertyát a földbe szúrja, hogy meggyújthassa. Közbe- közbe keresztet vet magára. Most következik a közös vendégeskedés. A sír közelében abroszt terítenek és a síron levő élelmiszereket arra tálalják fel. Ez lesz az asztal, amelyet Gyorsan körülvesznek és megkezdik a káposzta, sült hús, kalács és egyéb feltálalt eledelnek az evését. Étkezés közben pálinkátvagy bort isznak. Egész idő alatt komolyság és szomorúság ül a vendégek, arcán s a beszélgetésük is csendes és ünnepiesen kimért. Az odakerült idegeneket is szívesen megvendégelik. Az idegenkedő vendégeket nem kedvelik. A lakoma után megmaradt maradékokat az ott tartózkodó szegények között osztják ki. •ó
